A szakemberek szerint nem igazán reális az Orbán Viktor által felemlegetett gigantikus projekt, amellyel Azerbajdzsánból hoznának zöld áramot Magyarországra és Európába egy Fekete-tenger alatti vezetéken. Bár az áram ilyen nagy távolságra szállításának megvan a technológiája, az azeri zöld áramról szóló elképzelés mögött inkább geopolitikai befolyásszerzés állhat.
A kormányfő grúziai látogatásán ismét megemlítette, hogy Magyarország jövőbeli áramellátásában az azeri zöld áram segíthet. Orbán szerint fontos kérdés, hogy az Európai Unió „a mostani meggyötört állapotában” képes lesz-e arra, hogy újabb térségekkel kapcsolja össze magát gazdaságilag nyereséges módon.
„Van egy nagy közös programunk, ilyet még a világ nem csinált. Azerbajdzsánban előállított zöld energiát elektromos áramot akarunk Georgián, Románián, Magyarországon keresztül behozni Európába. Ehhez egy több mint 1000 kilométer hosszú, a Fekete-tenger alatt menő nagyfeszültségű kábelt kell lefektetni és minden ehhez kapcsolódó infrastruktúrát megépíteni. Ezt az Európai Unió is támogatja” – mondta a miniszterelnök.
A szakma szerint sok oka lehet a Kaukázus felől érkező villanyvezetékről szóló álmoknak, de ezek közül a sorban az utolsó lehet az, hogy ez valóban meg is épüljön. Sokkal inkább regionális befolyásépítés, esetleg valamilyen forrásszerzési szándék motiválja a projektet, csakhogy ennek a projektnek ugyanaz a kockázata, mint „a 2030-ra elkészülő” Paks 2-nek.
Azerbajdzsánban nagyjából ma 5 százalék a megújuló energia aránya, nem kötelezik őket mindenféle klímavédelmi szabályok, van olcsó földgázuk, amiből sokkal gazdaságosabban termelnek villamosenergiát. Vajon, ha megvalósulna a projekt, képes lenne a világ megkülönböztetni, hogy zöld, vagy nagyon is barna, fekete az az áram? Grúzia eleve nettó áramimportőr, az kevésbé reális, hogy nagy tételben szállítana a Nyugatnak, bizonyos anyagok mégis azeri és grúz betáplálásról írnak. Az, hogy az összekapcsolt európai árampiacon éppen az azeri áram lenne hatékony Magyarországon, ezt még szakember aligha mondta ki így.
A Fekete-tenger alatt létrejövő több mint 1000 kilométeres víz alatti vezeték a Kaszpi térségben, vagyis az Azerbajdzsánban és Grúziában előállított zöld áramot szállítaná Közép-Európába, így Romániába és Magyarországra. A projekt megvalósíthatósági tanulmánya 2,5 millió euró, amit a Világbank fedez, ennek 2023 végére kell elkészülnie. Onnan még három-négy év, mire elkészülhet a beruházás, amire az Európai Bizottság pedig 2,3 milliárd eurós támogatást irányzott elő.
Balogh József energiakereskedő szerint paradox módon még a drága, de politikailag tisztább Fekete-tenger alatti szakasz ügye a legtisztább. Ugyan ez lenne a világ leghosszabb tenger alatti vezetéke, de ez már csak 300 kilométerrel hosszabb, mint a Nagy-Britanniát Norvégiával összekötő, 721 kilométeres North Sea Link. Mára annyi tengeri szélerőműparkot helyeztek üzembe Európában az elmúlt tíz évben, hogy a tenger alatti kábelek technológiája elég fejlett. És itt talán valami geopolitikai érdek is megcsillan.
A Fekete-tenger alatt minden török, elsősorban a gázvezetékek, az áramdrót viszont EU-s finanszírozású lehetne, ebben lehet talán valami befolyásról, kontrollról szóló játék. A Kaukázuson belül ilyen geopolitikai játékok vannak most: Örményország – nagyot csalódva az oroszokban – az Egyesült Államokkal hadgyakorlatozott, az EU is foghat valami pozíciót, de abban, hogy a magyar ipar majd azeri napparkok és szélerőművek áramával menjen, tényleg nem bíznak a szakemberek.
via Telex