A Bács-Kiskun vármegyei napilap, a baon.hu 2019 és 2022 februárja között 77 cikket írt különböző beruházásokról, köztük a kiskunhalasi fürdőépítésről, egy kecskeméti munkahelyteremtő gyárról, bugaci lepénygyárról, vagy épp a zsanai geotermikus fűtésrendszerről. Az Átlátszó járt utána, mi valósult meg ezekből.
A baon.hu is egy KESMA-kiadvány, amely leginkább kormánypárti politikusoknak ad teret, ezért az ott megjelenő cikkek egyfajta programnak is tekinthetőek. Az mindenesetre lemérhető, hogy amit bejelentettek, abból mi valósult meg. Az Átlátszó a Google segítségével vizsgálta, hogy az adott időszakban hányszor és milyen cikkekben jelent meg a „beruházás” kifejezés a portálon.
2019-2020-as években már elkészült beruházásokról írt a lap, ezek szinte kivétel nélkül uniós pénzből épültek. A 2022-es választás elé időzített ígéretek pedig sok esetben ígéretek maradtak. Miután az EU-s pénzek elmaradtak, a kormány felülbírálta a terveit, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig nemrég bejelentette: a kormány újabb 625 milliárd forintnyi beruházást halaszt el.
Egy 2020-as a cikk arról számolt be, hogy a svájci Flisom cég gyárat épít Kecskeméten. Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere akkor azt mondta: „Egy ország, egy város életében vannak olyan történelmi pillanatok, amelyeknek részesévé válni nagy megtiszteltetés, és büszkeséggel tölthet el bennünket. Így élem meg a mai napot, a Flisom Kecskemétre településének bejelentését”.
2023-ra a vállalkozás gyakorlatilag tönkrement, de erről már nem számolt be a baon.hu.
Kaptak állami támogatást is 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő készpénz formájában, az MNB is kereste őket, de hiába. Természetesen a regnáló polgármesternek nincs köze ahhoz, hogy a cég tönkrement és felszámolják.
Ugyanúgy a kukában végezte az 5 milliárdos zsanai geotermikus fűtési rendszer, amely 2022 őszén termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok kiépítésére kért és kapott 2,5 milliárd forintos uniós támogatást a helyi önkormányzat bevonásával alakult projektcég és az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda konzorciuma.
Az önerő hiányát egy napon belüli előtörlesztett hitelszerződéssel oldották meg, majd lehívtak 1,2 milliárd forintos támogatási előleget, ami a projektcégtől a tulajdonosok kapcsolt vállalkozásaihoz és magánszámláira vándorolt. Bár volt közbeszerzés, de a beruházás nem valósult meg. A támogatási előleget pedig nem a geotermikus projektre költötték. A hatóságok költségvetési csalás gyanújával nyomoznak.
A 2022-es országgyűlési választások előtt Szijjártó Péter külügyminiszter járta a vidéket, sok településnek ígértek nagyot. Bányai Gábor országgyűlési képviselő, akit akkor újraválasztottak, majd kormánybiztos is lett azt mondta:
„A jelenlegi kormány támogatja a halasi fürdőfejlesztést, ami hatalmas mérföldkő lehet a város fejlődése szempontjából, ez azonban nagyban múlik a jövő évi választások eredményétől is, valamint bízik abban, hogy mindenkinek fontos Kiskunhalas, a térség fejlődése.”
Több száz oldalnyi anyag készült a tervekhez, 2022 januári áron 18,2 milliárd forint lenne a fürdő, az uszoda 7,4 milliárd, a kültéri medencék árát 413 millió forintra árazták, míg a parkolóházra 3,3 milliárd forintot számoltak. Eddig összesen 29,3 milliárd forint, majd ehhez jött a kemping, azzal együtt már 34,8 milliárd forintra becsülik a tervezők a beruházást, ez több mint 50 százalékos drágulás a 2021-ben tervezetthez képest. Nem is épül belőle egyelőre semmi.
Azt is sokan várhatták, hogy az 51-es út Kalocsánál megújuljon, de ebből sem lett semmi, pedig 420 millió forintot költöttek előkészítésre. Az egyházmegye építkezése miatt tizenéve lezárt Szentháromság tér elkerülőjéről is azt írta a baon.hu, hogy hamarosan elkészül. A projekt 2024-ben ott tart, hogy utakat adnak át az államnak, miközben Filvig Géza polgármester (Fidesz-KDNP) korábban az ellenkezőjét ígérte.
Szintén 2022-ben jött a nagyszerű hír a kunszállásiaknak, ami szerint megérkezett az M5 autópálya csomópontjának építési engedélye. Azonban a helyiek hiába várnak a félmilliárdos autópálya lehajtóra. Az önkormányzat az Átlátszó kérdésére azt írta, „a csomópont építésének időbeliségét illetően Kunszállás Község Önkormányzata nem kompetens, mivel az építési engedély jogosultja az Építési és Közlekedési Minisztérium.”
Összesítve vegyes kép áll össze, a beharangozott (100 milliárd forintnyira becsült) Kecskemét-Lajosmizse vasútvonalat kihagyásával is 77 milliárd forintnyi beruházás az, ami nincs. Ám elkészült legalább 40 milliárd forintnyi.
A napokban újabb lelkesítő cikkek jelentek meg Bács-Kiskun vármegyei beruházásokról; kérdés, hogy azokból mi lesz. Ahogy korábban idéztük Varga Mihályt: a kormány újabb 625 milliárd forintnyi beruházást halaszt el.
