A jelenlegi állás szerint az önkormányzatoknak augusztustól piaci árat kell fizetniük az áramért és a gázért. Csach Gábor, Balassagyarmat fideszes polgármestere szerint ez azt jelenti, hogy amíg eddig évente 2,1 millió forintot fizettek a gázért az energetikailag felújított bölcsődében, addig jövőre 9,5 millió forintot kell, a villany ára pedig a háromszorosára nőne. A politikus kalkulációi alapján 2024-től a ma 135 millió forintos éves rezsiteher felszaladhat a 400-540 milliós sávba – írja a 24.hu.
A kormány júniusi döntése szerint „a visszaélések elkerülése érdekében” a rezsicsökkentési szabályok kizárólag a lakossági fogyasztókra vonatkoznak a jövőben, tehát kizárják a kedvezményes árra jogosultak köréből az önkormányzatokat és azokat a cégeket, amelyek eddig olcsón jutottak energiához.
Csach Gábor Balassagyarmat polgármestere levelet írt Varga Mihály pénzügyminiszternek és Palkovics László technológiai és ipari miniszternek, melyben az önkormányzatok számára a teherbíró képességükhöz igazodó kompenzálását kért.
A háborúval és az embargókkal újralendülő energiaárak és infláció miatt várható volt, hogy eléri az önkormányzatokat a „közteherviselés” újabb lépcsője – kezdte Csach, akinek meglepetést nem okozott a kormány bejelentése, csak „elég erős rémületet” a számítások elvégzése után. A város szerencsés helyzetben van, hiszen garantált árú szerződései vannak 2023 év végéig az elektromos áram és 2022. október 1-jéig a gáz beszerzésére.
A számításokkor intézményenként külön vették a gáz- és áramköltségeket, így még egyértelműbben átlátható, milyen költséggel járna az önkormányzatok kizárása a rezsicsökkentésből. „Az energetikailag felújított bölcsődék esetében 2,1 milliót fizetünk a gázért éves szinten. Ez jövőre, a mostani piaci árszinten 9,5 millió forint lenne, a villany ára pedig háromszorosára nőne, ha nem változik semmi” – mondja Csach.
Hozzátette: városi szinten nem a villany, hanem a gázár növekedése az igazi horror. Főleg azért, mert az a szerződésük októberben lejár. „Az évi 200 millió forint körül várható többletfizetés novembertől lesz a nyakunkon. Aztán 2024-től a mai 135 millió forintos éves rezsiterhünk felszaladhat a 400-540 millió forintos sávba. Ám a jelenlegi helyzetben nem kizárt, hogy ennél a három-négyszeres szorzónál is súlyosabb összegek lehetnek, akár már ősszel is. Minden szempontból jó lenne, ha véget érne a háború” – összegzett Balassagyarmat polgármestere.
Úgy gondolja, az államnak be kell avatkoznia, hiszen a kormány látja a települések eltérő bevételeit és kiadásait.
„Tény, hogy az iparűzésiadó-bevétel mértéke összességében láthatóan növekedett a teljes önkormányzati szektorban. Egy íróasztalnál ezt hajlamosak úgy értelmezni, hogy akkor az mindenhol növekedett, tehát mindenhol lecsippenthető. De sajnos ez nem igaz, nagyon eltérő adóbevételei vannak a településeknek.”
A működésen már nem lehet látványosat húzni, mert – ahogy fogalmaz – „a Bokros-Bajnai csomagok között a legtöbb önkormányzat lecsupaszította az intézményrendszerét. Marad a sajáterős beruházások meghúzása, ami viszont látható komfortváltozást okoz majd. A 2014-es önkormányzati adósságkonszolidáció eredményeként a települések többsége látványos sajáterős fejlesztéseket tudott véghez vinni. Évente csak Balassagyarmaton 80-100 milliós értékben tudtunk út- és járdafelújításra költeni. Látva a gazdasági környezetet, ezt már az idén is megfeleztük.”
Csach Gábor szerint, ha valahol már most csőd fenyeget, akkor azon a településen rosszul gazdálkodnak. Hozzátette: nem kívánja minősíteni egyik kollégáját sem, de egy ilyen eset azt jelenti, hogy se a polgármester, se a hivatala nem volt elég előrelátó. A gondos települések évekkel ezelőtt „piacra mentek”, mert 2021-ig rendkívül jó árakat lehetett elérni. Aki pedig tavaly szembesült az áremelkedéssel, „könnyen kimehetett volna az olcsó egyetemes szolgáltatásba, amit nyomott áron idén júliusig garantál a kormány”. A költségvetéseket februárban tárgyalták a testületek, február óta az önkormányzati szektorban nem történt dráma – tette hozzá.
„Arról persze lehet beszélni, hogy jól esne-e, ha konzultálnának velünk a minket érintő kérdésekről a döntések előtt. De ebben nekünk is van felelősségünk, hiszen nemcsak az a dolgunk, hogy megeszegessük a sült galambot, amit a kormánytól kapunk, hanem hogy jelezzük, hol szorít a cipő.
via 24.hu
