Bács-Kiskun vármegyében több, mint másfélszer nagyobb volt az építőipari termelés értéke a közvetlen térségénél. Első ránézésre úgy tűnik, hogy gyorsabban fejlődnek környezetüknél (Bács-Kiskun mellett, Fejér vármegye is), aminek néhány nagyberuházás az oka. Azonban szó sincs erről – az ágazati adatokat a kormányközeli építőipari cégek szárnyalása torzítja el annyira, hogy az már megyei szinten is látszik.
Látványos a teljesítmény növekedése, ha egy főre vetítve vizsgáljuk az építőipari termelés értékét. Így Fejér és Bács-Kiskun már Pest vármegyét is előzi, az országos átlagot pedig messze túlszárnyalja. Azonban ez nem azt jelenti, hogy itt sokkal több beruházásra került volna sor, mint az ország többi pontján. A statisztikai hivatal ugyanis nem az építkezés helye, hanem az építést végző vállalkozás székhelye alapján összesíti az iparági adatokat.
Bács-Kiskunban és Fejérben nem azért szárnyal az építőipar, mert ezekben a vármegyékben rengeteget építkeznek, hanem azért, mert az itt bejelentett cégek rengeteg megbízást kapnak. Nem csak helyben, hanem bárhol az országban.
Ez a két megye a legfontosabb központja a kormányközeli építőipari cégeknek. Mészáros Lőrinc cégbirodalmának bázisa a Fejér megyei Felcsúton van, míg a kormány legtöbbet foglalkoztatott autópálya-építője, Szíjj László Duna Aszfaltja a Bács-Kiskun vármegyében található Tiszakécskén székel.
Minden jel arra mutat, hogy ezek a cégek el tudják mozdítani egy egész megye iparági statisztikáit. A Fejér megyei építőipar teljesítménye például nagyon látványosan követi le az ide bejegyzett Mészáros-cégek árbevételét, és ugyanez figyelhető meg Bács-Kiskun megye és a Duna Aszfalt esetében is.
