Sajnos még mindig nagy a titkolózás a kormány részéről, hogy mi a helyzet az ország egyes területein, és milyen állapotok vannak a kórházainkban. Orbán Viktor mondta a minap: „Nem most van az ideje annak, hogy bemenjünk a kórházakba, és kamuvideókat vagy álhíreket gyártsunk”. És: „Lombardia és más nyugati rendszerek is összeomlottak. Magyarországon ez nem fordult elő, és nagyon úgy néz ki, hogy nem is fog” – állítja Kásler Miklós a Hír TV-ben. Arról viszont hallgat a hivatalos kormánymédia, hogy hosszú ideje naponta két-háromszáz ember hal meg a covid járványban, amivel sajnos világviszonylatban is elsők között vagyunk.
Az Átlátszó Hírportál – dacolva a kormány retorziójával – megszólaltatott több fővárosi és megyei kórház dolgozóját, mondják el tapasztalataikat a kórházukban uralkodó helyzetről. A megszólalók „természetesen” név és arc nélkül mertek nyilatkozni, de még így is rezignáltan vagy éppen dühösen mutatták be a jelenlegi kórházi világukat, ahol most tehetetlenül küzdenek a betegség és a halál ellen. Az Országos Mentőszolgálatnál se jobb a helyzet. Itt naponta átlagosan 3500 embernek segítenek, de előfordult már olyan eset is, amikor 4369 esetben avatkoztak be egyetlen nap alatt. De ehhez még hozzájött 27 ezer mintavétel is, hiába a megemelt csaknem száz fős segítség. Az egyik mentős elmondta: legutóbb a műszakot reggel nyolckor kezdték és éjjel háromkor értek vissza állomás-helyükre, itt két óra pihenés következett és ötkor már kezdték újra. Még így is van, aki hét órát várakozott rájuk, mert ebben a műszakban majdnem száz esetet kaptak, ahova menniük kellett. Dél körül háromszor is kérték, adjanak nekik ebédszünetet, de nem kaptak. Dühösen mondja, ezt nevezik Káslerék „fennakadásmentes működésnek”! Egy nógrádi mentős szerint közel 300 órát dolgoznak egy hónapban, mert Pestre is berendelik őket. Panaszkodik, hogy nemcsak fáradt, de csalódott is az orvosok béremelésekor bejelentett közalkalmazotti státus elvesztése miatt, ami mindenkit jogilag hátrányosan érintett. Egy másik mentős mondja, ha bevisznek egy beteget, a mentőknek sorba kell állniuk, és ha kiderül, hogy az illető covidos, és náluk nincs hely, akkor vihetik Ceglédre vagy Vácra. Ha meg leteszik, a betegnek 5-6 órát is kell sokszor várnia, mellette az oxigén-palackkal, és senki se törődik vele, amíg sorra nem kerül.
Egy-egy covidos kórházon belül is óriási a leterhelés. A SOTE-n már nincsenek klinikai osztályok, nincs urológiai-, transzplantációs-, belosztály, pszichiátriai-, neurológiai osztály, mindent a covidos betegek foglalnak el. Elképesztően nagy a szakemberhiány. A kórházon belül nemcsak masszőröket, fizikoterápián dolgozókat osztanak be a betegek mellé, hanem még az adminisztráción dolgozókat is. Ezeknek az áthelyezetteknek persze fogalmuk sincs a gyógyszerekről, hogy mi hogyan működik, stb. „Előfordult, hogy fél óra alatt négy mentő ment hozzájuk, ebből két beteg már nem volt magánál, reggelre egyikük meg is halt, szegény idős néni éjszaka már félrebeszélt”. És nemcsak az emberi erővel van már probléma, előfordul, hogy nincs azonnal oxigén, és semmiből sincs folyamatos tartalék. Probléma van a védőruhákkal is. Egy-egy ruhát többször is újra fel kell venniük. A csere helyett csak lefújják felületfertőtlenítővel, és így veszik fel. Egy orvos mondja április 11-én este a tévében: náluk a lélegeztető gépeken 28-30 betegre jut 2-3 szakápoló, ami normális körülmények között két főre egy szakápoló kellene hogy jusson! És nem egy ápolóra 10-15 beteg. Fizikailag képtelenség ennyi betegre felügyelni egy embernek. Hiszen ha például az oxigénnel probléma van, két-három perc is elég a halálhoz, mire az ápoló odaérne hozzá. Emiatt is sokkal több a halottak száma, mint más országokban. Tudjuk, hogy Magyarországon halnak meg a legtöbben az egész világon egy millió főre vonatkoztatva. Nagyon hiányzik az az ötezer ötszáz fő is, aki a bevezetett új szabályokat nem fogadta el és felmondott. Amit éppen a legnagyobb járvány és szakemberhiány idejére pozícionálva jelentett be kormányunk az egészségügyi dolgozókra.
A sürgősségi és covid osztályon is dolgozó orvos szerint azonnali és radikális korlátozásokra lenne szükség, mert csak önkéntesek beállításával már nem lehet megoldani a helyzetet. Baj van a lakosság tájékozottságával is. Azt hiszik, a mostani vírusváltozat is ugyanaz, mint a tavalyi volt. Pedig ez sokkal kegyetlenebb. Ez gyorsabban szaporodik, az emberekben sokkal nagyobb esetszámban van jelen, lényegesen könnyebben fertőz, és már nemcsak az időseket támadja, hanem a kisgyerekektől kezdve mindenkit. A kór szinte szétmarja a tüdőt, a beteg, akit behoznak még normálisan beszélget, és két-három óra múlva már akár eszméletlen is lehet.
Rengeteg a beteg, a folyosókon, ahol 5-6 embernek lenne ülőhelye most 15-en is szoron-ganak kezükben az oxigénpalackkal. Az egyik kórházban a korábban raktárnak használt kórteremben egymás mellé tolt ágyakban fekszenek fér-fiak, nők, gyerekek néhány centire egymástól, ha valamelyik beteghez oda kell menni, akkor előbb az ágyakat kell arrébb tologatni, hogy hozzá lehessen férni. És minden termet már kiürítettek, és ágyakat raktak be, annyi a beteg.
A kormányzati tájékoztatás hiányosságai miatt az emberek gyakorlatilag félre vannak tájékoztatva, még mindig nem hiszik el sokan, milyen súlyos a covidnak ez az új változata. Már az otthon gyártott vagy a sebészi egyszerű maszk sem elég, a biztonságosabb FEP2 maszkot kellene viselni még az oltópontokon is, annyira agresszíven fertőz a vírus angol variánsa.
Baky Miklós