Grémium helyett egyszemélyi döntések támogatásokról

Több mint két év és egy jogerősen megnyert per után a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elárulta, kik vettek részt az egyedinek nevezett, titokban kiosztott turisztikai támogatások odaítélésében. Kiderült, hogy Guller Zoltán MTÜ-vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben a támogatásokkal kapcsolatos döntéseket minden esetben ő maga hozza meg.

Fontos megjegyezni, hogy ezekben az esetekben is ugyanolyan pályázati dokumentációt várunk, mint egy-egy pályázati kiírásnál, a beérkező igényekről pedig egy szakmai grémium dönt

– így fogalmazott Guller 2020-ban a Világgazdaságnak adott interjúban az egyedi támogatásokról azt követően, hogy birtokunkba került dokumentumok alapján megírtuk: fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat az állami turisztikai ügynökség. Az MTÜ vezetőjének nyilatkozata után, még 2020 márciusában közérdekű adatigénylést küldtünk az ügynökségnek, hogy megtudjuk, kik hozzák a döntéseket.

Az MTÜ válaszában azt írta: „a pályázati rendszeren kívül benyújtott kérelmek elbírálása során a beérkezett dokumentációt az MTÜ szakterületeinek munkatársai véleményezik jogi és költségvetési és turizmusszakmai szempontok alapján, ez a szakmai grémium készíti elő a döntési javaslatot. A folyamat lezárásaként a végső döntést a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az MTÜ vezérigazgatója hozza meg.”

Nincsen szakmai grémium

Mivel ez a válasz ellentmondott Guller korábbi nyilatkozatának – miszerint egy szakmai grémium dönt az igényekről –, és mert megítélésünk szerint az MTÜ nem teljesítette adatkérésünket a döntési folyamatban részt vevők megnevezésével, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk, mely meg is állapította, hogy a turisztikai ügynökség megsértette a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogunkat, és többször is felszólította az MTÜ-t az adatigénylés teljesítésére, de a NAIH-határozat alapján „a hatóság és az MTÜ álláspontja sajnos nem közeledett”. Ezért perre mentünk, és a bíróságtól kértük, kötelezze az MTÜ-t adatok kiadására, vagyis közölje, hogy kik tartoznak abba a „szakmai grémiumba”, amelyről Guller a Világgazdaságnak beszélt, és amelynek a tagjai szavai szerint részt vesznek a pályázati rendszeren kívül benyújtott támogatási kérelmek elbírálásában.

Végül az első- és a másodfokú bíróság is arra kötelezte az ügynökséget, hogy hozza nyilvánosságra a döntéshozók nevét.

A válaszból azonban az derült ki, hogy nincsenek is döntéshozók, csak egy döntéshozó: Guller Zoltán.

A 24.hu-nak küldött válasz alapján a döntéselőkészítési feladatokat az MTÜ munkatársai végzik el. A turizmusszakmai, jogi és pénzügyi értékeléseket a szakterületek vezetői összegzik – közölték, majd küldtek egy névsort, hogy az adatigényléssel érintett időszakban kik tartoztak e körbe. Azt, hogy közülük ki kicsoda, a cég honlapja, illetve az Opten céginformációs adatai alapján igyekeztünk összeszedni.

• Diglics Dániel: 2020 végéig dolgozott az MTÜ-nél mint általános és gazdasági vezérigazgató-helyettes.
• Bodor József: 2020 februárjáig dolgozott az MTÜ-nél jogi-, beszerzési és koordinációs vezérigazgató-helyettesként.
• Könnyid László: turizmusszakmai és általános vezérigazgató-helyettes.
• Juhász Szabolcs: 2016 októberétől a Magyar Turisztikai Ügynökségnél dolgozik, kezdetben egészségturisztikai, jelenleg turizmusszakmai igazgatóként.
• Németh Anna: az MTÜ marketing és értékesítési vezérigazgató-helyettese.

Tóth Edit, Balogh Györgyi, Kelemen Edina, Király Valentin Donát és Kelemenné Papp Annamária esetében nem tudtuk beazonosítani, hogy pontosan milyen pozícióban dolgoztak vagy dolgoznak az MTÜ-nél.

Valójában adatigénylésünk célja nem is az lett volna, hogy minél több MTÜ-alkalmazottat ismerjünk meg név szerint, de Guller már idézett szavai arra utaltak, hogy rajta kívül mások is részt vesznek a fű alatt kiosztott támogatások odaítélésében. A jelek szerint azonban ez nincs így, az MTÜ vezetője mindössze ezt a látszatot keltette.

Guller egyedüli döntési pozíciója különösen érdekes annak fényében, hogy az MTÜ 2020-ban annyi támogatást osztott ki, hogy azokat 193 oldalon keresztül sorolták. És bár az adatigénylésünk az egyedi támogatásokra vonatkozott, az MTÜ válaszában mégis általánosságban fogalmazott: „A Magyar Turisztikai Ügynökség által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos döntéseket minden esetben dr. Guller Zoltán vezérigazgató hozza meg.” Márpedig a Válasz Online korábbi összesítése szerint az MTÜ 2018 és 2020 között összesen nagyjából 300 milliárd forintról és 16 ezer támogatásról döntött. Guller állítása szerint egyébként az MTÜ az általa 2030-ig kezelt források kevesebb mint 2 százalékát fordítja egyedi támogatási döntésekre, vagyis ez sem jelentéktelen terhet ró a vezérigazgatóra.

A turisztikai ügynökség a per során azzal védekezett, hogy a Guller által említett „szakmai grémium” nem létezik, vagyis nincs olyan testület, szerv, amely az egyedi támogatási kérelmekkel kapcsolatosan döntést hoz. Szerintük a Világgazdaság cikke nem Guller Zoltán szó szerinti nyilatkozatát tartalmazza, illetve az MTÜ-vezér újságban elmondott gondolatai nem lehetnek közérdekű adatigénylés tárgyai. A bíróság szerint viszont ez azért sem állja meg a helyét, mert az adatigénylésünkre korábban adott válaszában az MTÜ is használta a szakmai grémium kifejezést. Az ügynökség azzal is védekezett, hogy a munkavállalók nevének kiadása esetén más személyes adataik is nyilvánosságra kerülnének, így személyes megkeresések és támadások célpontjává válhatnának. A magánszféra védelme mellett az MTÜ arra is hivatkozott, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzi a működésüket, így az átláthatóság és ellenőrzés egyéb úton biztosított.

Az első- és másodfokú bíróság szerint azonban nem annak van jelentősége, hogy az állítólagos szakmai grémium testületként tevékenykedik-e, hanem az a releváns, hogy kik azok, akik feladatkörük alapján részt vesznek az egyedi támogatási kérelmek elbírálásában. Mivel az ő megismerhetőségükhöz fűződő közérdek megelőzi a személyes adatok védelméhez fűződő érdeket, a bíróság nem tudta figyelembe venni azt, hogy a nevezettek magánszféráját támadás érhetné, emellett a Fővárosi Törvényszék azt is megállapította: minden alapot nélkülöz az MTÜ azon védekezése, hogy

közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságra hozatala semmilyen közérdekű célt nem szolgál.

Hiszen a közfeladatot ellátó szervek működése és a közpénzek felhasználásának átláthatósága az a közérdek, amely miatt a törvény ezen, egyébként személyes adatokat közérdekből nyilvánosnak mondja ki.

Láthatatlan pénzek, láthatatlan pályázatok

Ahogy említettük, amíg az MTÜ fennhatósága alatt álló Kisfaludy Program keretében 2020-ban 193 oldalnyi támogatást osztottak ki, addig 2021-re csupán másfél oldalnyi támogatási listát tettek közzé. Tudjuk, hogy ez a lista hiányos, az Európai Uniónak elküldött lajtstrom alapján erről be is számoltunk. Januárban megkérdeztük az ügynökséget, hogy miért nem szerepel a listán például az, hogy a saját alapítványának osztott ki 630 millió forintot. Akkor az MTÜ a többi között azt írta, hogy „a hiányzó tételek hamarosan felkerülnek”. Ez azonban január óta sem történt meg. Az ügynökséget most arra kértük, hogy küldjék el nekünk a teljes tavalyi támogatotti listát, de cikkünk megjelenéséig ezt nem tették meg.

A többi között ezért állítjuk azt, hogy az MTÜ kiosztott támogatásainak egy része teljesen átláthatatlan.

Vannak pályázatok, például a strandfejlesztési, melyek jól dokumentáltak, azonban az egyedi, ad hocnak nevezett támogatások követhetetlenek.

Az egyedi támogatásokat a nyilvánosság kizárásával osztogatta az MTÜ mindaddig, amíg lapunk bő két éve fel nem tárta a pénzosztó rendszer létezését. E támogatások közös jellemzője, hogy – a hazai és európai uniós gyakorlattól eltérően – még csak pályázati azonosító számmal sem rendelkeznek. Nyomozásunk során arra jutottunk, hogy a vissza nem térítendő támogatásokat célzó kérelmeket nem egy nyilvánosan meghirdetett pályázatra nyújtották be, így feltehetően informális csatornákon kerültek a turisztikai ügynökség asztalára. Balatonboglár fideszes polgármestere, Mészáros Miklós például személyesen Guller Zoltánnak írt levelet, hogy a támogatását kérje. A boglári önkormányzat több mint egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázott. Ilyen egyedi pályázat útján nyert több mint 800 millió forintot Zoób Kati divattervező is, aki viszont nem tudta megmondani lapunknak, hogy volt-e konkrét pályázati kiírás, amire benyújtotta a jelentkezését, csak arra emlékezett, hogy azt kinyomtatva vitték be az MTÜ-be. Mint mondta, évek óta dédelgetett álma volt a divatmúzeum kialakítása, ezért sok mindenkit megkeresett, köztük a turisztikai ügynökséget is.

Guller állítása szerint szakmai szempontok alapján döntenek az egyedi támogatási kérelmekről, ellenzéki városoknak mégsem jutott a többmilliárdos keretből, miközben kormányközeli emberek sokasága kapott segítséget. Állami pénzhez jutott Orbán Viktor volt minisztere, Fellegi Tamás, míg Paár Attila, a 29. leggazdagabb magyar vállalkozó (Tiborcz István korábbi üzlettársa) azért kért vissza nem térítendő támogatást, hogy kiállíthassa a festménygyűjteményét Győrben, Tasnádi László volt III/II-es tiszt és rendészeti államtitkár pedig 286 millió forint közpénzből építhetett balatoni panziót. Az MTÜ a saját tanácsadóinak is osztott pénzt, így jutott támogatáshoz a borász Laposa Bence és Rókusfalvy Pál érdekeltsége is. A Légli-birodalmat is állami pénzből építik ki, az Echo TV volt vezetője, Farkas Boglárka cége pedig egy Balaton-felvidéki vendégházra nyert 70 milliós állami támogatást.

A Válasz Online arról számolt be, hogy az igénylők fél százaléka kapta a Kisfaludy Program turisztikai támogatásainak kétharmadát. A Transparency International Magyarország korábban tanulmányt szentelt – részben a 24.hu cikkei alapján – annak, hogy miként osztották ki a koronavírus idején a különböző turisztikai támogatásokat.

via 24.hu