Június 17-én civil pikniket tartott a Kamra-Túra Homokháti Gazdák Egyesület. Napsütésben telt a péntek délután az Iparművészeti múzeum udvarán, ahol az épp aktuális uniós támogatás bemutatása után fiatal előadók is bemutattak – egy másfajta értelemben.
A Széchenyi 2020 pályázat keretében a 12,71 millió forint támogatást nyert a Kamra-Túra Homokháti Gazdák Egyesület a városi civil közösségek erősítésére.
Már 2020 tavaszán szeretettek volna pikniket szervezni, ahol a többi helyi civil érdekeltség is megjelenhet. Erre csupán most került sor a koronavírus miatt. A közönséget Dene Orsolya, egyesületi tag és a piknik főszervezője fogadta. Megnevezett civil szervezetként a Kamra-Túra volt jelen. A többi csoport – ha el is jött az eseményre – nem szólalt fel.
Az alkalmat hivatalosan Horváth Attiláné, a Városi Szociális Közalapítvány elnöke nyitotta meg. A CLLD program beruházásairól beszélt, és sikerként könyvelte el a hunyadivárosi- és széchenyivárosi közösségi házak folyamatban lévő építését: “A pénzeket jó helyre juttatjuk, becsülettel.” Kiemelte a kecskeméti közösségi összefogás fontosságát a főként nyugdíjasokból álló hallgatóságnak.
A kisebb nyári záporok miatt sátrak alatt vendégelték meg az érdeklődőket a helyi termelők. Ezalatt Batiz Károly, a Kamra-Túra titkára tartott beszámolót a helyi civil szervezetek tanulmányi útjáról. Április 24. és 27. között 18 szervezet képviselője utazott Bécsbe, ahol több sikeres civil projektet ismerhettek meg közelebbről.
Nem csupán a civil szervezeteket várták pénteken. A fiatal generációnak külön programot hirdetett a Kamra-Túra az évzáró napján: meghívtak 4 “slammert”, hogy lépjenek fel az uniós beruházások és sajtkóstolás után. Mi az a slam? Munding Kamilla, Székely Zoárd, Horváth Florencia és Nagy Sándor mindent elkövetett, hogy érthetően és szalonképesen mutassák be a slam poetry műfajt az idős korosztálynak.
A slam angol kifejezés. Csapást, csapódást, egy váratlan benyomást jelent. Bárhogyan is igyekeztek felkészíteni a fellépők a nyugdíjasokat, a hatás valóban ilyen volt. Egy slammer nyers, őszinte gondolatokat ad át erős gesztusokkal körülbelül 3 percben. Szabálytalan versszakokban, vagy még szabadabb szerkezetben fogalmaz meg izgalmas képeket, amiket a hétköznapi élet és a társadalmi problémák ihlettek.
A társadalmi probléma talán még kapcsolódhat is a közösségi összefogásért dolgozó civil szervezetekhez. Egy egyetemi közegből érkező fiatal viszont egészen máshogy látja a világot, mint egy termelői mézet kóstoló nagymama. Arról a kontrasztról nem is beszélve, hogy a slam poetry előtt Horváth Attiláné, VSZK elnök “Tisztelettel és barátsággal” üdvözölte az egybegyűlteket, egy Babits idézettel megtoldva a városi ügyeket. Nagyon kevés fiatal jött el a piknikre, ezért a 4 slammer humoros, néha kegyetlenül igaz és komoly megállapításai a nyugdíjasoknak jutottak.
Az elhangzott kulturális utalások nagy része idegen volt a közönségtől, egyedül Horváth Florencia használt az idősek által is ismert referenciát:
“Mindig gondolkodtam,
hogy a vidám, vagy a szomorú
dolgok érdeklik-e jobban az embereket,
mert mégiscsak arról kellene beszélni,
és mióta kiderült, erőlködöm,
hogy viccesebb legyek, mint a Sas kabaré”
Nagy Sándor viszont olyan hétköznapi vereségekről beszélt, amikkel sokan azonosulni tudtak:
– Iskolás éveim jumpscare mondata: “ahol kinyílik a napló”
– Zörgő chipset bontok, és mindig akkor bontok rajta egy kicsit, amikor a tanár elkezd pofázni
– Mindig be kellett számolnom anyám barátnőjének, hogy milyen lett a bizonyítvány
Munding Kamilla Kecskeméten nőtt fel, ezért előre elnézést kért egy régi tanárától a “vérig kancás picsahiszti” miatt:
“Jaj, anya bazmeg, hát akkor is hallgatnom kellett volna rád,
hogy dobjuk ki a picsába, és akkor most nem állnék itt
egy szál alsónemű után picsogva, és igen,
betegesen rajongok egy nyomorult bugyiért…”
Nehéz vonzóvá tenni a Homokháti Gazdák Egyesület és a többi helyi szervezet tevékenységét a huszonévesek körében. “A legtöbb fiatal ma nem akar földműveléssel foglalkozni, és itthon nem veszik komolyan a civil szervezeteket.” – mondta Batiz Károly, amikor a Bécsben látottakról és a Kamra-Túra terveiről kérdeztük. “A generációkat összekapcsoló projekteket találtuk inspirálónak Bécsben.” Szeretnék gyakorlatba ültetni a külföldön látott példákat: összekötni a most rendszertelenül működő civil szervezeteket, és megszólítani a fiatal generációt.
Izgalmas ötlet volt slam poetry előadást szervezni a termelői kóstoló mellé. Azt mutatja, hogy a Kamra-Túra valóban célközönségének tekinti a fiatalokat. Bár ez az alkalom nem volt eredményes, írjuk a covid számlájára.
“Most azt hiszitek, mondani fogok valami fontosat,
Pedig fejben a birodalmi indulót skandálom,
És amíg ti irodai aktakukacként,
Mi bohém betyárokként éljük túl itt a balkánon.”
Slammelte Székely Zoárd, és a sorokat egy politikai vicc követte: “Te ma már szültél magyart?” Mellette egy kisebb tábla hirdette a 12 milliós uniós támogatást, és a csattanót hallva egy idős hölgy nagyot kortyolt a borospharából.
