„Lássuk, ki nem mond igazat: feljelentetem magamat rémhírterjesztésért!”
– felütéssel jelentette be Bencsik János független országgyűlési képviselő , hogy feljelenteti saját magát rémhírterjesztés miatt. Bencsik csütörtökön tett közzé egy videót, amit részben a dél-pesti Jahn Ferenc Kórházban készített, és melyen állítása szerint a kórház egyik ápolójával nézik át, milyen védőfelszereléseket kaptak a járvány elleni védekezésre. Az állásának féltése miatt a videóban való szereplést csak arc nélkül, elváltoztatott hanggal vállaló kórházi dolgozó többek között arról beszélt, hogy egy maszkban 12 órát kell dolgozniuk, illetve a hozzájuk eljuttatott védőfelszerelés használhatatlan.
Bencsik videója itt megtekinthető:
A videóban elhangzottakat pénteken Ralovich Zsolt, a Jahn Ferenc Kórház igazgatója közleményében „valótlan állításoknak nevezte, és még azt is megkérdőjelezte, hogy a videóban megszólaló ápoló a kórház dolgozója volna.
Bencsik a dolgok elébe ment és ügy döntött, hogy
„…megkönnyítem Ralovich úr dolgát, és ügyvéd segítségével megírattam magam ellen egy feljelentést rémhírterjesztés miatt.”
Bencsik azzal érvel, hogy amennyiben sem más, sem Ralovich nem tesz ellene feljelentést, tehát a kórházigazgató az előkészített dokumentum ellenére sem folyamodik jogi lépésekhez, akkor
„azt beismerő vallomásnak fogom tekinteni. Ami azt jelenti, hogy pontosan tisztában vannak azzal, hogy milyen kevés védelmet nyújtanak ezek a védőeszközök a vírus ellen, és milyen veszélynek teszik ki magukat az ott dolgozó orvosok és nővérek.”
Rémhírterjesztés – napjainkban is előkerülő fogalom
A 20. századi magyar kormányok közül nem az Orbán-kormány az első, ami a szólásszabadságot erőszakszervezetek segítségével, a rémhírterjesztés bűncselekményére hivatkozva igyekszik korlátozni. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára reagált arra, hogy az utóbbi napokban a „rémhír” és a „rémhírterjesztés” lettek a magyar nyilvánosság kulcsszavai – mutat rá a 444.hu az ÁBT Levéltár beszédes posztjára.
Az Orbán-kormány rendőrsége néhány hét alatt nyolcvannál több ember ellen indított eljárást rémhírterjesztés ürüggyel. Pár napja egy szerencsi férfit állított elő a rendőrség „rémhírterjesztés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt”, miután otthonában házkutatást tartottak. Az ügyészség végül azt állapította meg, hogy a szerencsi férfi nem terjesztett rémhírt ”tényállási elem hiányában”. – számolt be az esetről a hvg.hu.
Az ÁBTL munkatársai néhány az ÁVH aktáiból elővett példán keresztül mutatják be hogyan is működött a rémhírterjesztők „lefülelése” az Orbán-kormány előtti időkben. A levéltár iratanyagában összesen 153 olyan dosszié és irat található, amely a rémhírterjesztés kategóriájához kapcsolható – olvasható az ÁBTL posztjában.
