Egyelőre fél hektáron vágnak ki minden fehér nyarat – bár nem a legjobbkor -Kecskemét-Katonatelepen, a vasút és a Lugas sor közötti parkerdőben. Szabó Lajos erdőmérnök, Kecskemét erdészeti szakirányítója a Kecsupnak elmondta, a lakossági panaszok-kérések játszották a főszerepet eltávolításukban: sokan félnek attól, hogy kidőlnek, és közelben élőket zavarja a fák repülő fehér „szösze” is. A Kecsup szerkesztőségét ugyanakkor megkeresték olyanok is, akik szívükön viselik a fák és a véderdőben élő állatok sorsát, és aggódnak, hogy akkor történik a drasztikus beavatkozás, amikor a fakopáncsok, harkályok már vésik az odújukat.
Kedden elkezdték kivágni a nagyméretű nyárfákat Katonatelepen, a Lugas sor melletti véderdőben. Úgy értesültünk, idén körülbelül fél hektáron távolítják el őket az utca és a vasúti pálya közötti körülbelül ötven méteres sávból, a Szőlőskert és a Veres Péter utcák közötti szakaszon. Kedd délután már nagyméretű üres folt tátongott az erdőben, nagyjából a munka felével végeztek is egy nap alatt.
Több közeli lakóval beszéltünk. Az összkép vegyes: van, aki örül a fák kivágásának, más elítéli és nagyon szomorú, de hallottunk olyan véleményt is, hogy az illető eleinte egyetértett a dologgal, de nem gondolta, hogy tényleg minden fát ki fognak vágni és ilyen üres marad a terület.
Mint megtudtuk, előzetesen tartottak egy lakossági fórumot, amelyen részt vett Szabó Lajos erdőmérnök, Kecskemét erdészeti szakirányítója is. Ezen állítólag a résztvevők többsége a fák kivágása mellett volt, sokan ugyanis tartanak a nagyméretű fák kidőlésétől, és nem szeretik a nyár repülő fehér szöszeit (itt le kell szögezni, hogy a közhiedelemmel ellentétben a „szösz” nem a fa virága, hanem a fa magjait repítő szőr, cellulózból áll, nincs benne pollen, virágpor, így önmagában nem okoz allergiát – ettől persze zavarhatja egyesek orrát).
Egy, az ügyet jobban ismerő, az erdőgazdálkodás és természetvédelem terén nagyobb jártassággal rendelkező lakó a Kecsupnak elmondta, véleménye szerint a most megvalósuló fakivágás több okból is problémás.
- Közjóléti rendeltetésű hazai nyárasok esetén – a katonatelepi véderdő ilyen – a vágásérettségi szakaszt 45-70 évben határozza meg egy 2017-es FM (földművelésügyi minisztériumi) rendelet – márpedig ez az erdőrész forrásunk szerint – és ezt az erdészeti hatóságtól tudja – csak 43 éves, így igazából még nem is lehetne vágni a fákat.
- Olvasónk úgy véli, hogy a Lugas sor melletti véderdő igen jó állapotban van, faállományát, cserjeszintjét és élővilágát tekintve is – ezért inkább helyi védelmet kellene neki biztosítani, nem pedig tarvágással kitermelni (jelenleg nincs védettség alatt). A természetvédelemben járatos szakember szerint az élővilágának gazdagsága vetekszik a külterületi erdőkével, közel harminc védett állatfajt tudna felsorolni, amelyeket saját szemével látott. A legfeltűnőbbek a harkályfélék, például a nagy, a balkáni és a kis fakopáncs, a zöld küllő, a fekete harkály, de élőhelye énekes rigóknak, sárgarigóknak, fülemülének, barátposzátáknak, korai és szoprán törpedenevéreknek, és sok ízeltlábúnak: kis szarvasbogárnak, diófacincérnek, skarlátbogárnak, kéköves bagolylepkének.
Alábbi videónkból jól kiderül, tényleg milyen sokféle madár élhet az erdősávban.
- Az is nagy baj, hogy a fakivágás akkor kezdődött el, amikor a természet nemhogy ébredezik, hanem az enyhe februárnak köszönhetően már a szokásosnál hamarabb felébredt, elkezdődött a fák vegetációs időszaka, a madarak javában készülnek a fészkelésre, most igyekeznek területet (revírt) foglalni maguknak, a harkályok, fakopáncsok vésik az odújukat. Olvasónk elkeseredve tapasztalta, hogy olyan fát is kijelöltek kivágásra, amelyben több odú is található. Szerinte ha már a fák kivágása mellett döntöttek, jobb lett volna nyár végére-ősz elejére halasztani, ez így viszont természetkárosítás.
- Úgy véli, manapság, amikor a városban elültetett facsemeték jó része kiszárad, kipusztul, minden eddiginél jobban kellene törekedni az ilyen erdőrészek megőrzésére. Egy keménylombú erdő kialakulása akár eltarthat húsz-huszonöt évig is, de a mai klimatikus viszonyok közepette közel sem biztos egy telepítés sikeressége. A nyárfa dús lombú, sok árnyékot ad, nagy szerepe van a por, a szennyezőanyagok, pollenek és a zaj „megfogásában” is. Ezeket a jótékony hatásokat lesznek kénytelenek nélkülözni ezentúl a lakók, olvasónk szerint ehhez képest a szöszök csak kis bosszúságot jelenthetnek.
Olvasónk úgy tudja, más lakók megkeresték a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot az üggyel kapcsolatban, segítségüket kérve, de a természetvédelmi kezelő beérte az önkormányzattól kapott tájékoztatással, hogy a fakivágás a lakosság kérésére és érdekében történik, és a KNPI további lépéseket nem tett a fák megőrzése érdekében.
Kedd délután kilátogattunk a helyszínre és itt Szabó Lajos erdőmérnökkel, Kecskemét erdészeti szakirányítójával találkoztunk, akit így „elsőkézből” kérdezhettünk a véderdőben végrehajtott beavatkozásokról, és annak mikéntjéről.
Mint a szakember elmondta, Kecskemét új erdőkezelési programja – melyet két éve ő dolgozott ki, és a koncepciót a képviselő-testület is elfogadta – nemcsak gyakorlati, erdőkezelési módszereket tartalmaz, hanem szó esik benne például a fenntarthatóságra nevelésről, a lakosság felé történő kommunikációról és városi klímavédelmi védőfásításról is.
Az egyik legfontosabb eleme a programnak, hogy a lakóövezetek környékén, közvetlen közelében lévő erdőállományok kezelése úgy történjen, hogy minél jobban ki tudják fejteni a véderdő funkciójukat, hiszen ez a lakosság érdeke – hangsúlyozta Szabó Lajos.
A lakossági egyeztetéseken, fórumokon azt tapasztalta, hogy a lakosság részéről gyakran felmerül igényként a lakóövezetek melletti idős, nagyméretű nyárfák kivágása, mert sokan félnek tőlük, pontosabban attól, hogy rádőlnek az útra, esetleg a házukra. A lakók másik nagy gondja a nyarakkal a nőnemű egyedek már említett „szösze”, erre sokan panaszkodnak (Szabó Lajos elmondta, mivel nem orvos, abban nem kíván állást foglalni, hogy maga a repítőszőr válthat-e ki allergiás reakciókat, ő mindenesetre jól eltűri, sőt örül neki, hiszen ez is egy természetes folyamat). Emiatt több alkalommal találkozott olyan szélsőséges elvárással a lakók részéről, hogy vágják ki az összes nyárfát.
„És nyilvánvalóan vannak olyan természetet ismerő emberek, akik tudják, milyen sok élőlény él ezekben az erdőkben, és milyen jótékony hatásuk van – árnyat adnak, kellemes a klíma a közelükben, megfogják a port, madárcsicsergés hallatszik a lombok közül -, éppen ezért fontosnak tartják, hogy az erdő hosszú távon fennmaradjon környezetükben. Ez is egy nagyon fontos szempont, és szerencsére egyre fontosabb lesz” – nyilatkozta Szabó Lajos.
A szóban forgó katonatelepi fehérnyaras véderdőnél jogosnak tartja a lakossági aggodalmakat, úgy véli, jelentős a veszélye a széldöntésnek – mint ahogy látni is korábbi viharoknak áldozatul esett fákat.
„Úgy gondolom, hogy meg kell kezdeni ennek az erdőnek a megújítását. A fakitermelés időszerű tervezése az erdőtervben is szerepel. Ez egy szakmai kérdés, az erdő kora , állapota, fafajösszetétele, a lakóházak közelsége indokolja. Nem egyszerre az egész területről lesz eltávolítva az idős veszélyessé váló nyárfaállomány, hanem hosszabb időszakra elosztva, idén csak fél hektáros részről. Kis lépésekben, mikrovágásokkal szépen fokozatosan lecseréljük az állományt a Lugas sor mentén, két és fél hektáron” – mondta.
De mit jelent a mikrovágás? Tarvágás lesz, csak kis foltokban? – kérdezzük. Szabó Lajos szerint itt nem hagyományos, üzemszerű tarvágásról van szó. Kijelentette: a kijelölt kis területen valóban ki lesz vágva minden nyárfa, de az aljnövényzet megmarad, tuskózás, szántás nem lesz, a talajt a legkevésbé bolygatják, emellett hagynak a területen holtfákat is.
Kecskemét erdészeti szakirányítója szavai szerint nagyon fontosnak tartja a folyamatos erdőborítást a lakóövezetek mellett az árnyékoló, por-és szélfogó hatás miatt, és noha a tarvágás is szakszerű és elfogadott módszer, ő nem arra „tett hitet”, hanem arra, hogy „attól függően, hogy milyen jellegű erdőről van szó – úgy próbálom az erdőkezelési beavatkozásokat alkalmazni, hogy az erdő állapota pozitív irányba fejlődjön”. Hogy ez konkrétan mit jelent? Az egy-két fafajból álló erdőt lehetőség szerint diverzebbé tenni, megújítani, a nyárfák helyre szilfákat, tölgyfákat, juharfákat és egyéb keménylombú fajokat ültetni.
Azt, hogy miért kell kivágni az összes fát, és miért nem csak a rosszabb állapotban lévőket, Szabó Lajos a terület adottságaival magyarázta.
„Ez egy nagyon keskeny erdősáv, egyik oldalán vasúti pálya elektromos vezetékkel, másik oldalán lakóházak, és szintén villanyvezetékek. Azaz nem lehet akármerre dönteni a fát, itt nincs arra lehetőség, mint például a Milliomodik Hektár Emlékerdőben, ahol irányított döntéssel meg tudtuk kímélni például a tölgyeket. Itt nagyon beszűkül az alkalmazható fakitermelési kivitelezés módja, és hozzá kell tennem, a megkeresett vállalkozók közül több nem vállalta el a munkát, mert veszélyesnek ítélte, technikailag nem tudta kivitelezni. Jelen esetben a személy és vagyonbiztonság – lakosok, házak, vasútvonal – megvédése a legfontosabb szempont. A fakitermelőktől csak olyan megoldást kérhetek, amely kivitelezhető és magának a fakitermelőnek az életét nem veszélyezteti” – magyarázta az erdőmérnök.
Azzal egyetért, hogy természetvédelmi szempontból, élővilágát tekintve értékesnek tekinthető a Lugas sori véderdő. Bár hangsúlyozza, a nyaras nem védett, tehát a jogszabályok szerint egész évben ki lehetne vágni a fákat, de alapelve, hogy bármilyen beavatkozást végeznek egy erdőben, annak úgy kell történnie, hogy a lehető legkisebb kárt okozza az erdei életközösség életében. Katonatelepen is szerették volna a fakivágást a vegetációs időszakon kívülre időzíteni, ő is örült volna, ha már két héttel ezelőtt el tudja kezdeni a vállalkozó, de ennek kapacitásbeli akadályai voltak. Sőt, már egy évvel ezelőtt is tervezve volt a beavatkozás, csak akkor az adminisztrációs teendők miatt májusra csúszott volna a kezdés, akkor pedig már nem akarták bolygatni az erdőrészt. Jelen esetben pár napon belül befejeződik a fakitermelés.
„A városi erdőkben megvalósult fakitermelések – az Izsáki úton, a Milliomodik Hektár erdőben – novemberben kezdődtek el. Ez maradt utolsónak, sajnos nem lehetett mindent egyszerre elvégezni, de én alapvetően elégedett vagyok az ősz óta kivitelezésre került fakitermelési munkákkal. Városi szinten nagy lépést tettünk előre, sokat fog jó irányba fejlődni a beavatkozásokkal érintett erdők állapota, a helyi lakosság is megértette a szakmai szempontokat és elégedett visszajelzéseket kapok. Az idén hamarabb érkezik a tavasz, valóban észlelhető, hogy a madarak énekelnek, foglalják a revírt, de még nem fészkelnek. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben a lehető legkisebb károkozással járó módon történik a fakitermelés. Eleve kis területen megy végbe, az a madár, amelynek itt lett volna a revírje, száz méterrel távolabb hasonlóan jó élőhelyet talál. Fontos, hogy figyeljünk a madarakra, magára az egész életközösségre, hiszen az erdő nem pusztán természeti erőforrás, hanem egy élő rendszer, egy természeti kincs.”
Szabó Lajos hangsúlyozta: a lakossági fórumon többek részéről elhangzott az igény, hogy a Lugas sor mentén végig vágják ki egyszerre a véderdőt. Ő ezt nem támogatta, hanem javasolta, hogy évről-évre haladjanak kisebb szakaszokkal, így hosszú évekre elnyújtható a folyamat, és mire a sáv végére érnek, az elején a véderdő megújulása már előrehaladott állapotban lehet.
Megkérdeztük a miniszteri rendeletről is, miszerint 45 év fölött vágásérett egy közjóléti rendeltetésű hazai nyáras.
„Erre a fakitermelésre itt hatályos erdőtervi előírás lehetőséget biztosít. A fakitermelést a jogszabályoknak megfelelően terveztem meg” – jelentette ki Szabó Lajos.
Mint megtudtuk tőle, a munka a héten be is fejeződik, várhatóan jövő héten szállítják el a kitermelt faanyagot, és hamarosan kezdődhet is a faültetés keménylombú fafajokkal, amik jól bírják a helyi klímát. Az is biztos, hogy mivel a nyár erőteljesen sarjad gyökérről, nem fog nyomtalanul eltűnni a sávból.
Egy arra járó férfi elmondta: ő örül, hogy kivágták a fákat, de meglepte, hogy a kijelölt területen mindegyiket. Szerinte akácokat kellene a nyárfák helyére ültetni, mert az vonzaná a méheket.
