NJEA-sorozatunk negyedik, utolsó részében a 22,5 milliárd és 100 milliárd forintos kötvényjegyzésről döntő felügyelőbizottsági és kuratóriumi ülések jegyzőkönyveinek érdekesebb részeit írjuk meg. Kitérünk arra is, hogy noha az elnök kifejezetten kérte, végül nem emelték öt főre a felügyelőbizottság-tagságát, és Szemereyné Pataki Klaudiának ezügyben milyen javaslata volt. Végül arról is szót ejtünk, mit láttunk (illetve a kitakarások miatt nem láttunk) a 2024 januárja után készült jegyzőkönyvekben, miután döntés született az Optima-kötvények visszaváltásáról.
Négyrészes cikksorozatban dolgozzuk fel, miként alakult a Neumann János Egyetemért Alapítványhoz még márciusban beküldött közérdekű adatigénylésünk sorsa és mit tudtunk meg a kuratóriumi és felügyelőbizottsági jegyzőkönyvekből. Úgy gondoljuk, már maga az is tanulságos és sokat elmond az ügyről – és általánosságban a hazai nyilvánosság állapotáról, a független sajtóhoz való viszonyulásról -, ahogyan eljutottunk az alapítvány tárgyalóterméig, és az az eljárás, módszer is, ahogy végül engedélyezték számunkra, hogy belenézhessünk az iratokba. Szerintünk ez egy fontos, közérdekű és nagy hírértékű téma, ezért igyekeztünk minél részletesebben feldolgozni.
- Cikksorozatunk első részében azt mutattuk be, közérdekű adatigénylésünk elküldése után hogyan zajlott a levelezés a Neumann János Egyetemért Alapítvánnyal. Megírtuk, éltek a törvényben biztosított egyszeri, 15 napos határidő-hosszabbítással, majd a 28. napon közölték: csak iratbetekintést biztosítanak, a kért iratokat nem küldik el. Az iratbetkintésre a legkorábbi időpontként az adatigénylés utáni 45. napot jelölték meg. Az egész eljárásról megkérdeztük Vissy Beatrix jogi szakértőt, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársát is.
- A második részben részleteztük, május 6-án milyen körülmények között zajlott az iratbetekintésünk az egyetemi alapítványnál. Hiába kifogásoltuk, másolatot semmilyen formában nem készíthettünk a kuratóriumi és felügyelőbizottsági jegyzőkönyvekről, nem fotózhattunk, nem rögzíthettünk hangot, ráadásul a dokumentumokat anonimizálták, számos fontosnak tűnő részletet kitakartak. Ehhez képest már apróság volt, hogy az épületben csak kísérővel mozoghatunk, mosdóba is csak a titkártól követve mehettünk el.
- A harmadik részben azt jártuk körül, hogyan született meg a döntés az első, 5 milliárd forintos Optima-kötvényjegyzésről a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában? Ki mit mondott, mivel érvelt, ki dicsérte leginkább az Optimát, más befektetés szóba jött-e? Mit állapított meg a kompetencia és felkészültség kérdéskörében az Állami Számvevőszék, és mit válaszolt erre az alapítvány? Mennyire jelentett valós segítséget a szakértők véleménye, igénybe vették-e egyáltalán külső szakértők segítségét? Milyen összeférhetetlenségi problémák merültek fel az NJEA-nál, és mire ajánlotta fel tiszteletdíját Szemereyné Pataki Klaudia polgármester?
Egy eredménytelen közbeszerzés a campus építésének folytatására
2021 márciusában a Kecskeméti Duális Oktatás (KEDO) Zrt. közbeszerzési eljárást írt ki a campus második ütemére – egy 5300 négyzetméteres adminisztrációs-irodaépületre, két kollégiumi épületre (együtt összesen 10700 négyzetméter), valamint az Izsáki úton átívelő gyalogos felüljáróra. Három ajánlattevő volt: a fővárosi székhelyű T-TRANS FŐÉP, az első, oktatási épületet fővállalkozóként megépítő – abban az időben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerülő – ZÁÉV Zrt., valamint a Raw Development Kft., amely sajtóhírek szerint a Matolcsy Ádám közeli barátja, Somlai Bálint érdekeltségébe tartozik (és később még előbukkan).
2021 júliusának elején kiderült, hogy a közbeszerzés eredménytelen lett, mert mindhárom jelentkező érvénytelen ajánlatot nyújtott be.
Ekkor már az első, 5 milliárd forintos kötvénycsomag jegyzése után vagyunk, de még a másik kettő, a 22,5 milliárd forint és a 100 milliárd forint értékű pakk előtt. Az Állami Számvevőszék jelentésében megállapította, hogy az NJEA ezekben a hetekben sem vett igénybe befektetési tanácsadói szolgáltatást, a döntéshozók részére továbbra is csak az NJEA-PADME könyvelője által 2021. június 9-i keltezéssel elkészített elemzés, valamint az Optima Befektetési Zrt. törlesztőképességének elemzéséről elkészített független szakértői (PwC) vélemény állt rendelkezésre.
„Időközben a CAMPUS II. megvalósítására felmerült egy olyan javaslat, mely szerint a beruházás az Alapítvány és az Optima Befektetési Zrt. érdekeltségébe tartozó GTC cégcsoport közös együttműködésében történt volna meg. E koncepció megvalósulása esetén mind az Alapítvány, mind a KEDO Zrt. mentesült volna az ingatlanfejlesztéssel járó feladatok elvégzése alól, ugyanakkor nem lett volna szükség arra, hogy az Alapítvány biztosítsa a finanszírozást a beruházás megvalósításához. Ez azt vonta maga után, hogy az Alapítvány részére juttatott forrás egyrészt már nem minősült beruházásra elkülönített pénzeszköznek, másrészt a felszabaduló pénzeszközt hasznosítani, befektetni kellett annak érdekében, hogy a vagyonelem megőrzésre kerüljön, hozamot termeljen és ezáltal tartósan szolgálja az Alapítvány céljait” – ez állt a 2021. augusztus 9-ei kuratóriumi ülésre készült dokumentációban (forrás: ÁSZ-jelentés, Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök észrevételei a jelentés-tervezetre).
Mint arra a Telex felhívta a figyelmet, mivel mind az építési telkek, mind a tervek a KEDO tulajdonában voltak, és az épületeket a cég tulajdonosa, az egyetem használta volna, logikus lett volna, hogy egy új közbeszerzés kiírásával ők folytassák az építkezést. 2021 júliusában mégis abban kezdtek el gondolkodni az alapítványnál, hogy nem ők rendelik meg az építkezést, hanem „piaci finanszírozással” valósítják meg, és hogy „felszabaduló” 22,5 milliárd forintot befektetik.
Az említett 2021 augusztusi kuratóriumi előterjesztés szerint megvizsgálták a piacon elérhető betéti kamatlábakat, és az éves kamatszint 0,5 százalék körül volt, míg az Optima kötvény 2,5 százalékos hozamot kínált – éves szinten 563 millió forint kamat állt szemben 117 millióval.
Az alapítvány megint az Optima felé tájékozódott, amely már 2021. július 28-án befektetői felhívást küldött az alapítványnak további kötvények jegyzésének lehetőségéről, változatlan feltételek mellett (ugyanolyan kamatozás és futamidő, mint az első alkalommal, júniusban, és ugyanúgy egy évet követően a befektetőnek eladási joga lesz).
Döntés a második, 22,5 milliárd forint értékű kötvényjegyzésről – 2021. augusztus
Így érkeztünk el 2021 augusztusához, amikor az ügy szempontjából sorsdöntő kuratóriumi és felügyelőbizottsági üléseket tartottak.
- Beruházóként-ingatlanfejlesztőként már képben volt a GTC,
- míg befektetési opcióként egyértelműen (és az iratokból kiolvashatóan, kizárólag) az Optima-kötvényekre irányult a fókusz.
>> A felügyelőbizottság augusztus 4-én, szerdán szokatlannak mondható időpontban, délután 4 órakor tartotta ülését Skype-on (csak feltételezés: elképzelhető, hogy a kezdődő negyedik Covid-hullám miatt nem tartottak meg több ülést személyesen). Mind a három tag részt vett, ennek kapcsán megtárgyalták és elfogadták azt a kuratóriumi előterjesztést, amely az Optima kötvény jegyzéséhez kapcsolódó garancia vállalásról szólt.
Majd következett az „integrált ingatlanfejlesztési koncepció az Egyetem és a KEDO Zrt. együttműködésében Kecskeméten” című napirend. Bíró Attila elnök kifejtette, hogy véleménye szerint ez arról szól, hogy a tervezett ingatlanberuházások lebonyolítását külső szereplőre bízzák, ami stratégiai irányváltást jelent és felveti a kérdést, hogy mi a KEDO jövőbeni szerepe (amelynek 2020. december 31-ig Szemerey Szabolcs volt a vezérigazgatója, de ekkor jogi összeférhetetlenség miatt lemondott, ugyanis a Neumann János Egyetemért Alapítvány alapítói jogainak teljes körű gyakorlója az alapítvány kuratóriuma lett 2020 novemberétől. Az összeférhetetlenség ezáltal abból fakad, hogy az alapítvány felügyelő bizottságának tagja a KEDO Zrt. vezérigazgatójának a felesége).
Szemereyné Pataki Klaudia az egyetem üzemeltetésében, „illetve a beruházás kapcsán előre nem látható feladatokban” látta a KEDO jövőjét, de egyetértett Bíró Attila felvetésével, hogy a cég tevékenységének további irányát át kell gondolni, „viszont ez a döntés csak arról szól, hogy keressünk más ingatlanfejlesztőt”.
Bíró Attila megjegyezte, ha a kuratórium úgy határoz, hogy nem ingatlant épít, hanem külsős céggel fejleszt és bérleti díjra költi a fejlesztésre adott forrást, akkor ki kellene írni egy tendert az ingatlanfejlesztés ügyében, és alátámasztani a döntést. Szerinte egy külsős társaság bevonásával azt a rizikót csökkentik, hogy a KEDO Zrt. nem bír a szükséges kompetenciával a beruházás lefolytatásához (kérdés, az oktatási épület megvalósításából vonta-e le ezt a következtetést?).
Feb-elnök: „kicsit gyorsnak tartom ezt a döntés-előkészítést”
Szabó József úgy vélte, nincs elég információ a döntéshez. Bíró Attila felvetette, a felügyelő-bizottság javasolja azt a kuratóriumnak, hogy készítsen üzleti tervet arról a lehetőségről, miszerint az ingatlanfejlesztési célokat egy külső cég valósítsa meg, az így felszabaduló forrás pedig kerüljön befektetésre a legjobb lehetőség szerint. Hozzátette, ez egy stratégiai döntés, és fontos, hogy hiteles adatokon alapuljon; ő „kicsit gyorsnak tartja ezt a döntés-előkészítést”. Szemereyné annyit tett hozzá, hogy legyenek összehasonlíthatók a beérkezett ajánlatok.
Szabó József szerint három lépésből kell állnia a folyamatnak. Az első kérdés, hogy racionális-e külső ingatlanfejlesztők bevonása a KEDO Zrt. helyett? Ha igen, akkor következhet az ajánlatok bekérése ingatlanfejlesztőktől, végül dönteni kell az optimális pályázóról. A polgármester a harmadik lépésben gondolná újra a KEDO szerepét, szerinte szükség lesz a tudásukra. Szükségesnek tartott egy üzleti tervet, amelyet nemzetközi tapasztalatú cég is alátámaszt. Szabó szerint az eddig felvázolt terv „nem rossz, de legyen jobban kidolgozva és alátámasztva”. Bíró Attila egyetértett, mondván, még messze van a döntés az optimális ingatlanfejlesztőről.
Végül a kuratórium számára azt javasolták, hogy „az érdemi döntéshozatal előtt készüljön szakértői vélemény, és álljon rendelkezésre egy összehasonlító modellezési eljárás eredménye, melyek egzakt módon vizsgálják és az előnyök, hátrányok, kockázatok szintjén bemutatják a KEDO által önállóan, illetve a külső piaci szereplő bevonásával megvalósítandó ingatlan-fejlesztési koncepciót”.
Magyarán a felügyelőbizottság egyáltalán nem tette le a garast a GTC mellett.
„Szükségszerű, okszerű, de jelenleg még nem időszerű”
Ugyanezen a felügyelő-bizottsági ülésen (augusztus 4-én) volt napirenden további Optima kötvények jegyzése (a 22,5 milliárdos csomag).
Szemereyné Pataki Klaudia megjegyezte, hogy ezt az ingatlanfejlesztéses napirenddel együtt kell értelmezni. Szabó József szerint pedig az ott meghozott döntés alapján a kötvényjegyzésben akkor van döntéshelyzet, ha az előfeltételek megvalósultak. Szemereyné és Szabó József is javasolta, hogy itt ugyanúgy sorolják fel a szükséges konkrét lépéseket a kuratórium számára. Azaz: dönteni kell a modellről, a KEDO legyen-e a beruházó vagy külsős ingatlanfejlesztőt vonjanak-e be, ha utóbbi, többszereplős pályázatot írjanak ki, majd ki kell választani a legjobbat.
Szabó József még annyit megjegyzett, hogy jelenleg a gazdaság „legkiszámíthatatlanabb és legnehezebb területe az építőipar”, a kockázatot azonnal beárazzák a kivitelezők. A feb-elnöke ebben egyetértett. Több kérdés, hozzászólás nem volt, három igen szavazattal egységesen arra az álláspontra helyezkedett a felügyelő-bizottság a kuratóriumi előterjesztéssel kapcsolatban, hogy „a napirendi pontban szereplő kérdés tárgyalása szükségszerű, okszerű, de jelenleg még nem időszerű”, és itt utaltak a campus-továbbépítés kapcsán kifejtett álláspontjukra: „ugyanis a pénzpiacon befektetendő likvid pénzeszköz akkor áll rendelkezésre, ha az összehasonlító modellező eljárás eredménye alapján megállapítást nyer, hogy a külső piaci szereplő bevonása indokolt, előnyös”.
A felügyelőbizottság tehát itt még nem tartotta aktuálisnak az újabb kötvényjegyzést. Fontos megjegyezni, nem az Optima-kötvényeivel volt bajuk, és nem is a befektetés túlzott mértékű koncentrálásával, hanem a folyamatok mikéntjével – szerintük előbb azt kellene eldönteni, hogy a KEDO vagy egy külsős ingatlanfejlesztő vigye-e a campus építésének folytatását.
Bánkuty: „nem húznám sokáig a döntést”
>> Pár nap múlva került a kuratórium elé az ügy. 2021. augusztus 9-én, hétfőn délelőtt 9 órakor a campus épület harmadik emeleti tárgyalójában kezdődött az ülés, amelybe Bíró Attila feb-elnök elektronikus úton kapcsolódott be, Szemereyné és Szabó József tagok, valamint Kardos Gyula vagyonellenőr személyesen is jelen volt.
Az ülésen egyrészt elfogadták a kötvény lejegyzéséhez kapcsolódó garanciavállalást. Az ÁSZ jelentéséből derül ki, hogy a PADME – mint az Optima Zrt. egyedüli részvényese – arra vállalt kötelezettséget, hogy szükség esetén a vagyonkezelő céget olyan helyzetbe hozzák, illetve fizetőképességét biztosítják, hogy a kötvényekből eredő fizetési kötelezettségének eleget tudjon tenni.
Következett az integrált ingatlanfejlesztési koncepció és a kötvényjegyzéses napirend. Csizmadia Norbert kérte, hogy a felügyelőbizottság ismertesse az álláspontját, mire Bíró Attila felolvasta határozatukat, miszerint a kötvény jegyzése „szükségszerű, okszerű, de jelenleg még nem időszerű”.
A kuratórium elnöke felkérte (tipp: Szemerey Szabolcs stratégiai igazgatót), hogy tegye meg az előterjesztést. Ő felidézte, hogy a campus második ütemének közbeszerzésére három ajánlat érkezett, mindhárom érvénytelen lett, ezért az eljárást eredménytelenség miatt lezárták. Ezt követően érkezett egy ajánlat az Optima Zrt.-től, miszerint a GTC szorosan együttműködne a beruházás megvalósításában és belépne a kecskeméti ingatlan piacra.
Az Optima Zrt. ajánlatában bemutatták a beruházás kapcsán felszabadult forrás felhasználásának lehetőségeit, és hogy egyúttal konszolidálni lehet a KEDO Zrt. tőkeszerkezetét és mérlegét, valamint a közép és hosszú távú működést is meg lehet oldani a forrásból.
Szemereyné Pataki Klaudia a felügyelőbizottság részéről jelezte, hogy a felvetődött kérdéseikre nem kaptak választ, például a KEDO további működésére sem, vagy hogy miért nem szólítanak meg több piaci szereplőt a beruházás kapcsán. Szerinte a továbbiakban a folyamat gyorsítása, illetve a kérdések közvetlen megválaszolása érdekében célszerű lenne együttes ülés a felügyelőbizottság és a kuratórium között legalább a kiemelt ügyekben. A polgármester hozzátette, hogy ugyanezzel a felügyelőbizottság elnöke nem feltétlenül ért egyet.
Kardos Gyula vagyonellenőr egyetértett a fejlesztéssel és a koncepcióval, és nem látta akadályát a szándéknyilatkozatnak a kötvény lejegyzésével kapcsolatban, de csak az ingatlanlízing szerződés véglegesítése után, ellenkező esetben az alapítvány elveszíti a tárgyalási pozícióját, hiszen a tőke átkerül.
Bánkuty Tamás amondó volt, mivel a közbeszerzés eredménytelen lett, és a tőke felszabadult, így nyerte el a kötvényjegyzés a létjogosultságát. Megjegyezte, hogy mindenképp külön kell kezelni a két ügyet, az ingatlanfejlesztést és a kötvényjegyzést. Kiemelte, hogy a 2,5 százalék hozam havi 40-50 millió forint, bevételt jelent az alapítvány számára, „ezért nem húzná sokáig a döntést”. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ennél a kötvénycsomagnál már hat hónap múlva megnyílna az eladás joga az NJEA előtt.
Csizmadia Norbert megkérdezte az Optima jelenlévő képviselőit, kívánnak-e hozzászólni a témához. azt javasolta, hogy a kuratórium nézzen körbe az ingatlanpiacon, hogy fel tudják mérni az általuk adott ajánlatot. Ismertette a GTC javaslatát, amelyet többségi tulajdonosként birtokolnak. Kiemelte, hogy ez egy piaci feladat, és a vállalat piaci környezetben működik. Felhívta a figyelmet, hogy a konstrukciót több hónap kidolgozni, és ebben természetesen partner a GTC, akár versenyhelyzetben is.
További kérdés, hozzászólás nem volt a a campus beruházás folytatásáról. Egyhangú szavazással, öt igennel úgy döntött a kuratórium, hogy a KEDO Zrt. kezdje meg az egyeztetéseket az új piaci szereplővel történő megvalósítás előkészítése érdekében, és mérje fel az együttműködés lehetőségeit az Optima érdekeltségi körébe tartozó GTC-vel. Egyúttal felkérte a KEDO Zrt.-t, hogy az egyeztetések lezárta után a kuratóriumi ülésre nyújtsa be a javaslat időtervét és tervezett lépéseit legkésőbb hat hónap múlva, azaz 2022 februárjáig.
Azaz itt már nem is volt szó a pár nappal korábban a feb-ülésen emlegetett többszereplős pályáztatásról az ingatlanfejlesztésre.
A kuratórium ezután fordult rá a kötvényjegyzésre, amelyről a felügyelőbizottság megállapította, „szükségszerű, okszerű, de jelenleg még nem időszerű”.
Csizmadia megkérdezte az Optima képviselőit, kívánnak-e témához hozzászólni. az Optima vagyonkezeléséről elmondta, hogy az elsődleges cél a vagyon megőrzése és hozámból való működés biztosítása, ezt az Optima az utóbbi hat évben sikeresen végezte.
Kardos Gyula vagyonellenőr egyetértett a befektetéssel a hathónapos visszavásárlás lehetőségével együtt. Bánkuty Tamás jelezte, hogy a banki kamatok jelentősen alacsonyabbak. Szemereyné Pataki Klaudia annyit tett hozzá, hogy campus második ütemére biztosított forrás felszabadult és „határozzunk, hogy hat hónapon belül kerüljön egy koncepció a kuratórium elé megtárgyalásra, ezt követően döntsünk a hosszútávú befektetésről”. Tehát a polgármester szavaiból úgy tűnik, ő rövidtávú befektetésként gondolt a kötvényre.
„A kuratórium úgy határoz, hogy a kamatbevétel optimalizálása céljából a fejlesztésre rendelkezésre álló 22,5 milliárd forintot a jelenleginél kedvezőbb kamatfeltételek mellett kívánja befektetni 6 hónapra” – állt a meghozott határozat szövegében (a hat hónapból aztán ugye jóval több lett). Ellenvetése már nem volt senkinek a feb részéről – noha az augusztus 4-én felállított ütemtervük közel sem látszott teljesülni, azaz hogy csak akkor kellene befektetésben gondolkodni, ha már eldöntötték, hogy a KEDO vagy egy külsős ingatlanfejlesztő vigye a campus építésének folytatását – márpedig erről még nem határoztak. A kuratóriumból ezúttal sem szólalt fel Gaál József és Lezsák Sándor.
Újbóli szavazások, immár elektronikusan
>> Mivel augusztus 4-ei ülésén a felügyelőbizottság még nem támogatta az Optima-kötvények jegyzését, ezért újra kellett tárgyalniuk, ugyanis csak az ő jóváhagyásukkal hozhatott döntést az alapítvány pénzügyi kérdésekben. Már a kuratóriumi döntés másnapján megtörtént ez, mégpedig elektronikus határozathozatallal, ez augusztus 12-én zárult le, három „elfogadom” szavazattal. A jegyzőkönyvekből nem derül ki, átbeszélték-e még egyszer a témát.
Szemereyné Pataki Klaudia polgármestert az április 3-ai közgyűlésen megkérdeztük, pár nap alatt miért gondolta meg magát a felügyelőbizottság. Azt mondta, a campus „második ütemének metodikájával kapcsolatban tettek fel tisztázandó kérdéseket, illetve a fedezetre vonatkozóan kértek további biztosítékokat”. „Ezeket a kuratórium utána megtárgyalta, figyelembe vette, és ezekkel a kiegészítésekkel készült egy új előterjesztés, amibe ezek a biztosítékok beépítésre kerültek. Azzal, hogy az Optima Zrt. és a PADME kötelezettséget vállalt vagyonával a visszafizetésre, a felügyelőbizottság akkor úgy ítélte meg, hogy ez egy biztos befektetés, egy Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítvány és vagyonkezelő vállalt kötelezettséget az alapítvány kötvényeire” – nyilatkozta.
A jegyzőkönyvből ugyanakkor nem az tűnik ki, hogy a kuratórium ülésén kristálytisztán megbeszélték volna a campus második ütemének „metodikáját”, csak azt döntötték el, hogy egyeztetni kezdenek a GTC-vel (ami aztán nem volt egyszerű menet, mint ahogy később kiderült).
>> A kuratórium ugyancsak augusztus 12-én elektronikus úton szavazott a 22,5 milliárd forint értékű kötvény jegyzéséről. Csizmadia Norbert összeférhetetlenség miatt tartózkodott, a többiek igennel voksoltak.
Az ÁSZ jelentésében leszögezte: az 5 és 22,5 milliárd forint értékű kötvényjegyzések kapcsán az NJEA által jelzett érveket a célszerűségről, gazdaságosságról, eredményességről és hatékonyságról nem fogadják el. „Az eladási opció, a kötelezettségvállaló nyilatkozatok nem jelentettek kellő garanciális elemet, a befektetéseit koncentrálta az Alapítvány és nem is vizsgálták, hogyan tudja az Optima Befektetési Zrt. az opció lehívása esetén kifizetni a tőkét és a kamatait az Alapítvány részére. A vagyonrendelést az Alapítvány nem cél szerint használta fel. Ha az Alapítvány más befektetést választott volna, magasabb hozamot ért volna el.”
Képbe jön az Okos Város koncepció (?)
A harmadik, legnagyobb összegű – 100 milliárd forintos – kötvényjegyzés kapcsán fontos megjegyezni, hogy 2021. szeptember 29-én készült el a Neumann János Egyetem „Jövőkép és Stratégia” című dokumentuma, melyet az alapítvány kuratóriuma is elfogadott. Ebben több, az elkövetkezendő évtizedben megvalósítandó projektet szerepeltettek. Kétségkívül nagyívű tervek voltak: 25 milliárd forint értékű beruházásként a Neumann Technológiai és Innovációs Park, és 75 milliárd forint értékben az Okos Város koncepció (később Tudásváros) megvalósítása.
„A tervek többtucatnyi többemeletes lakóépületet, egy hatalmas rendezvényközpontot és több ezer ember kiszolgálására alkalmas infrastruktúrát tartalmaztak. Széles sétálóutcák épültek volna, nagy parkokat alakítottak volna ki és felújították volna a Kecskemét és Izsák közötti vasútvonalat, amivel a Tudásváros lakói közvetlen vasúti kapcsolatot kaptak volna Kecskemét belvárosába és az országos vasúthálózathoz” – írta a Telex. Később Csizmadia Norbert NJEA kuratórium az ÁSZ-nak már arról írt, sokkal több pénzből, nagyságrendileg 250–300 milliárd forintból valósulhat csak meg a Tudásváros – amelynek eddig nem is kezdtek hozzá.
(Tényleg csak zárójelben jegyezzük meg, de a nagyívű elképzelések között szerepelt az is, hogy az alapítvány vagyonkezelésébe került egykori miklóstelepi Szőlészeti és Borászati Kutatóállomáson „valósul meg Magyarország legnagyobb ökológiai kutató bázisa”, ahol „a gazdálkodás digitális eszközökkel és robotokkal lesz támogatva, továbbá a kutatásokhoz kapcsolódni fognak a mesterséges intelligencia szoftverek is”. Az egykor szebb napokat látott, majd sorsára hagyott intézmény parkját 2021-ben kampányszerűen nagyjából rendbe tették, a látványos takarításon és szemétszedésen ott volt Salacz László országgyűlési képviselő és Szemerey Szabolcs is. Később elszállították a bútorzatát és felszerelését, valamint a felhalmozódott sittet és szemetet. Felújításnak, sőt karbantartásnak egyelőre azonban nyoma sincs, a növényzet pedig ismét elburjánzott. A 2022-es országgyűlési választások kampányában Salacz László ismét előszedte a témát, meglehet, jövőre is megteszi, de amikor tavaly nyáron az épületnél jártunk, nagyon vigasztalan képet mutatott, messze van a felvázolt szép tervektől.)
Tovább alussza Csipkerózsika-álmát az egykori szőlészeti-borászati kutatóállomás Miklóstelepen
„Az Alapítvány a részére juttatott vagyont nem a céljának megfelelően használta fel. Az Alapítvány a részére rendelt vagyont nem a KEKVA törvényben meghatározott közfeladata ellátására, illetve nem az alapító okiratában rögzített céljaira (infrastruktúra fejlesztésére és a fenntartásában lévő Egyetem fejlesztésére) fordította. (…)” – emelte ki az Állami Számvevőszék, hozzátéve, a vagyonellenőr sem hívta fel a kuratórium figyelmét mindezekre.
Itt ismét emlékeztetnénk arra a számvevőszéki kritikára is, miszerint a kuratórium és a felügyelőbizottság a harmadik, 100 milliárd forint értékű kötvénylejegyzést megelőzően sem vett igénybe befektetési tanácsadói szolgáltatást.
Döntés a 100 milliárdról
Az Alapítvány bankszámláján 2021. szeptember 30-án írták jóvá az Innovációs- és Technológiai Minisztériumtól származó 100 milliárd forint vagyonjuttatást, de már előtte egy nappal Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök és egy tag előterjesztést nyújtott be a kuratórium október 6-i ülésére, Optima-kötvény jegyzésére téve javaslatot.
>> A felügyelőbizottság 2021. október 4-én, hétfőn ismét Skype-on tartotta meg ülését, az egyik napirendi pont az Optima-kötvények jegyzése volt.
Szabó József emlékeztetett, hogy legutóbb akkor szavaztak ilyen kérdésben, amikor 22,5 milliárd forint befektetéséről döntöttek, és kijelentette, ragaszkodjanak az akkor megfogalmazott döntésükhöz. Bíró Attila megjegyezte, még nem lehet kijelenteni, hogy mely céget bízzák meg a campus építés folytatásával, ezért az előterjesztésbe ne kerüljön bele előre, hogy mely ingatlanfejlesztő cég a valószínűsíthető győztes, piaci verseny után szülessen döntés. Szabó József újfent kijelentette: a 22,5 milliárd forintos befektetésnél jelezték és kérték, hogy milyen vizsgálatokat igényel egy ilyen döntés, ehhez tartsák magunkat. További hozzászólás, kérdés nem volt, három igen szavazattal a kuratóriumi előterjesztést elfogadásra javasolták.
>> A kuratórium két nap múlva, 2021. október 6-án, 9 órakor ült össze a campus harmadik emeletén. A kuratóriumból mindenki jelen volt, a felügyelőbizottságtól Bíró Attila elektronikusan, a másik két tag személyesen, akárcsak Kardos Gyula vagyonellenőr.
Bíró Attila itt is kitért arra, hogy a 22,5 milliárd forintos befektetésnél elfogadott korábbi javaslatukhoz ezúttal is ragaszkodnak. Emellett szóvátette, még korai az az utalás az előterjesztésben, hogy a campus második ütemét a GTC csoport fogja kivitelezni, „még nem született döntés, kezeljük ezt a helyén”. Érdekes tény, hogy az augusztusi kéréseik dacára ezek szerint a kuratóriumi előterjesztés már kész tényként kezelte, hogy a GTC lesz az újabb egyetemi épületeknél a beruházó.
Bánkuty Tamás az előterjesztést elfogadásra javasolta. Azt emelte ki, hogy az Optima Zrt. kötvényeivel az akkor ismert banki lekötött betétek hozamának dupláját tudják realizálni. „A legrövidebb határidővel a legjobb helyet találtuk a befektetés számára. Közvetlen szükségünk nincs a tőkére, a fejlesztések indításához előkészületek szükségesek, a kötvény kamata viszont hozzájárul az egyetem működési és fejlesztési finanszírozásához” – vélekedett.
Bánkuty ekkor megkért valakit, hogy ismertesse az Optima Zrt. működését és a befektetés részleteit. (tipp: szakértő, vagy Optima-vezető) beszélt a vagyonkezelő cég tevékenységéről a kezdetektől napjainkig, kiemelve a GTC tőzsdei helyzetét, valamint a befektetés válságállóságát a „pandémiával terhelt ingatlanpiacon”. Azt is hangsúlyozta, hogy egy év múlva visszaváltható a kötvény, ez nagyon előnyös. Mint mondta, elemezték a befektetési piacot, és piaci körülmények között egy vagyonkezelő alapítvány például az OTP-nél 1,48 százalék hozamot tud elérni, de a maximum is 2 százalék volt.
Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök is az Optima mellett érvelt, mondván, az adatok alapján a gyarapodás mellett még fejlesztéseket is végrehajtott. Kardos Gyula vagyonellenőr is támogatta a kötvényvásárlást. „A megtérülés biztos. A garanciavállalás jó. Javasolja, hogy az opció lejárta előtt tárgyaljunk az Optima Zrt.-vel” – olvasható a jegyzőkönyvben.
Az előterjesztéssel kapcsolatban nem volt több kérdés, Szemereyné, Szabó József, Gaál József, Lezsák Sándor sem szólalt fel. Csizmadia Norbert jelezte, hogy mivel mindkét alapítvány elnöke, támogatja a javaslatot, de tartózkodni fog. Így négy igennel fogadták el a határozatot, amelybe belekerült, hogy „az alapítvány részére az alapító Innovációs és Technológiai Minisztérium által rendelkezésre bocsátásra kerülő vagyoni juttatás egyelőre sem a fejlesztésekhez, sem pedig a napi működés finanszírozásához rövid, illetve középtávon nem szükséges”, így ez alapján jóváhagyják a 100 milliárd forint értékű kötvénykibocsátást.
A jegyzőkönyv szerint az ülésen szó sem esett az Okos Város koncepcióról, ingatlanfejlesztésre kiírt tenderről, és a felügyelőbizottság sem képviselte azt a korábbi álláspontját, hogy a kötvényjegyzés „szükségszerű, okszerű, de jelenleg még nem időszerű”.
Így lett 127,5 milliárd forint értékben Optima-kötvénye a Neumann János Egyetemért Alapítványnak.
Törés az alapítvány és a GTC kapcsolatában
>> Érdekes dolgok derülnek ki a kuratórium 2022. január 24-ei, campuson tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Egy beszámoló hangzik el – a kitakarás miatt nem tudni, kitől – a GTC és a KEDO közötti tárgyalásokról. A kapcsolatfelvétel, a közös munka 2021 nyarán elkezdődött, kialakult egyfajta párbeszéd, a KEDO azóta „folyamatosan, postafordultával reagált”, a késlekedés minden esetben a GTC oldaláról történt. Az alapítvány egész addig nem kapott összefoglaló ajánlatot, amely a további lépésekre feladatokat rögzítene. Éppen arra a hétre volt megcélozva egy egyeztetés a Döbrentei utcára (ott van az Optima Zrt. központja), abban bizakodtak, hogy az események felgyorsulnak.
Csizmadia Norbert elmondta, hogy az elmúlt két hétben megoldódtak a GTC menedzsment gondjai, és javasolta, hogy a februári kuratóriumi ülésre hívjuk meg a KEDO és a GTC vezetőit is. Kardos Gyula vagyonellenőr hozzátette, egyetért a GTC-vel történő együttműködéssel, kölcsönösen előnyös mindkét fél számára.
Egyhangú szavazással azt a határozatot hozták, hogy miután a GTC nem juttatta el az egyes megvalósítási opciók részletes kereskedelmi, pénzügyi, jogi és fenntarthatósági megalapozását, és a hozzá kapcsolódó üzleti terveket a KEDO-nak, a határidőt meghosszabbítják március 31-ig. A munkák előrehaladása érdekében az alapítvány, a KEDO, az Optima és a GTC vezetői szinten felállít egy irányító testületet, amely heti rendszerességgel ülésezik.
Végül az építkezést az egyetemi alapítványi tulajdonban lévő Wepmark Holdingnak szervezték ki. A tájékoztatás szerint, amit Csizmadia az ÁSZ-nak megküldött, a terv az volt, hogy az egyetem vagy lízingeli, vagy bérli a kész épületeket a Wepmarktól. Bármelyik történt volna meg (vagy fog megtörténni), ez a Wepmarknak egy nagyon jó üzlet, hiszen úgy tudtak építkezni, hogy a tulajdonukban lévő épületekre biztos vevő, vagy biztos hosszú távú bérlő van – hívta fel a figyelmet a Telex. Az, hogy a Wepmark kit és mennyiért bízott meg az építkezéssel, sem az egyetem, sem az egyetemi alapítvány, sem a KEDO honlapján nem szerepel, de még a beruházásról szóló híradásokban sincs erről elérhető információ. A Telex forrásai egybehangzóan azt állították, hogy a fővállalkozó a Matolcsy Ádám közeli barátja, Somlai Bálint érdekeltségébe tartozó Raw Development Kft. volt.
Szemereyné: „a felügyelőbizottságba egy pénzügyi végzettségű szakember kellene”
>> Váratlan dolog történt a 2022. február 21-ei, campuson tartott kuratóriumi ülésen. A napirendi pont az alapító okirat módosítása volt, és az ülésen elektronikus úton résztvevő Bánkuty Tamás bejelentette, hogy lemond a kuratóriumi tisztségéről – amit a kuratórium tudomásul is vett.
Bíró Attila a felügyelőbizottság létszámára vonatkozó előterjesztéssel jelentkezett, kérte a bizottság létszámának újragondolását a jelenlévőktől, arra hivatkozva, hogy az alapítvány működésével párhuzamosan megnövekedett a felügyelőbizottság ügyterhe. Emiatt szükségesnek ítélte meg, hogy három főről öt főre bővítsék a felügyelőbizottság létszámát, „hogy feladatkörét zökkenőmentesen tudja ellátni a jövőben”.
Csizmadia Norbert jelezte, hogy Bánkuty Tamás tagsága az új tag belépéséig érvényben marad.
Szemereyné Pataki Klaudia pedig megjegyezte, hogy „a felügyelőbizottságba egy pénzügyi végzettségű szakember kellene”.
Bánkuty Tamás lemondását – munkáját megköszönve – elfogadták, és kérték, a következő ülésre tegyen személyi javaslatot megüresedő tagi tisztsége miatt.
A kuratórium elhatározta a felügyelőbizottság létszámának öt főre emelését is. Felkérték a kuratórium elnökét, hogy az egyetem szenátusa által delegálni kívánt személy kijelölése érdekében vegye fel a kapcsolatot az egyetemmel. Az új tisztségviselőket a következő kuratóriumi ülésen tervezték megválasztani, legfeljebb 30 napon belül.
>> 2022. március 21-én tartották a campus-on a kuratórium és a felügyelőbizottság együttes ülését. Újabb fordulat történt: Bánkuty Tamás az ülésen visszavonta a február 21-ei (de eddig még nem hatályos) lemondó nyilatkozatát, és kérte, hogy ezt a kuratórium ezt fogadja el. Kérdés nem volt, együtt szavazott a két bizottság, és egyhangúlag, hét igennel akceptálták Bánkuty kérését. Egyúttal hatályon kívül helyezték azt a februári határozatot, amelyben benne volt a felügyelőbizottság létszámának emelése háromról öt főre. Így Bíró Attila kérése ellenére maradt három fős a felügyelőbizottság.
Már 2022 elején voltak intő jelek
Egy 2022. február 4-én kelt független szakértői vélemény már felhívta a figyelmet arra, hogy egyes magyar állampapapírokon elérhető másodpiaci hozam (4,48 – 4,95 százalék) meghaladja a kötvényét.
A március 21-ei együttes kuratóriumi-felügyelőbizottsági ülésre pedig a PwC készített szakértői véleményt annak apropóján, hogy a 22,5 milliárd forint értékű csomagban vásárolt kötvényekre vonatkozóan megnyílt a visszaváltás lehetősége.
„Az Alapítvány számára célszerű lehet elkészíteni egy diverzifikált befektetési portfóliót. Ehhez nem nélkülözhető egy portfolió építési stratégia kidolgozása és elfogadása, illetve a Kötvények esetleges visszaváltása kapcsán a konverzió több lépésben történő megtervezése, mely mindig a várható hosszútávú piaci tendenciák értékelésére épül. Az NJEA befektetési döntései – az alapító okirat és az Alapítvány befektetési szabályzatának figyelembevételével – a jövőben sem épülhetnek kizárólag a rövidtávú hozammaximalizálásra és ehhez kapcsolódóan rövidtávú, potenciálisan magasabb kockázatot hordozó lépésekre” – ez állt a szakvéleményben.
Az ÁSZ jelentéséből kiderül, az alapítvány operatív igazgatója elmondta, hogy „volt aktualitása a befektetés felülvizsgálatának, nemcsak a megnyíló visszaváltási lehetőség miatt, de többek között a pénzpiaci helyzet alakulása miatt is. A …(független szakértő – mint a jegyzőkönyvből megtudtuk, a PwC) minden eshetőséget alaposan megvizsgált a befektetés kapcsán. Kitért rá, hogy biztonságos-e, likvid-e az Optima 2031 kötvény és a kamat az elvárásoknak megfelelő-e. A jelentésből kiderül, hogy a befektetés biztonságos, a GTC egy nemzetközi színtéren szereplő tőzsdén jegyzett cég, és ne feledkezzünk meg az alapítványi garanciáról sem. A likviditás megkérdőjelezésének nincs oka. A kamat elvárásainknál a prompt hozam maximalizálás nem szerepel a célok közt. Számunkra a biztonságos hozam volt mindig az elsődleges cél”.
Az ÁSZ jelentésében kritikaként fogalmazta meg, hogy a szakértői véleményben foglaltak ellenére az alapítvány nem tett lépéseket a kötvény visszaváltására, a befektetések diverzifikálására.
Besatírozott oldalak
A Kuratórium 2024 januárjában a kötvények egy éven belüli visszaváltásának kezdeményezése érdekében az Optimával tárgyalások megkezdéséről döntött. Igyekeztünk feltárni ennek folyamatát is, de munkánkat gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy innentől kezdve a jegyzőkönyvek érdemi részét teljesen kitakarták.
>> A 2024. január 17-ei kuratóriumi ülésnél például az sem derül ki az egyik napirendi pontról, hogy mi volt a tárgya, egy az egyben el volt feketítve két teljes oldal.
>> A felügyelőbizottság 2024. január 19-ei üléséről Isztambul, Havalimanı reptéren készült jegyzőkönyv – ez szólt arról, hogy megpróbálják visszaváltani a kötvényt. Bíró Attila elnök elektronikus döntéshozatalt kezdeményezett – és itt fél oldal kitakarás következik.
>> 2024. február 19-én Skype segítségével tárgyalt a felügyelőbizottsági, az egyik napirendi pont tájékoztatás volt a kötvények visszaváltására vonatkozó január 17-ei kuratóriumi határozat végrehajtásáról – ezt a részt is elsötétítették, az ÁSZ vizsgálatára és a nyomozásra hivatkozva.
>> A kuratórium 2024. március 6-án úgy döntött, hogy –„figyelembe véve az ÁSZ jelentés-tervezetében tett megállapításokat és intézkedési javaslatokat, tekintettel a vagyongazdálkodással kapcsolatos tulajdonosi felelősségre” – elfogadja a kötvények előterjesztésben rögzített visszaváltására illetve módosítására vonatkozó, Optimától származó február 25-dik napján kelt ajánlatot, „a mindkét fél által kölcsönösen elfogadható, méltányos és előnyös rendezés érdekében”, és hogy „az alapítvány és az egyetem likviditási biztonsága mellett lehessen megvalósítani az alapítvány céljait és a korábban tervezett egyetemi stratégiai célokat”.
>> 2024. március 19-én, a kuratóriumi ülésen a felügyelőbizottság kérte a kuratóriumot, hogy pontosítsa a januári határozatát, mert a feb megítélése szerint nem egyértelmű a kötvények visszaváltását illetően.
Elhangzott, hogy az Optima 2031 kötvény visszafizetés részeként egyetértést látnak a Wepmark Kft. üzletrészének az átvételével kapcsolatban. Javaslat hangzott el a Wepmark átvilágításának azonnali megkezdésére és hogy az Okosváros projektet nem célszerű a Campus 2 fejlesztést tulajdonló Wepmark Kft.-vel együtt kezelni. Mint kiderült, van egyéb, Optima Zrt. tulajdonában lévő cég, amely el tudja látni az Okosváros projektvezetői feladatait.
A 100 milliárdos kötvénycsomag visszaváltása kapcsán elhangzik, hogy sok tárgyalás szükséges még a részletek tisztázása érdekében. Bánkuty Tamás összegezve arról beszél, az előkészítési folyamat és a tárgyalások célja, hogy az NJEA kuratóriuma elfogadja a Wepmark Kft. átvételét, másrészt, hogy az Okosváros projekt egy külön független cégben jelenjen meg. Nagy Zoltán rákérdezett, hogy a Campus második ütemének kivitelezésénél van-e csúszás, illetve ha igen, akkor mekkora? válaszol, hogy nincs tudomása csúszásról, és ő azt a tájékoztatást kapta, hogy 2025 nyara a befejezés várható időpontja.
A kuratórium egyetértett a 27,5 milliárd forintos Optima-kötvény visszaváltását felgyorsító lépésekkel és annak mielőbbi lezárásával a Wepmark Kft. többségi tulajdonának átvételével, az ezt megalapozó értékelések és átvilágítások elindításával.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a 100 milliárd forintos Optima-kötvény esetében az alapítvány és az Optima Zrt. között további részletes egyeztetésre van szükség egy konkrét és számon kérhető megállapodás kidolgozásához. Ezért megfontolandó rövid távon a jelenlegi kötvény módosítással történő megtartása, hangsúlyozva, hogy mindenképpen el kell kerülni az alapítvány vagyonvesztését.
