A jelenlegi Bizottság legfőbb vállalása a Green Deal (Zöld Fordulat) javaslatcsomag egyik központi eleme az európai mezőgazdaság környezetbaráttá alakítása volt. A jobboldalról jövő politikai támadások és az Európa szerte egyre radikálisabbá váló gazdatüntetések hatására Ursula Von der Leyen visszavonta a Bizottság javaslatát, mely az európai zöld megállapodást szolgálta volna.
Az elmúlt hetekben a traktorokkal körülzárt Párizsról, a lángoló szalmabálákkal borított brüsszeli terekről, a lezárt német autópályákról szóltak a nemzetközi hírek. Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban, Görögországban, Portugáliában és Hollandiában is tüntettek a gazdák. (A gazdatüntetések mélyebb okairól és mögöttes céljairól egy későbbi részletes anyaggal jelentkezünk majd a KecsUP-on.) A mezőgazdasági termelők dühét a jobboldali politikusok igyekeztek a saját politikai érdekükben kihasználni. Amiképp a magyar miniszterelnök is mondta a tüntető gazdáknak Brüsszelben: politikai elitváltásra van szükség Európában.
A brüsszeli politikai elit megrémült attól, hogy politikai földindulást okoznak az egyre-másra gyarapodó gazdatüntetések. Miként az történt a tavalyi helyhatósági és felsőházi holland választásokon, ahol a BBB (egy addig 1 százalékos támogatottságú agrárius Paraszt-Polgári Mozgalom nevű formáció) ért el kimagasló eredményt a nitrogén-kibocsátás csökkentésére irányuló szabályozás kapcsán a holland gazda tüntetések főszereplőjeként. Ez megingatta a holland kormánykoalíciót és az előrehozott parlamenti választásokon már a Geert Wilders vezette bevándorlásellenes Szabadságpárt ugrott az élre.
Az európai centrista elit nem engedhette meg magának ezt a kockázatot az EP választások előtt, hogy a következő ciklusban kisebbségbe szoruljon a hagyományos konzervatívok-szocialisták-liberálisok bonyolult alkurendszerén alapuló hatalmi konglomerátum az Európai Parlamentben a szélsőjobboldali erők előretörése miatt.
Az EU GDP-jének 1,4 százalékát, és az unióban a foglalkoztatottság körülbelül 4,5 százalékát adó agrárium finanszírozása viszi el az egész EU költségvetésének közel harmadát. Mivel ez egy közös uniós politika, a szabályozások is uniós szinten születnek meg. Az agrárköltségvetés reformja mindig nagy vitákat hoz a felszínre hétévente az uniós költségvetés elfogadása előtt. A Greta Thunberg fémjelezte Fridays For Future klímaaktivisták hiába tüntettek az uniós agárköltségvetés kizöldítéséért az előző reform során 2020-ban és 2021-ben, szerintük a business as usual ment tovább.
A Green Deal az európai zöld megállapodást szolgálta volna
A 2019-es európai parlamenti választások után az Európai Bizottság vezetője, Ursula Von der Leyen meghirdette a Green Deal programot, amely jogszabály csomag az európai gazdaság környezetbarátabbá alakítását lett volna hivatott szolgálni. Komoly politikai súlyt is kapott az ügy, hiszen az EP választáson az európai szocialisták csúcsjelöltje, a holland Frans Timmermans kapta meg Bizottsági alelnökként a portfóliójába a Green Deal menedzselését. Ez a program volt a legfontosabb vállalása a jelenlegi Bizottságnak.
Mégis az egészet megalapozó Európai Klímatörvényben végül alacsonyabb kibocsátás csökkentési célokat tűztek ki, mint ami a tudományos konszenzus szerint szükséges a klímaválság radikális eszkalálódásának megelőzéséhez. A Taxonomy rendeletben például a gázipari beruházásokat is zöld beruházásnak minősítették a döntéshozók. A természethelyreállítási program hiába volt előremutató a parlamenti szavazás után, teljesen felvizezték a Tanácsban. Frans Timmermans haza is ment, és nem is vállalta a politikai felelősséget, mikor elbukni látszott a rábízott program.
A Green Deal utolsó programelemét a héten dobta sutba Ursula Von der Leyen, amikor bejelentette hogy visszavonja a Bizottság azt a rendelettervezetet, amely 2030-ra a különböző kémiai növényvédőszer felhasználás 50 százalékos csökkentését tűzte volna ki célul. Megkérdőjelezhető ezen döntés után nem csupán az unió környezeti elkötelezettsége, hanem a közvetlen demokratikus eszközként használt Európai Polgári kezdeményezés értelme is. Hiszen több, mint egymillió uniós polgár írta alá a “Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” néven futó kezdeményezést. Ezen hivatalos aláírásgyűjtés azt a jogszabály változtatást irányozta elő a beporzók védelmében, hogy a növényvédőszernek nevezett kemikáliák használatát 80 százalékkal csökkentsék az unióban.
Az Európai Bizottság elnöke azzal indokolta döntését, hogy a tervezetet tavaly novemberben több ok miatt sem szavazta meg az Európai Parlament. Európa szerte pedig a már említett gazdatüntetések kezdődtek el. Az uniós vezetők így nemcsak saját vállalásaikat, hanem a közvetlen demokratikus procedúrában az akaratukat kinyilvánító polgárokat vették semmibe annak érdekében, hogy megpróbálják a gazdatüntetéseket csillapítani, és a szélsőjobb előretörését megállítani. Kevés sikerrel, mert a tüntetések azóta is tartanak, az EP választásokon pedig továbbra is komoly növekedésre számíthatnak a populista pártok.
