Mint az közismert, a volt perui nagykövet, a számítógépén 19 000 gyermekekkel szembeni szexuális erőszakot tartalmazó videófelvételt tároló Kaleta Gábor az elnéző magyar jogszabályok és az ügyészség ki tudja, mi motiválta felelőtlen szemhunyása miatt felfüggesztett börtönt és 540 ezer forintos pénzbüntetést kapott. Ügyvédje ráadásul most további enyhítésért fellebbezett, hiszen súlyosabb büntetést már nem kaphat, mert az ügyészség elfogadta az elsőfokú ítéletet.
A nagykövet üzelmeit 2019-ben egy amerikai nyomozás eredményeképpen tárták fel, majd a titkos akcióval Magyarországra szállított – vagy menekített – Kaleta történetét idén februárban írta meg az Index. Az ügyet Peruban nem hozták nyilvánosságra, Magyarországon is 10 évre titkosították, az Index-cikk megjelenéséig még az Országgyűlés Külügyi bizottsága sem tudott róla.
Büntetések más országokban
A Kaleta-ügy hátterében egy kiterjedt hálózat állt. A gyerekek elleni szexuális erőszakról készült filmek egy zárt internetes hálózaton keringtek. Az oldalt egy dél-koreai férfi üzemeltette 2015–2018. Pénzért vagy gyerekek elleni újabb erőszakos filmek feltöltéséért engedte meg a hozzáférést a tartalmakhoz. A nyomozás során kb. 300 felhasználót tartóztattak le több mint 30 országból.
A dél-koreai szervező a lebukás után szintén nagyon enyhe, 18 hónapos büntetést kapott, amit már le is töltött. A koreai közvélemény szintén dühösen reagált az ítéletre. Jelenleg a kiadatási kérelem miatt van letartóztatva a férfi, ugyanis az Amerikai Egyesült Államokban is büntetőeljárás folyik ellene.
Az USA ugyanis sokkal szigorúbban veszi ezeket e bűncselekményeket: a legenyhébb 91 nap börtön, a legsúlyosabb 15 év volt. A Kaleta-szerű közönséges tartalomfogyasztók mint elkövetők jellemzően 5 év letöltendőt kaptak.
Egy brit férfi, aki maga készített és töltött fel gyerekekkel szemben erőszakos felvételeket, 22 évet kapott.
Képmutató társadalom helyett legyen segítő társadalom
A magyar társadalom talán elégtételt érezhetett volna egy súlyosabb büntetés kiszabása esetén, de a dolog ennél sokkal bonyolultabb. Mert lehet, hogy a börtönben megverik vagy megkínozzák rabtársai a pedofilt, de attól az még szabadulása után az életét neki is folytatnia kell valahogy és a többi embernek is együtt kell élnie vele. Éppen ezért sokkal fontosabb lenne a megelőzésre, a visszatartásra nagyobb figyelmet fordítani.
A szakértők szerint elsősorban a bizonyos munkaköröktől való eltiltást gyakrabban kell alkalmazni: például a jogász végzettségű Kaleta jelen ismereteink szerint később nyugodtan elhelyezkedhet a gyámügynél. Vagy Magyarországon a pedofil papokat általában áthelyezéssel büntetik a feljebbvalóik, miközben az új helyen gyakran nem is tudják, ki és miért érkezett hozzájuk, azután pedig meglepődnek, amikor bűnismétlésre kerül sor.
A kötelező terápiát is be kellene vezetni. Jelenleg Kaleta pártfogói felügyelet alatt áll, ami kb. azt jelenti, hogy a pártfogó időről időre megkérdezi tőle, hogy nézet-e gyermekekkel szembeni erőszakos tartalmakat.
Ne használjuk a „pornográfia” szót sem az ilyen videofelvételekre, mert ezek nem önkéntes beleegyezésen alapuló alkotások, hanem bűncselekmények dokumentumai!
Ám a magyar társadalom nem hogy az elkövetők sorsával, az áldozatokkal sem törődik: alig van pszichológus, szakember a szexuális erőszak áldozatául esett gyermekek kezelésére, a gyermek elleni szexuális támadásról készült felvételek pedig az interneten akár évtizedekig keringhetnek – a felnőtt áldozat életét is megnehezítve.
További nehézség, hogy az emberek nem tudják: az ilyen bűncselekményeket többnyire nem pedofilok követik el. Az erőszaktevők alapvetően olyanok, akikkel a gyerek bizalmi kapcsolatban van: családtagok, rokonok, tanárok, edzők, papok, felnőtt barátok. Ők egyáltalán nem mind pedofilok, nem kizárólag a pubertás kor előtti gyerekek iránt éreznek szexuális vágyat, hanem csak kihasználják a lehetőséget.
Tehát a súlyosabb büntetések követelése valójában csak a lelkiismeret megnyugtatása, önbecsapás. Jóval emberibb hozzáállásra van szükség mind az igazságszolgáltatás, mind a gyermekekkel foglalkozó intézmények részéről, hogy ne tárgyként kezeljék az áldozatokat, de az elkövetőket sem. A gyermekekkel szembeni szexuális erőszak következményeinek enyhítésére hangzatos felszólamlásoknál sokkal többre: szemléleti változásra van szükség.
