Vadai Ágnes DK-s ellenzéki képviselő kézhez kapta a rendőrség határozatát: érdemi nyomozás nélkül úgy döntöttek, hogy nem áll fenn bűncselekmény gyanúja a Századvéggel kapcsolatban, amelynek állítólag szerepe volt a honvédelmi kirúgási hullámban.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság határozatában ez áll:
„A személyes adattal visszaélés vétség és más bűncselekmények gyanúja miatt tett feljelentést, mivel a bűncselekmény gyanúja hiányzik, elutasítom.”
Vadai a Magyar Honvédségnél levezényelt kirúgási hullámról tett fel kérdést:
„Történt bűncselekmény az „állomány fiatalítása” során?”
A történet: igaz-e, és ha igen, akkor jogszerű-e, hogy a Századvégnek bármi szerepe volt a honvédségi leépítésekben. Az állítást a Partizánnak adott interjújában Varga Csaba István őrnagy is – aki egy Irakot is megjárt, kirúgott katona – megemlítette.
Nem belsősök állíthatták össze a kirúgandók listáját, mert annak hamar híre ment volna a szervezeten belül, hanem a kormányzat által más feladatokkal gyakran megbízott „Századvégnél döntötték el, kinek kell mennie (…) Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnök január 20-án egy konkrét listát kapott a minisztertől”.
Vadai Ágnes július elején arra kérdezett rá Polt Péternél, hogy ha ez igaz, miként kerülhetett a honvédség állománytáblája egy magáncéghez, törvényes-e ez, felvetődhet-e törvénysértés, netán az államtitoksértés gyanúja. A legfőbb ügyész a DK-s képviselő erről szóló írásbeli kérdését feljelentésként értékelte és a nyomozó hatósághoz továbbította.
A rendőrség három lehetséges jogsértési kategóriát azonosított, amelyeknél a gyanú kivizsgálását tartotta szükségesnek: személyes adattal visszaélés, minősített adattal visszaélés és tiltott adatszerzés.
A feljelentést elutasító rendőrségi határozat szerint a fenti gyanúk tisztázására a nyomozó hatóság „nyílt forrású adatkutatást végzett” – vagyis megnézték az őrnagy Partizán-interjúját, és a témában megjelent hírekből elolvastak kettő, általuk relevánsnak tartott cikket, a 24.hu-ét és a Válasz Online-ét.
A Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát is elolvasták a rendőrök, mi a „humánerőforrás-gazdálkodás” hivatalos, szolgálati útja, ki mire jogosult ez ügyben. A nyomozók a fenti lépések után arra jutottak, hogy lehetséges bűncselekmények gyanúja kizárólag a honvédségi létszámleépítés „kiszervezésével” kapcsolatosan merülhet fel.
„Fentiek alapján maguk az újságcikkeket szerző, illetve az általuk meghallgatott személyek sem tudták megerősíteni azt, hogy a felmenteni kívánt honvédek listáját arra illetéktelenek készítették, ezáltal személyes, illetve minősített adatokat megsértve. Az erre vonatkozó információk az érintettek saját elmondása szerint sem nyertek bizonyosságot, azok ismeretlen forrásból, szóbeszédből származnak, így mindössze vélelemként, elképzelésként értékelhetők. A feljelentésben felsorolt bűncselekmények gyanújára utaló, bármely módon – akár okirati, akár személyi bizonyítékok útján – ellenőrizhető adat nem merült fel” – szól a határozat szövege.
Tehát „a bűncselekmény gyanúja hiányzik”, ezért a rendőrség elutasította a feljelentést. A határozatban nincs szó arról, hogy a két szóba jöhető „főszereplőt”, a Honvédelmi Minisztériumot vagy a Századvéget megkeresték volna.
via HVG
