Szerkesztőségünkbe érkezett egy olvasói levél, amely két szomorú haláleset kapcsán hívja fel a figyelmet arra, hogy milyen árkülönbséggel dolgoznak egyes temetkezési szolgáltatók és felveti a kérdést, hogy – noha a holttestről való gondoskodás kötelező feladatellátási körbe tartozik – az egyébként is megrendült, gyászoló családok mennyire vannak kiszolgáltatva ezeknek a rendszeranomáliáknak.
Olvasónk családjában két haláleset is történt egy rövid időszakon belül. Az első tragédia otthon történt, értesítették a mentőket, akik kiküldték a háziorvost, ő pedig megadott egy telefonszámot a hullaszállítókhoz. A holttest elszállításakor a hullaszállítók szintén elérhetőséget adtak egy temetkezési Kft.-hez, így került a család automatikusan – választási lehetőség nélkül – az adott vállalkozáshoz, akik még aznap egy 537 ezer forintost díjat kalkuláltak nekik az alapszolgáltatásra.
Eközben történt a második haláleset is, csakhogy ez a kórházban. Az ott kapott papírokkal a Köztemetőbe ment a család, akik az elsőhöz hasonló szolgáltatásra 230 ezer forintot ajánlottak azzal, hogy gondolkodási idő után lehet szerződni, fizetni.
A nagyjából 300 ezer forintnyi költségkülönbséget látva, a család egy nappal később felkereste az első vállalkozót, hogy köszönik, de nem kérik a felkínált szolgáltatást ezen a magas, 537 ezer forintos áron.
Noha a család ragaszkodott hozzá, hogy ők csak árajánlatot kértek, a temetkezési vállalkozás már érvényes szerződésről beszélt, arra hivatkozva, hogy az általuk küldött papíron már a „megrendelés-szerződés” szó is szerepelt, egy későbbi fizetési határidővel.
– Az árból engedni nem voltak hajlandóak, az ügyintéző kijelentette, hogy nincs hatásköre módosítani, csak a vezetőnek, aki nem elérhető, ezért távozzunk – meséli a történteket olvasónk. – Mivel erre csak ügyintézés után voltunk hajlandóak, rendőrt hívott. A rendőr felszólítására az ügyintéző mégis kalkulált, hogy mit kellene fizetni elálláskor az eddigi, egy napos munkájukért – ami megint nagyobb összegre jött ki, mint a második eset teljes díja. Mert ugye ők piaci áron dolgoznak, de érdekes módon abból a vevőnek alkudni nem lehet.
A család végül ragaszkodott a cégvezetővel való tárgyaláshoz, akivel nagy nehezen mégis sikerült megegyezniük egy köztes árban. Olvasónk szerint azonban ez az eljárás is rávilágít, hogy nyilvánvaló az etikátlan túlárazás és a kiszolgáltatott, gyászoló, segítségre szoruló emberek lenyúlása.
Az eset kapcsán szerettünk volna utána járni, hogy amennyiben a háziorvos az elhunyt otthonában állapítja meg a halál tényét, akkor a továbbiakban milyen információkkal kell, hogy ellássa a családot a holttest kapcsán? Ezzel kapcsolatos kérdéseinkre Palkovics Katalin, a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének elnöke válaszolt.
– A jogszabályok teljesen egyértelműen fogalmaznak e tekintetben. A halottszemlét végző orvos vagy mentőtiszt feladata a holttest szállításáról való gondoskodás – fogalmaz Palkovics Karalin. – Azt viszont megjegyezném, mert itt sok a félreértés, hogy a temetési szertartás lebonyolításában közreműködő szolgáltatót viszont a temettető választhatja, és jogában áll a szállítást végző cégtől eltérő szolgáltatót választania. A legtöbb félreértést az eredményezi, hogy a hozzátartozók sok esetben tájékozatlanok temetkezési lehetőségek terén, így azt javaslom, hogy nézzenek utána a kegyeleti lehetőségeknek és lehetőleg tudatosabban válasszanak.
Az elnök kiemelte az is, hogy az elhunyt szállítás közfeladat, ami azt jelenti, hogy minden temetkezési szolgáltató cég köteles rendelkezésre állni az év minden napján, 24 órában, amennyiben valamely hatóság értesíti őt halálesettel kapcsolatban.
A halálesethez való hívást nem utasíthatja vissza egy szolgáltató sem, emiatt gyakorlatilag olyan vagy hasonló ügyeleti rendszert tart fenn minden kegyeleti cég, mint a mentőszolgálat vagy a tűzoltóság. Velük ellentétben ezt viszont nem a központi költségvetés finanszírozza, hanem a kegyeleti szakmában működő szolgáltatók.
Szintén kérdésként merült fel, hogy a halál tényét megállapító orvosnak, mentősnek konkrét szolgáltatót kell-e ajánlania, elérhetőségekkel?
– Az ajánlás nem tartozik a halottvizsgálatot végző orvos feladatai közé, viszont amennyiben a család ilyen téren felkészült és megnevez egy bizonyos szolgáltatót (lehet ez ismerős vagy rokon is akár), akkor, abban az esetben őt kell elsőként értesítenie az elhunyt szállításával kapcsolatban is.
Ha mégis megteszi, az bármilyen szabályzatba ütközik-e?
– Mivel a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendelet pontosan és egyértelműen megfogalmazza az elhunyt szállítással kapcsolatos feladatokat a halottszemlét végző orvos és mentőtiszt, valamint a halottszállítást végző szolgáltató tekintetében, így nem gondolom, hogy ez szabályzatba ütközik.
A háziorvosok szerződésben állhatnak-e hullaszállító-, temetkezési vállalkozásokkal, hogy azokat ajánlják ilyen esetekben?
– Jogi értelemben vett szerződés ilyen céllal nem köthető, de mint minden hétköznapi esetben, egyéb szolgáltatások terén is, az ember olyat céget szokott ajánlani, akinek a szolgáltatását már igénybe vette és azzal elégedett volt minden tekintetben.
Mi okozhatja a jelentős árkülönbségeket egyes temetkezési szolgáltatóknál?
– Mivel a KSH csak országos adatokat közöl, így vármegyei szinten nincsen rálátásunk az árakra. A temetkezési szolgáltatás Magyarországon bizonyos szolgáltatások körében hatósági áras, viszont vannak szabadáras tevékenységek, így nagyban függ egy szolgáltató árképzése az általa fenntartott munkaerő létszámtól, az általa tulajdonolt és működtetett infrastruktúrától (ingatlanok, gépjárművek, eszközök, felhasznált anyagok), valamint a biztosított szolgáltatások mennyiségétől és minőségétől.
Már a mentősöknek is lehetősége lesz a halottszállításról gondoskodni
– 2023 decembere óta komoly tárgyalásokat folytatunk az Országos Mentőszolgálattal az elhunytak szállításával kapcsolatban. Pontosan az a mentőszolgálat és a temetkezési szakma véleménye is, hogy ebben is az átláthatóságot biztosítsuk, valamint a jogszerű működést – ismerteti az aktualitásokat Palkovics Katalin. – A két legnagyobb létszámú szakmai szervezet, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI), valamint a Magyar Temetkezési Szolgáltató Országos Szakmai Szervezete (MATESZSZ) egyként képviseli a szakma együttes véleményét a transzparencia tekintetében. 2023-ban megjelent egy kormányrendelet (377/2023(VIII.10.), mely 2024-től lehetőséget biztosít az orvosok mellett a mentőtiszteknek is a halál tényének megállapítására, ezzel együtt tehát a mentőszolgálatnak is hatáskörébe fog tartozni a hazánkban elhunyt emberek szállításáról való gondoskodás.
Folyamatosan nő az urnás temetések száma
Vármegyei szinten átlagosan már 70 százaléknál jár az urnás temetések száma, viszont a városokban, megyei jogú városokban az urnás temetkezések száma minden esetben magasabb, nem csak hazánkban, ezt nevezhetjük világ tendenciának is. A kisebb településeken, falvakban lényegesen erősebbek az érzelmi kötődések, komolyabban tartják a családi és keresztény hagyományokat, értékeket, ebből adódóan ott viszont a koporsós temetések aránya magasabb.
Nincs orvos, nincs engedély, nincs válasz
Szerettünk volna annak is utána járni, hogy mennyiben különbözik a holtestről való gondoskodás eljárása abban az esetben, ha otthon, illetve, ha kórházban történik a haláleset. Ezzel kapcsolatos kérdéseinkkel a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházhoz fordultunk (ahol az olvasónk által említett második haláleset is történt). A kórház első körben jelezte, hogy a válaszadásban kompetens osztályvezető szabadságon van, így türelmünket kérik. A szabadság letelte után ismét érdeklődtünk, amire azt a választ kaptuk, hogy a kérdéseinkre adott válaszok engedélyeztetés alatt állnak. Mivel a válaszok a kérdésfeltevést követő két hónappal később sem érkeztek meg, ismét érdeklődtünk, ám ekkor a sajtóosztály vezetője volt szabadságon. Pár héttel később utolértük, ám ekkor közölték, hogy sem ebben az ügyben, sem pedig más témákkal kapcsolatos megkereséseink alkalmával sem számíthatunk a kórház válaszaira.
