Kerékpárosbarát településsé, azon belül is abszolút győztessé nyilvánította Kecskemét városát az Innovációs és Technológiai Minisztérium – tudósított az MTI január végén.
A Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezete sajtóközleményben reagált a díjra, amit szó szerint közlünk:
„Kerékpárosbarát Kecskemét? – Megérdemelni és odaítélni
Vajon tényleg kerékpárosbarátnak nevezhető az a Kecskemét, ahol a kerékpárhálózati fejlesztés során egy aluljáróba vezetik a bicikliseket, majd egy labirintkorláton keresztül az aluljáróból, a házfal mögül kibukkanva közvetlenül keresztezi egy járda, vele pedig a gyalogosforgalom az útjukat?
Vajon tényleg kerékpárosbarátnak nevezhető az a Kecskemét, ahol a kerékpársávok felfestése a repedezett, tönkrement útszélre történik meg, nem egy helyen a felfestéssel magát a kátyút pingálják ki?
Vajon tényleg kerékpárosbarátnak nevezhető az a Kecskemét, ahol a kerékpársávok felfestése során egy helyütt menet közben gondolják meg magukat a döntéshozók, és három autónyi parkolási lehetőség elvételétől félve inkább csak kerékpáros nyomokat jelölnek ki?
Vajon tényleg kerékpárosbarátnak nevezhető az a Kecskemét, ahol akár a postára, akár a rendőrfőkapitányság épületéhez nem lehet két keréken szabályosan közlekedve eljutni?
Vajon tényleg kerékpárosbarátnak nevezhető az a Kecskemét, ahol külső városrészekben nincs kiépített kerékpáros infrastruktúra, ahol a külső városrészek és a belső városrészek között nincs mindenhol szakadásmentes összeköttetés, ahol félve az intenzív autóforgalomtól inkább járdán kerékpároznak az emberek?
Vajon tényleg kerékpárosbarátnak nevezhető az a Kecskemét, ahol a kerékpárutak 70-75%-a valójában gyalog- és kerékpárút?
Vajon tényleg kerékpárosbarátnak nevezhető az a Kecskemét, ahol a belvárosi közlekedésük az év jelentős részében ellehetetlenül a különféle főtéri események, fesztiválok idején?
Vajon tényleg kerékpárosbarátnak nevezhető az a Kecskemét, ahol a fenntartható fejlődés, tehát például a kerékpáros közlekedés segítésére szolgáló forrásokat inkább autós közlekedést segítő beruházásokra költik? – (Erről a kecsup.hu-n itt írtunk. – Szerk.)
Persze nem csupán a hiányról, a problémákról kell számot adni, hiszen megvalósultak olyan fejlesztések, beavatkozások is az elmúlt évben, években, amelyekért dicséret illeti meg városunkat. A belvárosi városrehabilitációs folyamat során számos helyre új, és már praktikus kialakítású kerékpártámaszok kerültek ki, amelyeket azonnal el is kezdtek használni a kerékpárral közlekedők, szinte mindig tele is vannak. Megkezdődött az elaggott állapotú kerékpárutak felújítása is, jó pár szakaszon új aszfaltborításokat kaptak a még a múlt században elkészített bringás útfelületek. „Még, még, még, ennyi nem elég!” – nyílik a szánk buzdítólag ezeket az örömteli fejleményeket látva, bővítsük tovább a belvárosi támaszokat, tegyünk rendbe további kerékpárutakat! Emellett pedig helyezzünk fedett kerékpártárolókat buszmegállókhoz, ahogy számtalan kisvárosban, például a szomszédos Kiskunfélegyházán is megtörtént, ügyesen ötvözve a közösségi közlekedést a kerékpárossal, így a nagyobb távolságok legyőzése is könnyedén megoldható egyéni autóhasználat nélkül. Hatalmas a lemaradásunk, hatalmas a bepótolni valónk, a kerékpáros közlekedés feltételeinek a javításával nem várhatunk tovább.
Annál is inkább, mert Kecskemétnek csak egy útja van, hogy fellélegezzen a közlekedési dugókból, a szmogból, és megtegyen minden tőle telhetőt a további klímarombolás elkerüléséért: fenntartható fejlődési pályára kell a közlekedését – is – állítani, többek között a kerékpáros közlekedés előnyben részesítésével, segítésével. Alföldi város vagyunk, kézenfekvő megoldás a bringa!
Eddig az a bizonyítvány sajnos nem túl szép. A bukást ugyan elkerüli, de a közepest nem érdemli meg! Még akkor sem, ha Kecskemét az elmúlt napokban újfent elnyerte a Kerékpárosbarát település címet a nagyvárosok között, illetve az abszolút elsőséget is odaítélték neki.
A címet az Innovációs és Technológiai Minisztérium adományozza, a bírálási folyamatban pedig a Magyar Kerékpáros Szövetség vesz részt. Sokkal inkább politikai cím, mint szakmai elismerés. A megfogalmazás szerint elsősorban egy-egy település törekvését díjazza, a gazdasági erejét is figyelembe véve. Tegyük kezünket a szívünkre: vajon tényleg megtett minden erejétől telhetőt Kecskemét, amit egy megyei jogú várostól a kerékpáros közlekedés elvárhat? Tényleg kerékpárosbarát nagyváros Kecskemét?
Megérdemelni és odaítélni itt egészen biztosan elválik egymástól. Ilyen nagy szavakkal, ilyen erős jelzőkkel ma még nem foghat kezet városunk, mint ahogy pár éve sem tehette meg, amikor szintén megkapta ezt a címet. A felsorolt problémák, kérdések már akkor is fennálltak, és a helyzet lényegében nem változott azóta sem. Mi akkor kezdeményeztük a cím elvételét a várostól, és ezúttal sem tudnánk mást tanácsolni, hiszen az akkoriban megfogalmazott kritikánk minden betűje igaz és érvényes a mai napig.
Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezete,
Kecskemét, 2020. február 4.”
Fotók: kecsup.hu készítette
