fbpx
1.3 C
Kecskemét
2024. november 22., péntek

FRISS HÍREK

Ítélet első fokon a KSE-perben: komoly kritikát kapott a 2009-10-es kecskeméti önkormányzat és városvezetés

- Advertisement -

Hosszan elnyúlt a kecskeméti KSE Kft.-vel kapcsolatos büntetőeljárás, mind a nyomozás, mind a bírósági per, hiszen az ügy még 2011-ben pattant ki, és múlt hét csütörtökön született ítélet elsőfokon, a Szegedi Járásbíróságon. Talán már keveseket érdekel az egész téma, pedig sokat elárul és tanulságokkal is szolgál például egy szép reményekkel induló, majd a mélybe süllyedő önkormányzati cég működéséről, az élsportolók „okosba” történő kifizetéséről.

A bíróság a Fidesz egykori városi elnökét és frakcióvezetőjét, a cég korábbi marketing igazgatóját, Vörösmarty Attilát bizonyítottság hiányában felmentette, a többieket, köztük a KSE ügyvezetőjét és az egyik beszámlázó cég vezetőjét – egy korábbi válogatott olimpikon kézilabdázót – felfüggesztett börtönre ítélte folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.

Az előzmények

Az ügy még 2011-ben pattant ki, amikor egy felügyelő-bizottsági tag belenézett a cég könyvelésébe, észlelte a szabálytalanságokat, majd erről értesítette dr. Zombor Gábor akkori polgármestert. A NAV dél-alföldi regionális bűnügyi igazgatósága közel négy évig nyomozott, majd a Szegedi Járási Ügyészség emelt vádat. Előbb a Kecskeméti Járásbíróság jelentett be elfogultságot, aztán a Kecskeméti Törvényszék is, végül a Szegedi Járásbíróságot jelölték ki a perre, a tárgyalást aztán a koronavírus-járvány is lelassította.

A KSE Kft.-t a város képviselő-testülete hozta létre 2009-ben, az élvonalbeli férfi kosárlabdacsapat, az ugyancsak élvonalbeli férfi kézilabda együttes, a Delfin KC és az NB I Extraligában szereplő férfi röplabdacsapat működtetésére, miután az Univer kiszállt a kosarasok szponzorálásából. A vádirat szerint a cég alapításkori marketing igazgatója, Vörösmarty Attila – a Fidesz egykori városi elnöke, 2010 őszétől önkormányzati képviselője és frakcióvezetője – volt a KSE Kft. tényleges irányítója, aki a sportolók járandóságának kifizetésre kidolgozott egy szerződéses konstrukciót (2010 tavaszáig volt marketing igazgató). Az egyébként élvonalbeli és több esetben külföldi sportolókat névleg minimálbéren foglalkoztatták munkaszerződésekkel, de ez csak az aprópénz volt: javadalmazásuk (többeknél milliós összegekről beszélünk) érdemi részét úgynevezett arculatátviteli szerződésekkel oldották meg, ezt az összeget pedig zsebbe kapták.

Egy szegedi, egy göcsönyi és egy kocséri székhelyű gazdasági társaság 2009-2011 között fiktív, valós gazdasági eseményt nélkülöző számlákat állított ki a KSE Kft. felé marketing és reklámtevékenységről. A KSE Kft. azután ezen számlák ellenértékét a három cégnek átutalta, az összeget készpénzben a beszámlázó cégek vezetői felvették, majd visszajuttatták a sportcég ügyvezetőjének, F. Zoltánnak, aki azután a sportolókat az adók, járulékok kikerülésével készpénzben fizette ki. Az ügyészség úgy vélte, a beszámlázó cégek által kibocsátott számlák, a velük kötött szerződések és az azok alapján történt teljesítések fiktívek voltak. Mintegy 452 millió forint kifizetése történt így meg, ez az eljárás során nem térült meg, a kiutalt összegek felhasználása nem volt nyomon követhető. Ehhez jön még a KSE Kft. 2012-ben elrendelt felszámolása során feltárt összeg: a felszámoló 336 millió forint tőke erejéig jelentett be polgári igényt.

A Szegedi Járásbíróság / Fotó: Hraskó István

A vádirat szerint az ügyvezető a bűncselekményeket a marketing igazgató felbújtására és közreműködésével követte el, a cég könyvelője tudtával és a valótlan tartalmú könyvelési dokumentáció elkészítése mellett. A további három vádlott a három beszámlázó cég ügyvezetője volt, egyikük egy korábbi válogatott olimpikon kézilabdázó, M. Richárd. A Szegedi Járási Ügyészség az első öt vádlottnak letöltendő, a hatodrendűnek pedig felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott.

Az utolsó szó jogán

Dr. Kánitz Judit, a Szegedi Járásbíróság bírája május 18-án hirdetett ítéletet elsőfokon az ügyben. Az utolsó szó jogán minden jelenlévő vádlott megszólalt (a hatodrendű, a teljeskörű beismerő vallomást tett N. Zoltán nem volt jelen az ítélethirdetésen). A vádlottak nem járultak hozzá, hogy fotó készüljön róluk.
F. Zoltán arról beszélt, hogy az anyagiak terén nem volt nagy mozgástere, a kiadások, költségek konstansak voltak, a bevételek nem rajta múltak, a szponzorok az önkormányzathoz kötődtek.

„Ebben a kialakult helyzetben tudásom legjava szerint, megbízóimhoz maximális lojalitással és jóhiszeműséggel dolgoztam. Rengeteg biztatást, ígéretet, bátorítást kaptam arra, hogy tartsak ki a nehézségeink ellenére, amelyek már első pillanattól látszottak az ő számukra is, és működtessük mind a három sportágat. Én ennek az elvárásnak azt gondolom, hogy talán erőn felül is megfeleltem, én ezt a feladatot elvégeztem. Senkinek semmiféle anyagi hátrányt nem okoztam, az általam tudott, ismert szabályok szerinti legjobb tudásom szerint. Nem gyarapodtam ezzel a céggel, ezt nyugodtan kimondhatom. (…) Ez az ügy engem teljesen tönkretett és ellehetetlenített. (..) nagyon komoly anyagi teherben hagyott Kecskemét városa, amikor a polgári perben gyakorlatilag mint fő tulajdonos voltam (…) Méltatlan és igazságtalan, hogy magamra hagytak egy ilyen ügyben” – többek között ezt mondta F. Zoltán, akinek jövedelme egy részére máig végrehajtás van.

Vörösmarty Attila nehezményezte, hogy az ügy Kecskemétről Szegedre vándorolt, „érdekes körülmények között, hiszen akik annak idején összeférhetetlenség miatt kizáratták magukat az ügyből, még a tárgyalás előtt idekerültek, és itt már nem találták magukat összeférhetetlennek” (annak idején Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő beszélt arról egy felszólalásában, hogy Szegeden a nyomozást Kopasz Zsolt járási vezető ügyész végezte, aki az elfogultság bejelentésekor még Kecskeméten volt a megyei főügyész helyettese).

Dr. Kánitz Judit, a Szegedi Járásbíróság bírája tárgyalta az ügyet

„Kecskeméten sokkal nehezebb dolga lett volna néhány tanúnak olyan dolgokat állítani, ami nemcsak képtelenség, hanem egyenesen nevetség tárgya lett volna a városban. Odahaza nehéz lett volna olyanokat állítani, hogy egy gazdasági, önkormányzati cégekért felelős alpolgármesternek nem volt rálátása a cég vezetőinek kinevezéseire, éves beszámolóira, egy önkormányzati cég pénzügyi helyzetére vagy elszámolására” – mondta Vörösmarty, egyértelműen Kecskemét jelenlegi polgármesterére célozva. A perben tanúként korábban beidézett Szemereyné Pataki Klaudia volt ugyanis Kecskeméten a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester 2008-tól, majd 2014-ben váltotta a polgármesteri székben az államtitkárrá kinevezett dr. Zombor Gábort. Egy szerkesztőségünk birtokába került levél szerint egyébként 2010 nyarán Szemereyné Pataki Klaudia azzal a kéréssel fordult F. Zoltánhoz, a KSE ügyvezetőjéhez, hogy teljes körűen tájékoztassa a cég pénzügyi és vagyoni helyzetéről. Ennek jogalapjaként pedig egy 2008-as polgármesteri utasítást jelölt meg, amely tartalmazza alpolgármesteri feladatait, például az önkormányzati cégek felügyeletével összefüggő feladatokat.

Visszakanyarodva a másodrendű vádlott Vörösmarty Attila beszédéhez: az egykori marketing igazgató kijelentette, hogy mivel csak 2010 áprilisáig állt a cég alkalmazásában, furcsa azt állítani, hogy „további két évig én viseltem volna a csapatkapitányi karszalagot, ahol karizmatikus sportvezetők, nemzetközi hátterű sportmenedzserek, válogatott sportolók, felügyelő bizottsági tagok, önkormányzati vezetők játszottak a csapatban”. Hozzátette, mint a sport munkacsoport vezetője 2010 őszétől, természetesen beszélt edzőkkel, sportolókkal, volt rálátása az egyesületek működésére és polgármesteri kérésre javaslatokat tett, mely cégekkel álljon kapcsolatban a KSE. Hivatkozott arra is, hogy az arculati szerződések rendszerét „az országban bárhol, szinte valamennyi sportszervezetnél” alkalmazták.

Vörösmarty határozottan tagadta, hogy ő vette volna rá az ügyvezetőt a bűncselekményekre: „Egyetlen tanú nem állította, nem is állíthatta, hogy a rábírásnak szem vagy fültanúja lett volna, egyetlen írásos dokumentum, email nem került elő erről. Olyan dokumentum sem, hogy az ügyvezető jelezte volna a felettesei felé, felügyelő bizottságnak, vizsgáló bizottságnak, hogy őt bármikor bárki akarata ellenére rá akarja bírni bármire, bele akar szólni az ügyvezetésbe, netán helyette dönt.”

Végül kijelentette, hogy semmi más nem vezérelte őket, csak hogy ki-ki a maga területén segítse a kft. sikerét, dolgozzon azért, hogy a város sportszerető közönsége élvezhesse az első osztályú mérkőzéseket. „Sajnálatos, hogy az akkori polgármester által megálmodott modell bizonyos szakvezetők önös, szűklátókörű érdekéből és a szponzori pénzek elmaradása miatt elbukott” – fogalmazott az egykori marketing igazgató.

Hasonló cikkünk:  Orbán Viktor: 2025 fantasztikus év lesz mindannyiunknak

M. Richárd ugyancsak az ártatlanságát hangoztatta, és felhívta a figyelmet, hogy ő soha nem keveredett ellentmondásokba. Szerinte a „sportspecifikumokat figyelembe véve köttettek a szerződések”. „Ha kellően körültekintően járnak el, és lenyomozzák az ügyet, és abba olyan személyeket bevonva vizsgálódnak, akik tisztában vannak a sport jellegzetességeivel, szent meggyőződésem, most nem ülünk itt” – kritizálta az egykori kézilabdázó a nyomozóhatóságokat és az ügyészséget, aki az ügy elején mondott le a Pick Kézilabda Zrt.-ben betöltött vezérigazgatói pozíciójáról.

„Sok dologról beszélhetnék még, ami átszőtte ezt az ügyet. Például politika, árulás, jellemtelenség, az ügyben meggyanúsított személy kiemelése, annak anyagának titkosítása, amiket sorolhatnék napestig” – összegzett.

Az ítélet

Dr. Kánitz Judit még aznap, másfél órával később ítéletet hirdetett. A bíróság Vörösmarty Attilát felmentette a vád alól, a bíró hangsúlyozta, bizonyítottság hiányában (tehát nem bűncselekmény hiányában). A többieket mind bűnösnek találta folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében és hamis magánokirat felhasználásának vétségében. F. Zoltán két év (végrehajtásában négy év próbaidőre) felfüggesztett börtönt kapott. K. Márta, M. Richárd és N. Zoltán büntetése egy év (két évre) felfüggesztett börtön, H. Józsefé egy év hat hónap (három évre) felfüggesztett börtön. Vörösmarty Attila elfogadta a döntést, az első-és harmadrendű vádlottak felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek, a többiek és dr. Kakuja Tamás ügyész pedig keddig dönt arról, elfogadja-e a bíróság ítéletét vagy fellebbezést nyújt be.
A bíróság a vádlottak bankszámlájának, cégben meglévő üzletrészeinek zár alá vételét megszüntette.

Az ítélethirdetés / Fotó: Hraskó István

Az indoklás

Dr. Kánitz Judit az indoklás során elmondta, a vádirati tényállással egyezően állapította meg a tényállást, és minden kétséget kizáróan bizonyítottnak találta, hogy a számlák mögött nem állt semmilyen teljesítés, színlelt szerződésekről volt szó, és a pénzek sorsa ismeretlen, addig lehet csak követni az összegek útját, amíg a pénztárból vagy az ATM-ből ki nem vették.

„Elképzelhető, hogy ezek a játékosok bérére, arculati szerződésekre lettek kifizetve, de ezt alátámasztó igazolás elvétve akadt” – mondta el a bíró, később hozzátéve: a tanúnak beidézett játékosok ráadásul nem is voltak számlaképesek, pedig ha ezek a szerződések nem színleltek, akkor nyilvánvaló, hogy számlát kellett volna a sportolóknak kiállítaniuk. De vélhetően nem akartak adót és járulékot fizetni. Kiderült, M. Richárd cége sem végzett egyáltalán szponzor kutatást.

A bíró szót ejtett arról, miért valósult meg az ügyben hűtlen kezelés, noha „senki nem találta, hol lenne itt a vagyoni hátrány”. Mint elmondta, a vagyonkezelő kötelessége, hogy az ésszerű gazdálkodás követelményeinek járjon el, „a rábízott vagyont a tőle elvárható gondosságal kezelje, azt gyarapítsa, de legalább tegyen meg mindent a károk elkerülése érdekében”.

Jelen eljárásban nem a sportolók a sértettek, hanem közvetlenül a kecskeméti sportegyesület, közvetett úton pedig Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az önkormányzat volt a többségi tulajdonos, és ami így a KSE Kft.-hez bekerült, az a város tulajdona, a befolyt szponzori pénz is gyakorlatilag közvetett úton a városé. Efölött a vagyon fölött lett rendelkezési joggal megbízva az elsőrendű vádlott. Bármilyen szándék is vezérelte, jószándék vagy dolus malus (kb. megtévesztés – a szerző), azzal, hogy ezeket a szerződéseket aláírta, ezen vagyon feletti rendelkezési jogát teljes egészében kiengedte a kezei közül. Fogalma nem lehetett, hogy ez a pénz továbbiakban hova megy” – hangsúlyozta dr. Kánitz Judit. Aki leszögezte, egy ügyvezetőnek úgy kell dolgoznia ugyan, hogy a károkat elkerülje, de ez nyilván nem egyenlő azzal, hogy kikerüli az adó és járulékfizetési kötelezettséget.

„Egy önkormányzati vagyon a helyi adókból, helyi vállalkozások, adófizetők pénzéből, központi költségvetési támogatásokból, a magyar emberek adójából épül fel. Ilyen esetben fel sem merülhet, hogy egy gazdasági társaság adót és járulékot kerüljön el. Ez nem kártól való mentesítést jelent” – szögezte le.

Dr. Kakuja Tamás ügyész képviselte a vádat / Fotó: Hraskó István

Az ügyvezető felelősségét a bíróság abban is látta, hogy noha vallomása szerint már a cég megalakulása után pár hónappal, 2009 októberében jelezte, hogy „kész katasztrófa a helyzet”, mégis teljesítette a kifizetéseket, nem kért jogi segítséget, nem szüntette meg az átutalásokat, sőt miután már fizetésképtelen állapotba került a cég 2010 végére, 2011 januárjában újabb szerződést kötött.

„Gyakorlatilag nézte, és nem tett semmit annak érdekében, hogy ezt megakadályozza. (…) Írásban jeleznie kellett volna az önkormányzatnak, nem hagyni, hogy az események tovább folyjanak ilyen módon” – jelentette ki a bíró.

Az arculati szerződések rendszerére, annak hazai gyakorlatára is kitért az indoklás, amely a bíró szerint nem annyira bevett szokás volt, inkább „fekete lyuk”. A bizonyítékokból kitűnt, hogy az egyik beszámlázó cég (amelynek iratanyaga – minő véletlen – egy csőtörés során megsemmisült) kapcsolatban állt több hazai kosárlabda egyesülettel, és valószínű, hogy amikor az egyiktől befolyt a pénz, a másik csapat játékosait fizették ki, ha ott már jobban kérték a járandóságukat.

Elhangzott az is, hogy az első és harmadrendű vádlott lehallgatásaiból kiderült, hogy rendszeresen egyeztettek a kihallgatásokat megelőzően, és megbeszélték, hogy Vörösmarty Attilára terhelő vallomást tesznek.

A bíró szerint semmilyen konkrét bizonyíték nem merült fel arra, hogy a marketing igazgató felbujtó lett volna, márpedig egy ilyen bűncselekmény megállapításához ez szükséges. F. Zoltán vallomásában többek között arra hivatkozott, hogy egy alkalommal Vörösmarty Attila “nevetve, de számára fenyegetően közölte a tényt, hogy ő lesz a KSE Kft. ügyvezetője, de nem kell aggódnia, minden mást intéznek helyette, ez csak névleges szerepkör”. Tartott attól, hogy elvesztheti állását, ha nemet mond, ezért vállalta el dr. Zombor Gábor polgármester kérésére a pozíciót. Dr. Kánitz Judit kijelentette: ha meg is történt ez a beszélgetés, még nem meríti ki a következtetést, hogy a marketing igazgató bűncselekmény elkövetésére hívta fel az ügyvezetőt, különben is, felnőtt munkavállaló, tisztában van azzal, hogy miként lehet egy munkaviszonyt felbontani. Radásul volt olyan szerződés, amelynek megkötésekor a marketing igazgató már nem is volt a pozíciójában.

Fotó: Hraskó István

Dr. Kánitz Judit szükségesnek látta kiegészíteni a tényállást a klub megalakulása és elindulása körüli körülményekkel, és kijelentette: a vádlottak büntetésének megállapításánál enyhítő körülmény volt a sértetti közrehatás, hangsúlyozva, hogy a sértett az önkormányzat volt.

„Nem volt gazdája a KSE Kft.-nek”

Mint a bíró felidézte, miután az Univer kiszállt a kosárlabda szponzorációjából, az önkormányzat nem vállalhatta fel teljes egészében a csapat támogatását, ezért jött a KSE Kft. ötlete. Az új szezonra való nevezéshez viszont tőkét kellett teremteni, a céget bejegyeztetni, az induláshoz a szövetségtől engedélyt, a többi klubtól pedig hozzájárulást kérni. A sok feladatra nagyon rövid idő volt, gyakorlatilag egy nyár.

„Mivel nem állt idő rendelkezésre, ez egy teljesen kidolgozatlan, felkészületlen dolog volt” – emelte ki a bíró, aki szerint a cég elindulását gazdasági, pénzügyi hatástanulmánynak, kockázatelemzésnek, az ellenőrzési rendszer kidolgozásának kellett volna megelőznie, ami az önkormányzat feladata lett volna, de nem valósította meg. Az is hiba volt, hogy nem tettek semmit, amikor megérkezett az első adóév beszámolója, és látták az önkormányzatnál, hogy negatív tőke van, 50 milliót le kell hívni, amire kezességet vállalt a város. Dr. Kánitz Judit elmondta: az önkormányzat több osztályának vezetője, helyettese elsorolta, mi volt a feladata, de a KSE egyikhez sem tartozott.

„Nem volt gazdája a KSE Kft.-nek” – hangzott az összegzés, pedig a bíróság szerint ha lett volna megfelelő ellenőrzés, akkor sokkal hamarabb, akár 2009 végén kiderültek volna a problémák, nem csak 2011-ben.

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Egy csomó drágítás jöhet Kecskeméten: ha megszavazzák, többet kell majd fizetni a nyugdíjas otthonokért, a gyermekétkeztetésért, az önkormányzati bérlakásokért is

Nagy díjemelés-csomagról szavaz a kecskeméti képviselő-testület november 28-ai ülésén. Az előterjesztések már fent vannak az önkormányzat honlapján, ezeket átnézve...

LEGNÉPSZERŰBB

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...