Az ellenzéki képviselő szerint a műemlék jelenlegi tulajdonosa, a katolikus egyház évek óta halogatja a szoborcsoport renoválását, ezért azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a város vegye át tulajdonába és kezdje meg a felújítását egy széleskörű összefogás keretében.
„A Szentháromság oszlop felújítását haladéktalanul el kell kezdeni Kecskeméten! A legutóbbi ‘böjti’ szelek nagymértékben károsították a város egyik legrégebbi műemlékét. Mivel jelenlegi tulajdonosa, a katolikus egyház évek óta halogatja a renoválását, ezért az áprilisi közgyűlésen indítványozom, a város vegye át tulajdonába és kezdje meg a szoborcsoport felújítását egy széles összefogás keretében. Nem nézhetjük tétlenül, hogy hogyan megy tönkre ez a műemlékünk!” – posztolta közösségi oldalán még április 3-án Király József, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület képviselője.
Indítványa valóban szerepel is az április 18-ai, csütörtöki képviselő-testületi ülés napirendi pontjai között. Megnéztük ezen a héten, és szobor mellett mi is láttunk pár leesett darabot.
Király József az indítványában egyrészt emlékeztet arra, hogy már három évvel ezelőtt felvetette a Szentháromság-szobor soron kívüli felújítását (erről annak idején a KecsUP is beszámolt). Akkor azt a választ kapta Szemereyné Pataki Klaudia polgármestertől, hogy a műemlék nem a város, hanem a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye tulajdonában van, az üzemeltetése és a fenntartása is.
„A felújításhoz maximum hozzá tudunk tehát járulni, hogyha a tulajdonos úgy dönt, hogy ezt elkezdi. (…) érsek úrral beszéltünk alpolgármester asszonnyal együtt. Érsek úr azt mondta, hogy most zajlik a rendháznak, utána pedig a templomnak a felújítása. Ha ezt befejezték, akkor ezt követően tudnak ebben elindulni. Megkereshetjük őket levélben is, de ezt a választ fogjuk kapni” – válaszolta a 2021. júliusi közgyűlésen a polgármester, mikoris egyhangúlag azt a határozatot hozta a testület, hogy az önkormányzat hivatalosan keresse meg a főegyházmegyét a szobor felújításával kapcsolatban.
Hogy ez megtörtént-e, és mi lett a válasz, az nem ismert, de egy biztos, a műemlék renoválása azóta nem történt meg. Király József szerint rohamosan romlik az állapota, ennek volt a következménye, hogy az erős szél több helyen darabokat tört le belőle. Az ellenzéki képviselő most azt indítványozza, mivel nem történt előrelépés az ügyben, a közgyűlés kérje fel a polgármestert a műemlék és környezete város általi tulajdonba vételére a katolikus egyháztól.
A KecsUP kérdésére Király József kijelentette, szerinte a város hatékonyabban tudná a szobrot karbantartani, mint az egyház. Hozzátette, már kapott felajánlást egy szobrász-restaurátortól a műemlék szakszerű, felújítás előtti állapotfelmérésére.
A szörnyű pestisjárvány áldozatainak emlékére emelték
1739–1740-ben a fekete halálnak is nevezett pestisjárvány idején az akkor húszezer lakosú Kecskemét népességének közel egyharmada vesztette életét. A járvány majdnem 4 ezer katolikus áldozatának eltemetésére nyitották meg a Szentháromság-temetőt, majd 1742-ben a város egykori piacterén helyet kapott Szentháromság-szobor, amelyet fogadalmi emlékképpen állíttattak az életben maradtak. A barokk stílusú szobor Conti Lipót Antal kőfaragó mester alkotása.
1786-ban megrongálódott, több részletét újrafaragták, majd 1892-ben felújították és több szobrát is újrafaragták, ekkor készült a szobrot övező vasrács is. 1973-74-ben és 1996-ban is restaurálták.
2011-ben is úgy látták, hogy jelentős felújításra szorul, ekkor közadakozásra kérte a város lakóit az azóta elhunyt Farkas Gábor, az Európa Jövője Egyesület elnöke, a város díszpolgára, Jeney Gábor plébános, Mák Kornél oktatási és kulturális ügyekért felelős alpolgármester, valamint Vörösmarty Attila tanácsnok, a belváros önkormányzati képviselője.
