Mint arról már többször írtunk, a polgármester (és egy ügyben az önkormányzat is) három helyreigazítást kért tőlünk tavaly ősszel, a választási kampányban írt cikkeink miatt. Ezek közül az egyiket végül nem vittték bíróságig, a másik kettőt igen. Ezek a KSE-ügyről és az éjszakai életről szóltak. Itt van ezekről egy rövid összefoglaló.
Azt is jeleztük, hogy nem adjuk fel, és a végsőkig elmegyünk, mert hiszünk az igazunkban. Most kiderült, hogy az éjszakai életről szóló cikk és helyreigazítás kapcsán ezt jól is éreztük. A Kúriáig vittük az ügyet, miután első- és másodfokon is a felpereseknek (polgármester és önkormányzat) adtak igazat.
A Kúrián JOGERŐSEN megnyertük a pert, és a felperesek keresetét teljes mértékben elutasították, és a költségek megfizetésére kötelezték őket.
A polgármesternek és az önkormányzatnak egyetemlegesen a korábbi kiadónknak, az AB Holding Kft.-nek meg kell fizetnie 222.250 forintot (első-, másodfokú felülvizsgálati eljárási költséget) 15 napon belül. A polgármesternek pedig az állam felé is kell fizetnie 154 ezer forintot (kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket). Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Emlékeztetőül, miről is szólt ez a per
Akkori cikkünkben ezt a mondatot kifogásolták a felperesek, és az első- és másodfok is úgy döntött, hogy valótlanül híreszteltünk benne, vagyis tényeket állítottunk, amelyek nem felelnek meg a valóságnak.
“Emlékezzünk vissza a nagy postával szembeni Jam Pub kálváriájára, ahol egy idő után ellehetetlenítették a működést, de ott van még a korábbi eset a Vanityvel. A koncertekre járó rétegnek pedig a Technika Kávézó bezárásával adták meg a kegyelemdöfést.”
Azt írtuk korábban, hogy érthetetlen számunkra az első- és másodfok ítélete, szerintünk rosszul értelmezték az írásunkat. Így fogalmaztunk:
„Ami azért is érthetetlen, mert pl. még csak hogyan is gondolhattunk volna arra, hogy a Vanityhez köze lenne a jelenlegi polgármesternek, amikor az az ügy Zombor Gábor idején történt, ahogy a linkelt cikkben is egyértelmű ez, az említett dátum miatt. Valamint a többi esetet is úgy hoztuk fel, hogy tendencia, hogy egyre kevesebb a bulizós hely a városban. Ebben az ügyben is felülvizsgálati kérelemmel éltünk.”
Most ez a felülvizsgálat ért véget azzal, hogy a Kúria elutasította a polgármester és az önkormányzat keresetét.
A döntés értelmében nem tényeket írtunk, hanem a véleményünket fogalmaztuk meg, egy politikai vitában szólaltunk meg. A kampány időszakában ráadásul.
Az ítélet szerint (kiemelések tőlünk):
„A jelöltek alkalmassága és az általuk vezetett szerv korábbi tevékenysége tárgyában kialakult politikai vitába ugyanis nemcsak maguk a jelöltek vagy jelölőszervezetek szólhatnak bele, hanem bárki, így a sajtó is, amelynek egyenesen alkotmányos küldetése az, hogy a közhatalom gyakorlóit ellenőrizze, aminek szerves részét képezi a közügyek alakításában résztvevő személyek és intézmények tevékenységének bemutatása és – akár rendkívül éles hangú – kritikája.”
A Kúria még felsorolja döntésének egyéb indokait, de a végén így foglalja össze:
„Ennek eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a sérelmezett cikk összességében az I. rendű felperes polgármesteri tisztségre való alkalmassága és a felperesek fiatalokkal kapcsolatos tevékenysége tárgyában megfogalmazott politikai véleménynek minősül. Az a kérdés ugyanis, hogy a felperesek hogyan álltak hozzá a cikkben említett „hangosnak vélt belvárosi szórakozóhelyekhez,” miként kezelték az e körben kialakult esetleges helyi konfliktusokat, olyan helyi közügynek minősül, amely – különösen egy választási kampány során – politikai viták színterét képezheti. Az írás ebben a helyi politikai vitában foglalt állást akkor, amikor kifejtette, hogy véleménye szerint a felperesek „igyekeznek kiszorítani a belvárosból a hangosnak vélt szórakozóhelyeket,” ennek keretében pedig csupán általánosságban, tényállításnak minősíthető konkrétumok nélkül utalt arra, hogy „ellehetetlenítették” két szórakozóhely működését, és elérték egy további szórakozóhely „bezárását.” Mindez nem több, mint a felperesek tevékenységének minősítése és bírálta, amely észszerűen csakis a választási kampány során a polgármester-jelöltek alkalmassága tárgyában indult politikai vita /…/
Mivel politikai vita nem lehet sajtóhelyreigazítás alapja (PK 12. számú állásfoglalás III. pontja), a felperesek alap nélkül követelték, hogy az alperes az Smtv. 12. § (1) bekezdése alapján tegyen közzé helyreigazító közleményt. Ahhoz ugyanis, hogy megcáfolják az alperes által közölt politikai véleményt, a közszereplést önként vállaló I. rendű felperesnek és az általa vezetett II. rendű felperesnek –különösen a választási kampány idején– hatékony kommunikációs eszközök álltak a rendelkezésükre. Ezek segítségével a politikai vitában kialakult ellenvéleményüket – a közügyekkel kapcsolatos sajtó- és vélemény-nyilvánítási szabadság szükségtelen és aránytalan bírói korlátozása nélkül – maguk is szabadon kifejezésre juttathatták.
A kifejtett okok miatt a jogerős ítélet sértette az Smtv. 12. § (1) bekezdését, ezért azt a Kúria a Pp. 424.§ (3) bekezdése alapján – a perköltség és a le nem rótt illeték viselésére vonatkozó rendelkezésekre kiterjedően – hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét ebben a körben megváltoztatta, és a felperesek keresetét elutasította.”
A városháza sajtósa korábban azzal is indokolta, hogy nem válaszolnak nekünk kérdésekre, hogy nem jelentettük meg a helyreigazításokat
Akkor Takács Valentina ezt írta egy érdeklődő levelünkre:
„Ami viszont helyreigazítás címén/helyett megjelent, az már egy kicsit sok volt.”
A helyreigazításokat azért nem jelentettük meg (hanem csak helyettük versrészleteket), mert úgy éreztük, azoknak nincs alapjuk. Az egyikről most derült ki, hogy valóban alaptalan volt.
