2024 ősze óta a Fidesz és a Tisza hibahatáron belüli támogatottsággal verseng egymással, a Vox Populi választási kalauz számai szerint is alig van különbség a Fidesz és a Tisza Párt között. Szabó Andrea választásszociológus és Kovách Imre szociológus a Telexen elemezte a magyar belpolitika mai állását.
A Tisza Párt néhány hónap alatt nem várt népszerűséget szerzett, és támogatásának a dinamikája töretlen. A kormánypárt személyes támadásokkal, a gazdasági fejlődés és a szociális támogatások megemelésének az ígéretével, a választási körzetek átalakításával és a morális pánikgomb sokadik aktiválásával válaszol a kihívásra.
A Telexen megjelent cikk szerint nem egyszerűen az ellenzéki szavazók egy tömbbe rendeződése magyarázza a változásokat, hanem az is, hogy a kormánypártok táborának egy részét is átható társadalmi elégedetlenség, a rendszer hatalmi logikájából eredő túlzott centralizáció és annak egyéni szintű lecsapódása is indukálhatja a 2024 őszére kialakult helyzetet.
A kormánypárt szavazói más világot érzékelnek Magyarországon, mint az összes többi párt támogatói, illetve a pártpreferenciájukban bizonytalanok és a pártpreferenciájukat titkolók. A kormánypártok támogatói számára legfeljebb kisebb problémák léteznek a magyar társadalomban, egyedül az egészségügy helyzetét ítélik kritikusnak.
Az alapvető általános elégedetlenség a legerősebb motívum a Tisza támogatásának, valamint jelen van a Fidesz és az ellenzék korábbi szereplőiben való csalódottság is. Világosan kirajzolódik a felmérésekből, hogy ez a szavazói réteg változást akar, és ezt a változást úgy akarja elérni, hogy abból maradjon ki a jelenlegi politikai elit minden oldalról.
Miután a Tisza-szavazók motivációi az elégedetlenségből és a változás igényéből fakadnak, ezért elképzelhető, hogy a Magyar Péter elleni személyes támadások pont ezért nem működnek. Magyar Péter nem cél, hanem eszköz, médium az elégedetlen szavazók véleménye alapján.
A szavazatszerző képessége jelenleg nem túl magas a Fidesz–KDNP-nek, mert a 2024. novemberben erre a pártra szavazók több mint a 90 százaléka 2022-ben az országgyűlési és/vagy 2024-ben, az EP-választáson a kormánypártra szavazott, vagyis ez a tábor mintegy önmagát termeli újra. Viszont a kormánypártok szavazatmegtartó képessége relatíve nagy arányú, 2022-ben a Fideszre szavazók 80 százaléka most is a kormánypártokra szavazna.
A leszakadó 7 százalék Tisza-szavazóvá vált, további 7 százaléka a bizonytalanok és a válaszmegtagadók között található, a fennmaradó 6 százalék pedig a többi párt között oszlik meg. A tábor tehát jórészt intakt maradt, a jelenlegi fideszesek 92 százaléka az országgyűlési és az EP-választáson is a kormánypártra szavazott.
A jelenlegi Tisza Párt tömegbázisa különböző más pártok követőinek és új szavazóknak az egymásra találásából jött létre. A Tisza-támogatók fele 2022-ben még az ellenzéki összefogást fogadta el, 7 százaléka volt fideszes, de vannak kutyapárti, Mi Hazánk-os és korábban más pártok támogatói is közöttük. Érdekes az is, hogy június óta is gyűjtött új szavazókat, hiszen a novemberi támogatóinak a 37 százaléka vagy nem szavazott júniusban, vagy más párt támogatója volt.
A Fidesz-KDNP és a Tisza szavazói között mindössze a tradíciók tisztelete és a nemzethez való viszony kapcsán mutatható ki különbség. Ez is csak azért lehet, mert szociodemográfiai szempontból szinte egymás ellentéte a két párt.
A Fideszé az egyik legidősebb szavazótábor (átlagos életkor 55,15 év), ezzel szemben a Tisza Párt szavazói jó 10 évvel fiatalabbak (44,14). A legfiatalabb, 30 év alattiaknak több mint a hattizede szavazna a Magyar Péter által vezetett pártra, ugyanakkor a 65 éven felüliek körében minden második választó kormánypárti.
A kormánypártot támogatók nagyobb arányban szakmunkás végzettségűek és érettségizettek, a tiszások körében dominálnak a diplomások és az érettségizettek. A települési lejtőn haladva a kisebb települések irányába növekszik a Fideszre szavazás valószínűsége. Míg a fővárosban 35, addig a községben lakóknál 41 százalék a kormánypárti szavazók aránya, viszont a Tiszánál ez pont ennek az ellentéte.
Az egyéni és a települési autonómia iránti igény, a szabadság kimagasló értéke és a biztonság, a stabilitás és kiszámíthatóság hasonlóan erős preferenciája mind a két párt számára erős figyelmeztetés. A választók 58 százaléka, így a Fidesz-támogatók nagyobb része is nem elégedett azzal, ahogy „az országban mennek a dolgok”; a Fidesz- és a Tisza-tábor is nagyra tartja az egyéni cselekvés szabadságát, ugyanakkor a szükséges változások mellett nem akarja a biztonságát, és a mindennapi élet stabilitását veszélyeztetni.
A Fidesz-KDNP-nek és a Tiszának is paradox módon a decentralizálás lehet a szavazatok megszerzésének és megtartásának az útja. A Fideszről leszakadhatnak az egyéni és települési autonómiát igénylők, amin valószínűleg csak a centralizált rendszerek változtatása segíthet. Amint tapasztalhatjuk, az egészségügyben, a közlekedésben és egy sor más válságágazatban a centralizáció nem segített.
A Tisza esetében a decentralizálás azért lehet rövidesen szükségszerű, mert a potenciális növekedés reálisan a közepes és kisebb településeken lehetséges, ahol meg kell találniuk azokat a helyi ágenseket, akikkel a választásokra rá lehet fordulni. Fontos megjegyezni: a verseny még nem dőlt el.
