Soha olyan fontos feladat nem hárult az elmúlt évtizedekben a sajtóra, mint most. A fideszes többség ugyanis ma megszavazta az országgyűlésben, hogy a kormány korlátlan hatalmat kapjon a vírusügyi védekezés okán, és rendeletekkel kormányozzon. Mostantól tehát a parlament ellenőrző szerepe megszűnt. A sajtó szerepe viszont felértékelődött. Annak a sajtónak a szerepe, amely képes rá, és akarja is kritikus szemmel szemlélni a történéseket. Ebben minden bizonnyal a hatalomtól függő országos és helyi sajtó nem lesz partner. Így – bárhogy is nevezzük ezeket: független, szabad, ellenzéki – annak a sajtónak lesz történelmi szerepe, amelyet eddig sem vakított el a propaganda, és nem érte be a hivatalos közlemények, hírek közlésével. Hanem mindig a háttér mögé nézett. Ilyen sajtó a KecsUP is. Felfogtuk a jelenlegi helyzetet, és azzal a tudattal tájékoztatunk változatlanul, hogy itt helyben az egyetlen olyan hírközlő felület vagyunk, amely nem a fősodorhoz csatlakozott, és nem a gondosan válogatott MTI hírek és városházi sajtótájékoztatók jelentik számára a tartalmat olyan köntösbe csomagolva, amelyre senki nem húzza fel a szemöldökét a városházán.
Tesszük ezt addig (a többi hasonló sajtóval együtt az országban), amíg tehetjük. A szájkosár törvényt ugyanis tehát elfogadta a fideszes többség. Így a törvényben benne lévő gumicsont szabály is élesedik. Vagyis az a passzus, amellyel a rémhírterjesztés eddig is hatályban lévő megfogalmazását kiegészítették. Ez pedig arról szól, hogy bűncselekményt követ el mindenki (és így a sajtó is), aki írásával a járványügyi védekezés eredményességét megakadályozza vagy nehezíti. És azért gumicsont ez, mert nem objektív a megítélése. Hiszen az írás után lényegében azonnal eljárás alá vonható egy újságíró vagy posztoló, ha úgy ítélik meg, hogy a törvény szövegének „eleget tett” az illető. Csakhogy ezt a bíróság mi alapján dönti majd el? Korábbi írásunkban megemlítettük, hogy az eredményesség nem egyik napról a másikra látszódik, azt csupán később az idő dönti el, hogy mi lett eredményes vagy nem, és ebben mekkora szerepe lehet egy írásnak. Még az is elképzelhető, hogy maga az intézkedés nem hoz eredményt, mert rossz az elképzelés, megvalósítás.
De miért is kellett ez a törvény?Már korábban is azzal érvelt a Fidesz-KDNP többség, hogy hatályukat vesztik a különleges jogrendben eddig meghozott rendeletek (ez két hét után valóban így van), és ha nem lesznek ezek megújítva, akkor veszélybe kerülnek a járványügyi lépések. Ezért akarták a múlt héten sürgősségi tárgyalásban meghozni a törvényt, de ehhez nem kapott a múlt héten négyötödöt a javaslat. Ezért egy héttel később, ma már kétharmaddal megszavazták a törvényt. Persze nem kellett volna aggódniuk a kormánypárti képviselőknek az időből kicsúszásért, ha nem a múlt héten, hanem már hamarabb terjesztik elő a meghosszabbítási javaslatot. Politikia elemzők szerint azonban a lényeg itt nem is ez volt, hanem, hogy legyen egy szavazás, ahol az ellenzék nemet nyom, és akkor azzal lehet támadni, amivel támadták is. Hogy nehezíti a védekezést, esetleg a vírusnak drukkolnak, nem lehet rájuk számítani.
Mit szeretett volna az ellenzék?Az ellenzék egy hete és most is leszögezte: a korlátlan idejű hatalommal van bajuk, ezért kértek beépíteni egy 90 napos időkorlátot. Azzal, hogy ha az nem lesz elég, akkor majd újabb határidőről szavaznak. A lényeg: ne a kormány mondhassa meg, hogy mikor van vége a veszélynek és meddig maradhasson érvényben a korlátlan hatalom. Ezzel szemben volt a komrányzatnak az az érvelése, hogy mi van akkor, ha 90 nap múlva nem tud ülésezni a parlament, mert olyan szintű helyzet lesz az országban, és felhatalmazás nélkül marad a kormány. Csakhogy amennyiben olyan durva járvány lesz, hogy 100 országgyűlési képviselő megbetegszik és ezzel nem lesz határozatképes a parlament, akkor talán a 14 tagú felhatalmazásra váró kormány se lesz olyan helyzetben, hogy rendeleteket alkosson. Nyilván egy ilyen szintű járvány ezt a testületet is megtépázná.
