Az öngyilkossági gondolatok megjelenésének száma az elmúlt három évben több mint duplájára nőtt a telefonálók körében, míg az önsértéssel kapcsolatos beszélgetések száma háromszor olyan magas volt 2022-ben, mint két évvel azelőtt.
Nagy Melindával, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai munkatársával beszélgettünk.
Általában milyen problémákkal és hány gyerek fordul Önökhöz segítségért?
Az adatok lesújtók: 2023 első negyedévében, tehát 90 nap leforgása alatt, összesen 121 kék vonalas beszélgetés témájában merült fel szuicid kísérlet és 477 esetben jelent meg az öngyilkosság gondolata. Utóbbi legtöbbször, mint átsuhanó gondolat jelenik meg a megkeresőkkel való beszélgetések során, de egyre gyakoribb, hogy a gondolatokhoz erős késztetések is társulnak. Vagy a beszélgetésből kiderül, hogy volt már szuicid kísérlete a segélyvonalat hívónak.
A fenti esetekből hány alkalommal volt szükség egyéb beavatkozásra?
Tavaly összesen 13 esetben, míg a 2023-ból eddig eltelt időszaban már 9 alkalommal riasztották az alapítvány ügyelői szuicid viselkedés miatt az életveszélyben lévő fiatalokhoz a mentőket. És előfordult, hogy a rendőrség közreműködésére is szükség volt az életmentésben.
A fenti adatok alapján a szuicid viselkedés, az öngyilkosság gondolata komoly problémának tűnik. Ez mindig így volt, az elmúlt években hogyan változott a hasonló esetek aránya?
Az öngyilkossági gondolatok megjelenésének száma az alapítványhoz forduló telefonálók körében az elmúlt három évben több mint duplájára nőtt (2022-ben összesen 1505 ilyen eset fordult elő), míg az önsértéssel kapcsolatos beszélgetések száma háromszor olyan magas volt 2022-ben (996 megkeresés), mint 2020-ban, amikor ez a szám 301 volt. Ehhez kapcsolódóan kiemelnénk, hogy vannak olyan esetek, ahol kiderül, hogy már maga a segítő beszélgetés is egy konstruktívabb megküzdéssé válik, mint a falcolás vagy egyéb önkárosítás.
Az ország mely területéről érkezik a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványhoz a legtöbb telefonhívás?
A Kék Vonal egy anonim segélyvonal, a hívóink telefonszámát nem látjuk a beszélgetések során, helyrajzi adatait nem gyűjtjük. Így nincs arra vonatkozóan statisztikánk, hogy az ország mely területéről érkeznek gyakrabban hívások.
Egy kapcsolatfelvétel során milyen eszközök állnak az alapítvány rendelkezésére ahhoz, hogy hatékony segítséget tudjanak nyújtani?
A Kék Vonal alapvetően a segítő beszélgetés módszer- és eszköztárával dolgozik. Az értő figyelem, aktív hallgatás, érzelmi támogatás által egy olyan biztonságos teret teremtünk, amelyben könnyebben elmondhatók a nehéz érzések, gondolatok, történetek. Az a tapasztalat, hogy a bennünket megkereső gyerekek sokszor a velünk való beszélgetésben élik meg először, hogy milyen az, amikor nem szólnak bele a beszélgetésbe, nem bagatellizálják az érzéseket. Fontos, hogy tanácsot nem adunk, helyette a gyerekekkel együtt gondolkodva, nyitott kérdésekkel, visszatükrözéssel, átfogalmazással segítjük őket abban, hogy a legjobb saját megoldásaikat megtalálhassák. És persze előfordul, hogy a beszélgetés nem elég, mert a hívó olyan (fizikai, szexuális, érzelmi) bántalmazásról, egyéb veszélyeztető helyzetről számol be, vagy olyan szuicid késztetései vannak, ami konkrét megoldásokat kíván. Összességében egy szuicid krízisben tudunk mentőt hívni, bántalmazás esetén be tudjuk vonni a gyermekvédelmet, vagy tudjuk segíteni őket egyéb eszközökkel, de ehhez meg kell válnia az anonimitástól, vagyis adatokat kell megadnia. Ez sokszor nem könnyű, hiszen sok-sok félelem van a gyerekekben.
Az alapítvány hány segítővel dolgozik együtt, a segítőknek milyen elvárásoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy aztán a telefonhoz ülhessenek?
A Kék Vonal Gyermekrízis Alapítványnál jelenleg nagyjából 60 segítő dolgozik. Idéntől évente átlagosan 4 képzést tartunk, míg a kiválasztás is többlépcsős. A személyes interjút egy csoportos kiválasztás követi, ami azért fontos, mert csapatban dolgozunk, vagyis egy ügyelőnek a csapatban is meg kell állnia a helyét. Ahhoz, hogy valaki hívást fogadjon, akár telefonon, akár chaten, akár levélválaszolóként az EMIL nevű levelezőfelületünkön el kell végeznie egy két hétvégés elméleti, és egy gyakorlati képzést. Utóbbit akkor kezdheti el, ha levizsgázott az elméleti részből.
Említette, hogy sokszor szuicid viselkedéssel kell szembenézniük a segítőknek. Ennek fényében mennyire megterhelő egy munkanapjuk, és az alapítvány hogyan segít nekik abban, hogy feldolgozhassák az aznapi élményeiket?
A telefonos ügyelet 24 órás, három nappali blokkal és mindegyik blokkban egy ügyeletvezető segíti az önkénteseket, többek között abban is, hogy az ügyelet után mindent az ügyelői szobában “hagyhassanak”. Emellett esetmegbeszélőkkel, szupervízióval és szakmai programokkal támogatjuk az önkénteseinket. Éppen most is fut egy felhívásunk, a júniusi önkéntes képzésbe például még be lehet csatlakozni. (Bővebb információ: https://kek-vonal.hu/csatlakozz/)
