Egy nagyon alacsony, Kunszentmiklós határában, teljesen sík terület mellett álló kilátóról terjedt el fotó a Facebookon. A kommentelők találgatják, mi ez és mire jó. Szerkesztőségünk megkereste az építtető Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot válaszokért.
A kilátóról megosztott két fotó egy hét alatt közel 1800 megosztásig jutott. „Ez a „kicsi vagyok, székre állok, onnan jó nagyot kiáltok” nevű kilátó? Tragikus és vérforraló, minden túlzás nélkül”– szól az egyik komment. Van, aki úgy véli, „hungarikumról” van szó, „a köpcösnek kilátó kell hogy a fűből kilásson”, egy hozzászóló pedig pedig csak annyit fűzött hozzá: „Pénzlopás”.
A nyírmártonfalvai lombkorona-gate kirobbanása után a közvélemény nyilván érzékenyebb az ilyen „semmi közepén” álló emelvények ügyében. Mi igyekeztünk kideríteni részleteket a dologról, és kaptunk hivatalos választ is.
Mint megtudtuk, az alacsony kilátót a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) építtette, ráadásul nemcsak ezt az egyet, hanem ötöt a Felső-kiskunsági pusztán, ebből kettő 1,5-2 méter magas, a másik háromnál pedig 4 méteren van a padlószint. Mindez egy határon átnyúló, 75 százalékban uniós, 25 százalékban hazai finanszírozású, úgynevezett LIFE-projekten belül történt. Arra a kérdésre, hogy a kilátópontok mennyibe kerültek, nem kaptunk választ.
Az említett LIFE-projekt címe „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában”, a KNPI honlapjáról kiderül, a fokozottan védett madárfaj védelme négy ausztriai és öt magyarországi területen valósul meg, a hazai kedvezményezettek között van a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az ELMÜ és három nemzeti park igazgatóság, a Kiskunsági, a Körös-Maros és a Bükki. Fő célkitűzése a túzokokra az ütközések miatt nagy veszélyt jelentő középfeszültségű légvezetékek földkábellel történő kiváltása.
A KNPI megkeresésünkre azt válaszolta, hogy „ezek a tematikus megfigyelő pontok egy rendhagyó, a nagyobb távolságok és a sokféle látnivaló miatt nem gyalogos, hanem autóval vagy kerékpárral bejárható tanösvénynek a részei, amely még befejezés előtt áll”. A tanösvény érinteni fogja Bugyit, Apajt, Kunpeszért és Kunszentmiklóst.
A Nemzeti Park hangsúlyozta, mindegyik kilátó a Felső-Kiskunság egy-egy jellegzetes, nyílt pusztai élőhelyére került.
„Célunk, hogy a Felső-Kiskunságba látogatók a természet zavarása nélkül úgy szerezzenek ismereteket és élményeket e különleges táj védett természeti értékeiről, hogy közben segítjük a tájékozódásukat. A kilátópontokat végigjárva bepillantást nyerhetünk a szikes puszta, löszhátak, szántóföldi környezet, mezőgazdasági élőhelymozaik (vizes élőhely-gyep-szántó keveréke) és egy vizes élőhely életébe” – közölte az igazgatóság.
Azt is írták, hogy jelenleg a kivitelezés befejezése folyik, az információs táblák hamarosan (április végén) kikerülnek a kilátókra, ezekből mindegyik kilátón megtudhatjuk, hogy mi az adott terület jellegzetessége, körbetekintve merre mit láthatunk, milyen madárfajokat figyelhetünk meg az egyes évszakokban.
„Tekintve, hogy síkvidéki, pusztai környezetben vagyunk, nem volt cél magas kilátók építése. Kettő esetében kifejezetten a nagyobb csoportok befogadása és az akadálymentesítés (lépcső helyett rámpa vezet fel rájuk) volt a célunk. Ez a két alacsonyabb kilátópont közel van Kunszentmiklóshoz, illetve Bugyihoz, így akár a helyi óvodás és kisiskolás csoportok is ki tudnak látogatni rájuk. A 1,5-2 m magas kiemelés pont elég ahhoz, hogy a sík, pusztai terepen körbe lehessen tekinteni, de egyben kellően biztonságos a kisebb korú gyerekekből álló csoportoknak vagy kerekesszékkel közlekedőknek is” – folytatódik a KNPI válasza.
A Nemzeti Park azt is kiemeli, hogy a helyszínek kiválasztásánál szempont volt a könnyű megközelíthetőség, ezért a legtöbb kilátó aszfaltút mellé került, és az is, hogy a látogatók „az élővilág zavarása nélkül tekinthessenek a tájba, hiszen ezek különleges madárvédelmi területek, hazai vagy európai uniós védettséget élveznek”.
