A kecskeméti kerékpározók kitartanak a csatlakozó kereszteződéseknél az átvezetések nullszintre hozása mellett, ahogyan az Útügyi Műszaki Előírások (UME) iránymutatása is megfogalmazza ezt. Az önkormányzat minden esetben a vízelvezetés szükségességével indokolja a két centiméteres szintkülönbséget – írja posztjában a Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezete. Az ügyben az érintettek között hetek óta zajlanak a megbeszélések, és néhol, ahol a „küszöb” magasabb volt 2 centiméternél is – mint az újonnan elkészült Izsáki úti kerékpárúton –, kisebbre csiszolták. Ilyen szintakadályokkal szerte a városban találkozunk, amelyek nemcsak a kerékpárral közlekedőknek okoznak nehézséget, hanem a mozgásukban korlátozott kerekesszékeseknek is. Megnéztük a többcentis padkákat, és találtunk jó példákat is a nullszintes átvezetésre.
Bár a város kerékpárforgalmi létesítményeinek a hossza az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt, de a kerékpárutak burkolatának a minősége több helyen is erősen kifogásolható, és nagyon eltérő úthibák jellemzik a hálózatot.
A kecskeméti kerékpárosklub egyik kifogásolt – és szerintük orvosolható – hibája, hogy a csatlakozó kereszteződéseknél az átvezetések magasabbak, mint a nullszint. Az útépítések esetében az UME világos iránymutatást ad ugyanis. Így fogalmaz:
„Útpályák csatlakozásánál a szegély magasságát a kerékpárosok által használt szélességben nulla szintre kell csökkenteni, kerékpárosok elsőbbsége esetén lehetőség szerint szegélymentesen egybe kell aszfaltozni a két felületet, de a vízelvezetés szempontjait mindig figyelembe kell venni.”
A vita a szabály utolsó félmondatáról szól, amelyiket a kerékpárút üzemeltetője, az önkormányzat Mérnöki Irodája úgy értelmez, hogy a vízelvezetés indokolja a szintkülönbséget. A kerékpárosklub ezzel nem ért egyet. Szerintük az eltérésre adott lehetőség az UME által meghatározott helyzetekre vonatkozik, amelyek itt nem állnak fenn, és a vízelvezetés más módon is megoldható.
A tárgyalások a felek között – az önkormányzat részéről Falu György alpolgármester vezetésével – folytatódnak, amelyeken a szintkülönbség mellett egyéb más, korábban már jelzett problémák is napirendre kerülnek: a Petőfi Sándor utca–Nagykörút csomópont lámparendjének felülvizsgálata, a Boldogasszony téri buszmegállónál a kerékpáros nyomvonal észszerű kialakítása, a gyalogos- és kerékpáros-forgalmat elválasztó korlátok számának bővítése.
Az UME iránymutatása alapján a kerékpárosbarát város tervezése során biztosítani kell, hogy a közlekedési létesítményekhez minden korosztály és eltérő képességű, kerékpárral közlekedő biztonságosan és kényelmesen hozzáférjen. Ez nemcsak a kerékpárút szilárd burkolatú építését, a láthatóság biztosítását, a szegélyek kialakítását, a vízelvezetést – ez esetben például a víznyelő rácsos fedele ne akadályozza a kerékpárost a biztonságos közlekedésben –, tartalmazza, hanem a tervezés során az érintettek kellő bevonását is. Mindemellett figyelembe kell venni az egyre növekvő teher- és az utánfutóval közlekedő kerékpárosokat is, ahogy nem lenne szabad megfeledkezni a kerekesszékesekről sem – a mozgássérültek helyi tapasztalatairól a KecsUP-on itt írtunk.