Miután a jelenlegi szolgáltatóval nem túl rózsás a kapcsolata a városnak már jó ideje, ezért talán nem túlzás azt állítani, hogy a döntéshozók már bármilyen más megoldásnak örültek volna korábban is. A változások megtörténtek. Az év első felében megalakult a város saját közlekedésszervező cége, kedden pedig rábólintott a közgyűlés a szerződésre azzal a céggel, amely a dízel buszokat és a sofőröket biztosítja majd a szolgáltatáshoz a következő 10+5 évre.
A kezdeti eufóriát azért árnyalhatja egy nem olyan régi történés, amit talán sokan elfelejtettek már, még esetleg a közgyűlés tagjai közül is néhányan. Arról van szó, hogy a kormányzat belengette a helyi tömegközlekedés államosítását. Még a választás előtt. Hogy ez nem csupán egy kósza ötlet, megerősítették ezt egy kormányhatározattal is, amely a Magyar Közlöny szeptember 20-i számában olvasható. Ebben az áll, hogy Palkovics László minisztert megbízták, hogy dolgozza ki a helyi közösségi közlekedés állami finanszírozásának modelljét ( ezt tálalták a hírportálok államosításként ). Kattintásra jól olvasható ez az alábbi képen.
2020. március végéig kell ezt kidolgozniuk a megnevezett minisztereknek. Amennyiben valóban államosítják a helyi tömegközlekedést, akkor ez azt jelenti, hogy például az új kecskeméti cégnek be kell majd olvadnia az állami Volánbuszba. Kecskemét mellett Budapest, Szeged, Pécs, Debrecen, Miskolc, Veszprém és Tatabánya működtet saját közlekedési céget.
Mivel mindezt a választás előtt jelentették be, egyes vélemények szerint ez politikai zsarolás is volt. Ha rosszul ikszel ezekben a városokban a választó, akkor elvesztheti városa azt a jogot, hogy közlekedését saját kézben tudhassa. Azért is lehettek ilyen vélemények, mivel az említett városok többségében október 13. előtt esélyesnek tűnt, hogy az ellenzék fog előre törni. Ma már tudjuk, hogy ez így lett, az ellenzék vezeti Budapestet, Szegedet, Pécset, Miskolcot és Tatabányát.
Persze jó lehetne akár az államosítás, mondhatják sokan. Mert akkor az állami fizeti a költségeket. Igen, de gondoljunk csak az iskolák államosítására. A nagy vízfej annyira megnehezíti a működést, hogy hírek tucatjai szóltak arról, hogy krétára is várni kell, mert nem lehet csak úgy kiugrani a boltba és megvenni. Arról nem is beszélve, hogy az államosítással elvitték a feladatot a várostól, odalett az egyes iskolák önállósága, de pl. Kecskemét évi 800 millió forint szolidaritási adót fizet az állam felé ezért. A helyi tömegközlekedés államosítása is bekövetkezhet úgy, hogy a döntéseket kiveszik az önkormányzatok kezéből, amelyek még fizethetnek is ezért. Áprilisban talán már okosabbak leszünk ebben a kérdésben.
