Érdekes helyzetek állhatnak elő júniustól októberig, ha egy választókerületben nem a jelenlegi képviselő nyer, vagy ha nem a jelenlegi polgármestert, Szemereyné Pataki Klaudiát választják újra, hiszen a mandátumok október 1-jéig szólnak.
Utoljára ülésezett az önkormányzati (és európai parlamenti) választások előtt a kecskeméti képviselő-testület csütörtökön. Tavaly decemberben ugyanis azt szavazta meg a közgyűlés (egyhangúlag), hogy 2024 első félévében – Szemereyné Pataki Klaudia polgármester javaslata alapján – három alkalommal legyen ülés: február 15-én, április 18-án és június 27-én. A júniusi viszont már a június 9-re kiírt választások után lesz.
Ugyan júniusban lezajlik a választás, a mostani képviselők és a polgármester megbízatása idén október 1-jéig tart (aki indul és nyer, annak nyilván meghosszabbodik).
Mindez amiatt van, hogy az Országgyűlés kormányoldali többsége még 2022 júliusában tizenegyedik alkalommal is módosította az Alaptörvényt, mégpedig úgy, hogy a 2024-es önkormányzati választást a megszokott őszi időpontról előrehozták az európai parlamentivel egy időpontra, júniusra. A képviselők és a polgármester viszont öt évre kaptak mandátumot 2019 októberében, ezért az alaptörvénybe bele kellett tenni az 2024. október 1-jei dátumot, mint megbízatásuk végét (érdekesség, az Alaptörvény tizenegyedik módosításakor nevezték át a megyéket vármegyékké).
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Telex cikke szerint azzal indokolta az önkormányzati választás időpontjának módosítását, hogy így 9-10 milliárd forinttal kevesebbe kerülnek.
Más vélemények szerint az egyidejű voksolás a Fidesz-KDNP számára azért jó, mert az önkormányzati választáson hagyományosan többen vesznek részt, mint az európai parlamentin, különösen vidéken – ahol a kormánypártoknak van erős bázisa. Így akár plusz EP-mandátumot is hozhat számukra, hogy egyszerre tartják a két voksolást.
1990-től évtizedeken át az volt a megszokott rend, hogy a parlamenti és az önkormányzati választásokat négyévente ugyanabban az évben tartották – előbbit tavasszal, utóbbit ősszel. Aztán a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvénnyel a polgármesterek, helyi képviselők hivatali ciklusát ötévesre növelték (először 2014 és 2019 között), így az önkormányzati választás húsz évente esik egybe a parlamentivel (azaz legközelebb majd 2034-ben, ha addig nem lesz változás).
Több elemző, szakértő rámutatott, hogy érdekes helyzetek állhatnak elő négy hónapig, ha mondjuk júniusban leváltják a regnáló polgármestert vagy megvonják a bizalmat a képviselő-testületben többséggel bíró politikai oldaltól, de október 1-ig a vesztesek irányítanak. De már az is furcsa lehet, ha egy választókerületben egy kormánypárti jelölt győz az eddigi ellenzéki képviselővel szemben, vagy fordítva, egy ellenzéki induló több szavazatot szerez, mint a jelenlegi kormánypárti képviselő. Helyét ugyanis a vesztes csak októberben fogja átadni.
