A Pénzügyminisztérium (PM) közlése szerint a költségvetésben 49 milliárd forintos többlet keletkezett májusban, ezért 2548 milliárd forintra csökkent az öthavi hiány. Azonban az EB 200 millió eurós egyösszegű bírsága és annak napi 400 millió forintos emelkedése – a menekültügy magyar szabályozása sérti az uniós jogot – árnyalja a hiány csökkenését.
A parlament által elfogadott költségvetési törvény szerint az idei deficit 2514 milliárd forint, a GDP 2,9 százaléka lehetne. A kabinet saját hatáskörben a várható hiányt a GDP 4,5 százalékára, 3982 milliárd forintra emelte, s ezzel az összeggel tervez. Azonban a májusi 2548 milliárd forint a megemelt deficitnek is a 64 százaléka, azaz jóval magasabb az időarányosan elfogadható 42 százaléknál.
A szaktárca közleménye szerint Varga Mihály pénzügyminiszter azt közölte, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése mellett, a deficitet idén a GDP 4,5 százalékára, jövőre 3,7 százalékára mérsékli.
A miniszter szerint az idénre tervezett 2,9 százalékos GDP arányos hiányt csak 2026-ban érheti el Magyarország. Ezek szerint a kormány nem fog drasztikus kiigazításba kezdeni, és arra is utalhat, hogy a 4,5 százalékos hiánycélt most már valóban tartani fogják. Viszont ha a 4,5 százalékot el akarják érni, akkor ahhoz még szükséges néhány százmilliárdnyi kiigazítás.
Az Európai Bíróság ítélete az idei büdzsét további bő 100 milliárd forintos, előre nem tervezett extrakiadással is terhelheti, ez pedig növeli a hiányt. Orbán Viktor kijelentése, ami szerint a kormány olyan megoldást keres, hogy a Magyarországra kivetett büntetést azok fizessék meg akik „migrációból és háborúból” keresnek, elvileg újabb különadók kivetését jelentené, ám nem világos, hogy a kormány azt mely szektorokra akarja ráterhelni.
Az államháztartásban van pozitívum is, májusban 49 milliárd forintos többlet keletkezett a büdzsében, ami annak köszönhető, hogy az Európai Bizottság a pedagógus-béremeléshez kapcsolódó utalását május végén teljesítette. Brüsszelből 186 milliárd forintnyi támogatás érkezett, ami közel a négyszerese a tavaly májusi utalásoknak – vagyis szufficit valóban szinte kizárólag ennek az utalásnak köszönhető.
Növekedtek az adóbevételek is, mert bár a vállalati adóbefizetések még mindig stagnálnak, a személyi-jövedelemadó bevételek viszont 13 százalékkal emelkedtek a béremeléseknek köszönhetően. Valamint májusban 408 milliárd forint folyt be áfából, ez 44 százalékkal magasabb a tavalyinál.
Az első öt hónapban 2850 milliárd forint folyt be a kincstárba, ami 200 milliárddal magasabb a tavalyi összegnél, de még mindig csak az éves bevételi terv 33 százaléka, miközben időarányosan már 42 százaléknál kellene tartani – vagyis korai lenne még örülni, de a trend pozitív.
via Népszava
