A kecskeméti Mercedes-Benz üzemében jövő héttől három műszakos termelésről átállnak két műszakosra. A műszakleállást a bejelentés szerint visszavonásig alkalmazzák, tehát határozatlan idejű – tudta meg a Napi.hu a cég egyik dolgozójától.
Ez azt jelenti, hogy a termelésben dolgozó fizikai állomány körülbelül harmada nem fog dolgozni akkor, amikor az éjszakai műszakban rá kerülne sor, és a gyár már csak néhány autótípust fog gyártani, a modellek többsége azonban már nem gördül le a sorokról. Az éjszakai műszakban dolgozóknak nem kell majd bemenniük a gyárba. A kieső műszakokat a dolgozók várhatóan munkaidőkeretben dolgozzák majd le, vagy szabadságra küldik őket.
Azt a dolgozók nem tudják, hogy milyen típusú alkatrész hiánya vezetett a műszakleálláshoz, de valószínűsíthetően az autókban nélkülözhetetlennek számító kábelkorbácsok hiánya lehet az ok, amelynek a legfontosabb európai beszállítói Ukrajnában termelnek. Az orosz invázió azonban ezeket a gyártókat a termelés leállítására kényszerítette.
A Daimler nem dolgozik együtt tovább az orosz Kamaz-zal
Folyamatosan bővül azon világcégek köre, amelyek vagy már leállították gyáraikat és szolgáltatásaikat Oroszországban vagy ezután tervezik megtenni ezt. Így tett még február 28-én a Daimler Truck. A német cég felmondott minden együttműködést Oroszország legnagyobb kamiongyártójával, a Kamaz-zal – jelentette a Handelsblatt című német napilap, tekintettel az ukrajnai orosz inváziót követő súlyos kritikákra. A Daimler még 2009-ben hozott létre két vegyesvállalatot a Kamazzal, hogy ezzel növelje a termelést Európa legnagyobb teherautópiacán.
Más autóipari cégek is leállították az együttműködést az oroszokkal a háborús politikájukra válaszul. A Mercedes-Benzen kívül a BMW, a Volvo, a MAN, a Ford, a General Motorts, a Scania, a Nissan, a VW, a Toyota és a Renault is. Ők nem exportálnak Oroszországba és leállították a gyáraikat. A Suzuki, a Honda és a Mazda nem exportálnak motorkerékpárt sem. A Daimler Truck pedig felmondta az együttműködést a Kamazzal.
Putyin háborús politikájára gazdasági és pénzügyi szankciókkal válaszol a világ legtöbb állama
A majdnem két hete tartó háború kezdete óta, miután Putyin Oroszországa megtámadta Ukrajnát, számos szankciót vezettek be a világ államai Oroszország ellen.
A nyugati vezetők befagyasztották az orosz központi bank eszközeit, korlátozva annak lehetőségét, hogy hozzáférjen dollártartalékaiból 630 milliárd dollárhoz.- Egyének megcélzása
A nyugati kormányok szankciókat vezettek be néhány személy ellen, köztük a Kremlhez közel álló, befolyásos, gazdag üzletemberek és nők „slágerlistájára”, amelyet oligarcháknak neveznek .
Befagyasztják Vlagyimir Putyin orosz elnök és külügyminiszterének, Szergej Lavrovnak az Egyesült Államokban, az EU-ban, az Egyesült Királyságban és Kanadában lévő vagyonát. Az USA beutazási tilalmat is elrendelt velük szemben.
Ezenkívül az Egyesült Államok nyolc további oligarcha és tisztviselő vagyonát vette célba, köztük Alisher Usmanov üzletmágnást.
- Orosz járatok kitiltása
Az Egyesült Államok csatlakozott az Egyesült Királysághoz, az EU-hoz és Kanadához, és kitiltja légteréből az összes orosz járatot. Az Egyesült Királyság ezenkívül betiltotta az oroszok által bérelt magánrepülőgépeket harmadik felek országaiból.
