Érezhető közelségbe került az önkormányzati és az uniós választás október 23-át követő elmúlt egy hétben, ami legalábbis a politikai harcias hangulatot illeti. A választásokat ugyan csak jövő június első vasárnapján rendezik, de láthatóan már helyi szinten sincs hiány az egymásra tett politikai minősítésekből. A kecskeméti polgármester október 23-án elmondott színpadi beszédét követően politikai üzenetcunami indult el a kecskeméti kormánypárti és az ellenzéki képviselők között. Ezeket szedtük sorrendbe az elmúlt hétből.
Szemereyné Pataki Klaudia többek között azt is mondta, hogy: „Csapjunk oda és győzzük le végleg a múlt árnyait, körülöttünk szaglászó, hol vörösbe, hol zöldbe, hol pedig a szivárvány színeibe burkolózó helyi szolgáit.”. Illetve azt is, hogy „A gonoszt sokszor legyőztük. 1956, 1989, 2010. Most is képesek vagyunk rá.” A teljes beszéd a KecsUP-on ide kattintva olvasható el, aminek többségét aktuálpolitikai utalások tették ki, volt tehát szó benne: Nyugatról érkező „romboló viharról”, „az ellent kiszolgáló árulókról”, „biberachokról”, és a 2024-ben esedékes választásokról.
Túl 1956-on, mindenki szerint a másik mocskolódik
Nem hagyta válasz nélkül Szemereyné Pataki Klaudia beszédét az ellenzéki Szövetség a Hírös Városért frakció, mely szerintük „a rendszerváltás utáni leggyűlöletkeltőbb beszéd volt, amelyet a polgármester olvasott fel egy papírból, időnként megküzdve a szöveg zavarosságával. […] Amit mondott, az lényegében azt jelenti, amit Rákosi mondott: aki nincs velünk, az ellenünk van. Azaz, csak az lehet jó kecskeméti, aki úgy gondolkodik és aszerint cselekszik, mint ők, a kormánypárti városvezetés.”
Megosztónak, ellenségesnek, gyűlöletet szítónak tartotta a polgármester beszédét Kopping Rita (DK) is, ahogy Király József szocialista politikus is. Szerinte a Fidesz „ezt az ünnepet folyamatosan politikai eszközként használja fel a demokratikus ellenzékkel szemben”. Nemcsik Mátyás, a Fidesz önkormányzati képviselője – már túl 1956-on – reagált az elhangzottakra, aki azt látta bele az ellenzékiek kommunikációjába, hogy „a baloldal Kecskeméten is elindította gyűlöletkeltő kampányát, Gyurcsányék pedig szemet vetettek Kecskemétre”. A Fidesz kecskeméti alelnöke mindezek után „a gyűlöletkeltő magatartást” visszautasította „mind a Fidesz, mind a kecskeméti polgárok nevében”.
A Momentum képviselője sem nézte tétlenül a politikai csetepatét, úgy fogalmazott, hogy „Szemereyné Pataki Klaudia polgármester asszony eddig – legalábbis úgy tűnt – , képes volt félretenni a világnézeti különbségeket a város érdekében. Ez most végleg megdőlni látszik”, aki, Józsa Bálint szerint „a legkevésbé sem a vársoshoz méltó szónoklattal rukkolt elő”. Hozzátette azt is, megérti, hogy „a Fidesz nem képes elengedni a múltat. A III/II-esek kétharmada még mindig nem érti, hogy a települések élén nem a régi rendszer szerinti tanácselnökök vannak, hanem válaszott polgármesterek.” Lejer Zoltán, a Szövetség frakciójának vezetője csak nagyon röviden reagált, a Jobbik politikusa annyit írt, hogy „Kecskemét és 1956 hősei többet érdemelnek a polgármester propaganda gyűlöletbeszédénél!”.
Szeberényi Gyula Tamás fideszes országgyűlési képviselő szállt be legutóbb a politikai adok-kapokba, miután a közgyűlés több ellenzéki képviselője is kifogásolta a polgármester városi 56-os megemlékezésen elmondott beszédének egyértelmű aktuálpolitikai utalásait. A kormánypárti parlamenti képviselő a 17 évvel ezelőtti budapesti őszi eseményeket hozta szóba a közösségi oldalán, amikor Gyurcsány Ferenc öszödi beszéde után heteken át tartó kormányellenes tüntetések zajlottak a fővárosban. Felidézte a megostromlott TV székházát a Szabadság téren, a megsérült rendőröket és tüntetőket, és a Fidesz október 23-i gyűlésének szétverését. Szeberényi a posztjában ezután írta azt, hogy:
„17 évvel később az MSZP és a DK úgy tesz, mintha semmi köze nem lenne ehhez. Az MSZP helyi vezetője, Király József föl van háborodva, hogy az október 23-i megemlékezésen a polgármester asszony megemlíti az 56-os forradalom 50 éves évfordulóján történt szörnyűségeket. A DK helyi vezetője, Kopping Rita szintén föl van háborodva, hogy szóba került a rendszerváltozás utáni magyar történelem legsötétebb időszaka, amely mostani pártelnökéhez, Gyurcsány Ferenchez kötődik.”
Nem ez az első alkalom, hogy szembesülünk a politikusok szóáradatával – ezt már a cikk írója fűzi hozzá, és azzal sem, hogy 1956 mentén felcsaptak az indulatok. Kevésbé 1956-ról szóltak ezek, még kevésbé város és ország vízióról. Inkább ítéletmondások ezek, egymás politikai minősítései. Mocskolódással, hangulatkeltéssel, gyalázkodással, hazaárulással vádolják egymást a választott kecskeméti képviselők.
