A kecskeméti Mercedes-Benz üzemében jövő héttől három műszakos termelésről átállnak két műszakosra. A műszakleállást a bejelentés szerint visszavonásig alkalmazzák, tehát határozatlan idejű – tudta meg a Napi.hu a cég egyik dolgozójától.
Ez azt jelenti, hogy a termelésben dolgozó fizikai állomány körülbelül harmada nem fog dolgozni akkor, amikor az éjszakai műszakban rá kerülne sor, és a gyár már csak néhány autótípust fog gyártani, a modellek többsége azonban már nem gördül le a sorokról. Az éjszakai műszakban dolgozóknak nem kell majd bemenniük a gyárba. A kieső műszakokat a dolgozók várhatóan munkaidőkeretben dolgozzák majd le, vagy szabadságra küldik őket.
Azt a dolgozók nem tudják, hogy milyen típusú alkatrész hiánya vezetett a műszakleálláshoz, de valószínűsíthetően az autókban nélkülözhetetlennek számító kábelkorbácsok hiánya lehet az ok, amelynek a legfontosabb európai beszállítói Ukrajnában termelnek. Az orosz invázió azonban ezeket a gyártókat a termelés leállítására kényszerítette.
A Daimler nem dolgozik együtt tovább az orosz Kamaz-zal
Folyamatosan bővül azon világcégek köre, amelyek vagy már leállították gyáraikat és szolgáltatásaikat Oroszországban vagy ezután tervezik megtenni ezt. Így tett még február 28-én a Daimler Truck. A német cég felmondott minden együttműködést Oroszország legnagyobb kamiongyártójával, a Kamaz-zal – jelentette a Handelsblatt című német napilap, tekintettel az ukrajnai orosz inváziót követő súlyos kritikákra. A Daimler még 2009-ben hozott létre két vegyesvállalatot a Kamazzal, hogy ezzel növelje a termelést Európa legnagyobb teherautópiacán.
Más autóipari cégek is leállították az együttműködést az oroszokkal a háborús politikájukra válaszul. A Mercedes-Benzen kívül a BMW, a Volvo, a MAN, a Ford, a General Motorts, a Scania, a Nissan, a VW, a Toyota és a Renault is. Ők nem exportálnak Oroszországba és leállították a gyáraikat. A Suzuki, a Honda és a Mazda nem exportálnak motorkerékpárt sem. A Daimler Truck pedig felmondta az együttműködést a Kamazzal.
Putyin háborús politikájára gazdasági és pénzügyi szankciókkal válaszol a világ legtöbb állama
A majdnem két hete tartó háború kezdete óta, miután Putyin Oroszországa megtámadta Ukrajnát, számos szankciót vezettek be a világ államai Oroszország ellen.
- Pénzügyi intézkedések
- Egyének megcélzása
A nyugati kormányok szankciókat vezettek be néhány személy ellen, köztük a Kremlhez közel álló, befolyásos, gazdag üzletemberek és nők „slágerlistájára”, amelyet oligarcháknak neveznek .
Befagyasztják Vlagyimir Putyin orosz elnök és külügyminiszterének, Szergej Lavrovnak az Egyesült Államokban, az EU-ban, az Egyesült Királyságban és Kanadában lévő vagyonát. Az USA beutazási tilalmat is elrendelt velük szemben.
Ezenkívül az Egyesült Államok nyolc további oligarcha és tisztviselő vagyonát vette célba, köztük Alisher Usmanov üzletmágnást.
- Orosz járatok kitiltása
Az Egyesült Államok csatlakozott az Egyesült Királysághoz, az EU-hoz és Kanadához, és kitiltja légteréből az összes orosz járatot. Az Egyesült Királyság ezenkívül betiltotta az oroszok által bérelt magánrepülőgépeket harmadik felek országaiból.
De olyan szankciókra is sor került már mint, hogy a McDonald’s bezárta az oroszországi éttermeit. Maradt egyelőre a Coca Cola, a Pepsi, a Starbucks, a KFC és a Burger King is. Beszüntette viszont a tevékenységét mások mellett az IKEA, a Levi’s, a Volkswagen és a Netflix is.
Megszólalt a Kreml szóvivője
Sosem látott gazdasági háború zajlik jelenleg Oroszország ellen, amely sokkhatás alá került a külföldi országok által foganatosított intézkedések miatt – idézi Dimitri Peszkov Kreml-szóvivőt a Portfolio.hu a RIA Novosztyi orosz hírportál tudósítása alapján.
„Gazdasági háborút kezdtek az országunk ellen, ilyen még sosem volt. Nehéz bármit is jósolni ennek következményeivel kapcsolatosan” – fogalmazott a Kreml szóvivője.
