Miután tegnap megírtuk, hogy még nem jöttek válaszok a piactól az árusok által felvetett panaszokra, ma egy hosszabb levelet kaptunk Kolek Andrea igazgatótól. Úgy döntöttünk, hogy az egész levelet lehozzuk, tartalmi változtatás nélkül. Mindössze annyiban nyúltunk bele, hogy feketével kiemeltünk mondatokat, amelyek szerintünk a lényeg, a reakció fontosabb része. Ez azonban a tartalmán nem változtat, ezért engedtük meg magunknak az idézőjeles közlést. Valamint annyit tettünk még – a követhetőség érdekében -, hogy idézzük minapi cikkünkből a panaszokat. Ezeket színes szövegdobozba tettük, tehát ezek nem részei az igazgató levelének. A válaszok utána jönnek.
Miként a panaszos levélben 7 pontban sorolták fel aggodalmaikat az árusok, az igazgató is így válaszolt. Nézzük tehát a levelet.
„Tisztelt Főszerkesztő Úr!
Először is engedje meg, hogy megköszönjem, hogy a piacról megjelentetett újságcikkéhez egy olyan fotót választott, amely a piaccsarnok állapotát hűen tükrözi: van rendes világítás, a csarnok látképe esztétikus, az asztalok tele vannak friss áruval, nincsenek szétdobált rekeszek, sem kosz, vagy szeméthegyek.
Az Ön által hivatkozott levélben felvetett problémákkal kapcsolatban az alábbi közleményt teszem.
A leközölt panaszos levelet mindössze néhány bérlő és árus írta alá, ami nem azt jelenti, hogy nem kell foglalkozni a benne foglaltakkal, de semmiképp nem képviseli az összes bérlőnk véleményét, panaszát. Megjegyzem továbbá, hogy a tegnapi napon több üzletbérlő is megkeresett, felháborodását és tiltakozását fejezve ki amiatt, hogy a leírt piaci helyzet általánosításra került.”
1. Gond van a parkolással. A levélírók szerint a mélygarázsban különböző szervezetek autói foglalják a helyet a vásárlóktól. A hétvégi parkolás “katasztrófa”, alig taláni helyet. Sokan inkább elhajtanak, és máshol, tehát nem a piaci árusoktól veszik meg, amit szeretnének.
Válasz:
„1. Parkolás: a parkolási probléma sajnos a belváros egészére jellemző, sőt valamennyi nagyvárosra, főleg hétvégén. Ez a piacot nyilván különösen érzékenyen érinti, hiszen a fő bevásárlási napok hétvégére esnek. Ezzel a helyzettel valóban kezdeni kell valamit, azonban a parkolási rend esetleges megváltoztatása nem a piac illetékességi körébe tartozik. Ezzel együtt a problémával foglalkozni kívánunk, a döntésre jogosultak bevonásával együtt.”
2. Nem elég szigorú a nyitva tartás ellenőrzése. A levél szerint a hivatalos nyitva tartás 6-14 óra között van, de több tulajdonos nem tartja be. Már idő előtt bezárnak, vagy ki sem nyitnak, szabadságon vannak, ahogy éppen gondolják. Pedig ezt a bérleti szerződés szabályozza. Az asztalon árulók között vannak, akik foglalják az asztalt, de nem árulnak, üresen vannak, elveszik másoktól a lehetőséget. Ezek mind elriasztják a vevőket, mert kiszámíthatatlanná teszik a piacot.
Válasz:
„2. Nyitva tartás ellenőrzése: a piac hivatalos nyitvatartási ideje 6.00 órától 14.00 óráig tart. Ezt valóban nem tartja be senki, egyetlen üzletünk kivételével, legkésőbb dél körül mindenki bezár, továbbá vannak olyan üzletek és árusok, akik csak bizonyos napokon (jellemzően a hétvégén) árusítanak. Ez valóban nagyon sajnálatos, mivel az árus maga teremti meg azt a helyzetet, ami a vásárlók elvesztését eredményezi, melyet aztán a piac vezetőségén számon kér. A nyitva tartást mindenkivel egységesen betartatni csak pénzbeli szankciókkal tudnánk, ami nyilván újabb felháborodást eredményezne. Maguknak az árusoknak kell belátniuk, hogy a saját érdekükben minél több napon, minél tovább kell nyitva tartani. Próbáljuk őket meggyőzni, hogy egységesen, legalább 12.30-ig tartsanak nyitva.”
3. A nyitva tartás vagy szigorú betartatása, vagy a nyitva tartási idő meghosszabbítása. Tehát összefügg az előző ponttal. Ugyanis hétköznap délelőttönként egyre kevesebben járnak a piacra a panaszosok szerint. Sokan a munka után pedig már hiába jönnek, akkor nincs nyitva a piac. Aki tud előbb is jönni, de idő előtt bezárt üzletet talál, az úgy érezheti, hogy a piacon nem találta meg a számítását. A levélírók azt szeretnék, hogy vagy legyen szigorúan betartatva a mostani nyitva tartás, vagy legyen olyan nap, amikor 14 óra után is nyitva lehet, aki szeretne.
Válasz:
„3. Hosszított nyitva tartás: amikor a bérlőkkel tartott megbeszélésen szóba került, már senki nem szorgalmazta. Megjegyzem, az egyik üzletünk hosszú időn keresztül, hétfőnként is nyitva tartott, amikor egyébként a piac zárva volt. Ekkor is együttműködtünk és a csarnok üzlet melletti bejáratát a vásárlók előtt megnyitottuk.”
4. Idő előtt lekapcsolják a villanyt. Az árusok szerint a piacfelügyelők így jelzik a vásárlóknak, hogy záróra lesz. A levél szerint gyakori, hogy már 12 órakor nincs világítás, vagy kevesebb a fény. Többször szóltak emiatt, a válasz az volt, hogy spórolnak. Az aláírók szerint azonban sokat fizetnek az árusítási lehetőségért, így elvárják, hogy a hivatalos nyitva tartási időben végig legyen villany.
Válasz:
„4. Idő előtt lekapcsoljuk a villanyt: a világítás kapcsolásának menete írásban van rögzítve a portán, a szolgálatot teljesítő kolléga e szerint jár el. Nyitvatartási idő alatt soha nem kapcsoljuk le a világítást, azonban dél körül, amikor sajnos már üres a piaccsarnok, a világítást csökkentjük. Az üzemeltetési költségekre való odafigyelés úgy gondolom alapvető fontosságú.”
5. Hideg, rideg a hangulat. A vevők semmiről nincsenek tájékoztatva. Nincs alkalomhoz illő díszítés, hangosbemondó, zene. A levél szerint nincsenek programok, amelyek vevőket csalogathatnának.
Válasz:
„5. Hideg, rideg a hangulat: nagyon sok látogató, turista elmondása szerint a Kecskeméti Piaccsarnok az ország egyik legszebb piaca. Számos gasztro műsort is forgattak már nálunk, mindenki elismerően nyilatkozott a piac szépségéről, a bőséges áruválasztékról. Nem tudom, melyik piacról beszél az, aki a csarnokot ridegnek, hidegnek találja. Honlapunkon, közösségi oldalainkon keresztül pedig folyamatosan tájékoztatjuk a lakosságot az aktualitásokról. A helyi rádióban továbbá a múlt évben minden reggel elhangzott egy a piaccal foglalkozó rovat, amit idén márciustól folytatni fogunk. Ezen kívül számos egyéb rendezvény színtere volt a piac (Slow Food termelői piac, Múzeumok Éjszakája, Hello Kecskemét, Barackfesztivál) és erre az évre is tervezünk rendezvényeket.
A zene sugárzásából korábban csak problémáink voltak, rengeteg panaszt kaptunk. Ezen kívül magas jogdíj fizetési kötelezettséggel jár. Nem gondolom, hogy a zene több vásárlót vonzana a piacra. A hangosbemondót pedig minden olyan esetben használjuk, amikor igény van rá.”
6. Rendezetlen, szemetes a piac. Rekeszek szétdobálva, szemetest nem ürítik, bérlői mosdókban sokszor nincs papír, szappan. Fűtés nincs, saját maguk kontójára oldják meg. Kevés a piac előtti rakodóhely, füst és zsírszag terjeng a csarnokban. Nincs fórum, ahol meghallgatnák a problémákat.
Válasz:
„6. Rendezetlen, szemetes a piac: többnyire az asztalokon letakart ládák keltik a rendezetlen hatást, ami egyébként nem tilos, de amennyiben ez az igény, a jövőben a tárolási díj megemelésével próbáljuk ezt visszaszorítani. A megfelelő takarítást sokszor pont az nehezíti meg, hogy az asztalbérlők nem pakolnak el rendesen, így nem lehet pl. az asztalok alatt kitakarítani.
Az sem igaz, hogy nincs fűtés, ugyanúgy fűtünk, mint korábban, automata szabályozza a fűtés ki-és bekapcsolását. Megjegyzem, hogy a közelmúltban korszerű fotocellás ajtók kerültek beépítésre a bejáratokhoz, amik elé az árusok kérésére még hőzáró szalagfüggönyöket is tettünk, így kevésbé huzatossá és lényegesen kedvezőbbé vált a belső hőmérséklet. Az üzletek a csarnok felé nyitottak, így bármennyit is fűtenénk, a meleg nem maradna az üzleteken belül, ellenben a csarnokban lévő friss áruk gyorsabban tönkre mennének.”
7. Bárki beléphet a nagybanira, ami elviszi a vásárlókat a városi piactól. A nagybani piac a viszonteladók kiszolgálására létesült, mégis lakossági mennyiséget is lehet vásárolni. Ezzel a városi piac forgalma csökken, mert sokan a nagybanira mennek. Nagyobb városokban ezt nem engedik – fogalmaznak.
Válasz:
„7. Bárki beléphet a nagybanira: ezzel a kifogással egyetértek, a nagybani piac elsődleges célja nem a lakosság kiszolgálása. Ez azonban több, mint 10 éve így van, de az biztos, hogy nem a piac kezdeményezte. Egyelőre sétálójegy bevezetését tervezzük a lakossági vásárlók részére.”
Végezetül így zárul a piac igazgatójának levele:
„A felvetett problémák egy részével egyetértek (parkolás, nyitva tartás, nagybani piac), ezek azonban nem újkeletűek. Azzal viszont egyáltalán nem értek egyet, hogy ezek bármelyike is a piac bezárásához vezethetne. A vásárlói szokások rengeteget változtak az elmúlt években, ma már nem várható el, hogy a vevők százszámra tóduljanak a piacra és kizárólag kiszolgálni kelljen. A változásokhoz alkalmazkodni kell, az üzleteket folyamatosan újítani, fejleszteni szükséges, hogy minden felmerülő igényt ki tudjanak elégíteni.
A bérlők kérésének eleget téve néhány éve lehetővé (de nem kötelezővé) tettük a munkaszüneti napokon való nyitva tartást is. Nagyon sokan élnek is vele és mindannyian kiugróan magas forgalomról számolnak be.
A legtöbb üzletünk kiválóan működik, látványos a fejlődés, gyönyörű az árukészlet, hatalmas a választék, magas a minőség, profi a kiszolgálás. És ugyanígy, vannak kiváló termelőink is, akik 25-30 éve töretlenül árulják a magas minőségű, ízletes, friss termékeiket – zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket, mézet, tojást. És természetesen fontosak a kereskedőink is, akik az év azon időszakában is ellátják friss termékekkel a piacot, amikor az őstermelők nem tudják, mert épp nem terem semmi. Nagyon büszkék vagyunk ezekre az üzletekre, árusokra, akik még külföldre is viszik a jó hírünket.
Ezek az emberek azonban nem érnek rá panaszkodni és másokat hibáztatni, mert teszik a dolgukat. Aki „katasztrofálisnak és siralmasnak” éli meg a helyzetét, annak először is meg kellene vizsgálnia, hogy ő maga vajon biztosan megtesz-e mindent annak érdekében, hogy jól menjen az üzlet. Mert lehet a piacot hibáztatni, de tényszerűen nézve a dolgokat, a piac csupán a bérbeadó, aki az árusításhoz szükséges helyet biztosítja, nem feladata a termékek eladása, az üzletek menedzselése és reklámozása az árusok helyett.
Kolek Andrea
igazgató
Intézmény- és Piacfenntartó Szervezet”
