A sereghajtók között vagyunk a szakszervezeti tagok számában

Magyarországon a dolgozók csupán 8,5 százaléka szakszervezeti tag, ezzel pedig az OECD-országok teljes listájának végén kullogunk, egészen pontosan csak három ország van mögöttünk – figyelmeztet a Pénzcentrum cikke.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a legtöbb vizsgált országból 2017-ből vagy 2016-ból származnak az önbevalláson alapuló adatok, tehát nem feltétlenül tükrözik a jelenlegi állapotokat. A Pénzcentrum cikke azt is megjegyzi, általános tendencia, hogy az OECD-országokban évről évre csökken a szakszervezeti szervezettség mértéke: a formálisan is érdekképviseleti tagok száma számaránya 30 százalékról 16 százalékra csökkent 34 év leforgása alatt.

Magyarországon a szakszervezeti szervezettségről szóló legutolsó átfogó felmérést 2015-ben végezte el a KSH. Ez alapján 329 ezer ember állította magáról, hogy szakszervezeti tag. Egy idén áprilisi, az Új Egyenlőségen és a Mércén is megjelent cikk a 2017-es adóbevallások adatai alapján azt vizsgálta, mennyi szakszervezeti tag lehet Magyarországon. 4 millió 385 ezer munkaviszonyban lévő emberből 315 ezer vallotta azt, hogy fizetett adott évben szakszervezeti tagdíjat és/vagy kamarai tagdíjat.

Ez az összes munkaviszonyban álló dolgozónak 7,4 százaléka.

A kamarai tagdíjat fizetőket leszámítva azt mutatták a számok hogy mintegy 305-307 ezer olyan munkaviszonyban lévő van Magyarországon, aki szakszervezeti tag is egyben.

Ez ugyancsak csökkenést mutatott a 2015. évi adathoz képest – illeszkedve a nemzetközi trendekhez -, igaz, hogy a két adat „előállításának” módja eltérő, hiszen a KSH 2015-ös felmérése kisebb mintán készült, és önbevallásos alapú volt.

Kérdés persze, hogy változhatott-e pozitív irányba a szakszervezeti szervezettség mértékének változása a 2018. év végi, illetve 2019. év eleji demonstrációk nyomán, amelyek ráirányították a figyelmet a magyar szakszervezeti mozgalomra.

A győri Audi-sztrájkot megszervező AHFSZ februárban azt közölte: a gyárban dolgozók 70 százaléka már szakszervezeti tag. A Vasas Szakszervezeti Szövetségnél az addig 25 ezer fős tagság nagyjából 10 százalékkal bővült a sztrájkot követő hetekben.

Mi is részletesen foglalkoztunk a Mércén az idei érdekvédelmi mozgólódásokkal, köztük a sikeres Audi- és Hankook-sztrájkkal. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke egy januári ATV-interjúban a szakszervezeti mozgalom magára találásáról beszélt – ezt pedig javarészt az audisok példájából fakadó lendületnek tulajdonította -, illetve sikernek nevezte, hogy olyan regionális érdekvédelmi közösségek alakultak ki, amelyek a demonstrációk megszervezésére hivatottak.

Ha pontos számok nem is állnak rendelkezésre országos vonatkozásban a jelenlegi állapotokról, árulkodó körülmény, hogy a szakszervezeti mozgolódásokra láthatóan születtek ellenlépések a munkáltatói oldalról, itt a tavaszi sztrájkokban résztvevő VDSZ– illetve AHFSZ-tagok elleni szankciókra gondolni, illetve arra is láthattunk példát nemrég, hogy szakszervezeti kilépőnyilatkozatot osztogasson egy cég a dolgozóknak.