Hétfőn este a Metró horgásztónál mintegy 140 tiszás szimpatizáns és aktivista fogadta Kollár Kinga, Tarr Zoltán és Kulja András európai parlamenti képviselőket. Helyszíni riport.
A bejáratnál Ikarus csuklós busz, az elején felirat: KÜLÖNJÁRAT. A parkoló megtelt autókkal, néhányan kerékpárral érkeztek. Kecskemét felirattal nemzeti színű zászlók lobogtak. Gyors regisztráció, fehér és sárga színű karszalag közül választhattak az idelátogatók attól függően, szerepelnének-e az eseményről készült fotókon, vagy nem. Többen jelezték, hogy inkább nem, és a sajtónak sem nyilatkoznak: féltik az állásukat.
„Lenne pedig miről beszélni” – mondta egy hölgy mellettem, aki bizalmasan megsúgta, az egészségügyben dolgozik, tilos „kibeszélni”, mégis azt érezte, el kellett jönnie ma este. Pár lépéssel arrébb, néhány főből álló csoport a politikai esélyeket latolgatta – olyan, mintha a magyarok éremesélyeit számolnák az olimpián. Egy fiatal férfi jegyzi meg mosolyogva: 30 százalék fölött a Tisza, folyamatosan jön fel, és beéri nemsokára a Fideszt. A kecskeméti tiszások a júniusi EP-választás eredményére alapoznak, hiszen Magyar Péter pártja és a Fidesz között mindössze 522 szavazat volt a különbség.
A Tisza első kecskeméti közönségtalálkozója nem tipikus pártpolitikai gyűlésre emlékeztetett. Az árnyas fák alatt a fűben fiatal szülők ücsörögtek a gyermekeikkel, az idősebb korosztály a padon beszélgetett, volt, aki a kutyáját is elhozta. A szervezők dinnyét, hűsítőt, zsíros kenyeret szolgáltak fel. A tiszások találkozni, beszélgetni, ismerkedni gyűltek össze a kellemes tóparti környezetben. (Frissítés – a szerk): a hallgatóság soraiban feltűnt Király József szocialista politikus, polgármester-jelölt is.
Vezér egy sem volt közöttük, sem minden hájjal megkent, nagydumás politikus, és a kötcseihez hasonló politikai-ideológiai iránymutatásra sem került sor az este folyamán. Az elejétől kezdve a közönség kérdezett, az EP-képviselők válaszoltak – ki hosszabban, ki rövidebben. Három szakpolitikai témakört érintettek. Az egészségügyről Kulja András orvos beszélt, az oktatásról Tarr Zoltán református lelkész, az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottság néppárti szóvivője, a korrupció problémájáról pedig Kollár Kinga jogász, aki kiemelten a vállalkozások jogszerű viselkedésével foglalkozik.
A konferanszié szerepét Szeitz Péter látta el – a helyi politikát ismerők számára ő nem ismeretlen, 1998-tól 2006-ig a Szövetség az Európai Kecskemétért (SZEK) önkormányzati képviselője volt. A hivatalos rész előtt még Sebők Krisztián és Bende Zoltán, a Tisza Párt két Bács-Kiskun megyei koordinátora összefoglalta az elmúlt hónapok legfontosabb történéseit: 10 településen segítették Magyar Péter országjárását, összegyűjtötték a megyei listához szükséges számú ajánlást – végül a Tisza Párt minden megyében visszalépett.
Mindketten újak a politikában, Sebők emlékeztetett: az elmúlt húsz év legnagyobb kecskeméti politikai rendezvényét a Tisza Párt tartotta, ennek ellenére az önkormányzati sajtó villámtudósítást sem közölt róla, holott a becslések szerint 3-6 ezren gyűltek össze a város főterén. Bende is megosztott néhány háttér-információt a kampány időszakából. Az első két-három hónapban kevesebb mint tizenöt aktivistával dolgoztak a megyében, 10 településen két nap alatt 20 ezer röpcédulát osztottak szét – innen kezdték kiépíteni a megyei hálózatot. A választások után ez most Magyarék első számú feladata, „sok ezer felvételi kérelem” feldolgozása van folyamatban – ezt már a Tisza Párt új elnöksége közölte néhány napja.
A párt első kecskeméti nyilvános találkozójára hétfőn este került sor, a csaknem háromórás beszélgetésen mintegy 140-en vettek részt.
Kulja András: újjá kell építeni az egészségügyi ellátást Magyarországon
Kecskeméten nincs urológiai osztály, hogyan lehet orvosolni a szakorvoshiányt? – hangzott el az első kérdés, és egy javaslat is felmerült: társadalombiztosítási (tb-) ellátás helyett piaci biztosítás formájában lehetne finanszírozni a hazai egészségügyi rendszert.
Kulja András elmondta: az orvoshiány, az elégtelen helyettesítések egyaránt a rendszer működési zavarának helyi tünetei. A döntéshozók sem látják át az ágazatot, csak egy-egy hiányt fednek el, miközben gyűlnek a hibák. „Egy régi 1200-as Ladából, hiába toldozgatják, sosem lesz Ferrari” – érzékeltette az autós példával a politikus a kialakult helyzetet. Úgy gondolja, igazságtalan az a finanszírozási rendszer, amelyikben bizonyos társadalmi rétegek számára elérhetetlenné válik az egészségügyi ellátás, mert minden embernek joga van ahhoz, hogy sürgős állami ellátásban részesüljön, és mielőbb visszatérhessen a munka világába – reagált Kulja a piacosító javaslatra. Kiemelte: ezért is kell újjáépíteni az egészségügyi ellátást Magyarországon.
A jelenlegi finanszírozási rendszer rossz – véli a szakpolitikus –, és az ellátást is veszélyezteti. Működik-e a vérnyomásmérő, van-e egyáltalán vérnyomásmérő, és miért nincs elég szaknővér? – sorolta a kérdéseket. Hozzátette: a finanszírozási problémák az egyes osztályok besorolásában is megmutatkoznak, a kórházak a különböző betegségkódok alapján kapnak napidíjat. Ezért van az, hogy a szükségesnél tovább tartják bent szülés után a kismamát, míg máshol egy beteg egy nap után már haza is mehet.
Azok az orvosok, akik látják ezeket a problémákat, miért nem állnak ki igazán magukért, és mondják el az igazságot? – kérdezte egy idős úr. Kulja válasza: az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény értelmében, amit a Covid-járvány alatt vezetett be a kormány, az egészségügyi dolgozó nem foglalhat állást nyilvánosan, nem nyilatkozhat a médiának külön engedély nélkül. Ha valaki mégis kiáll, és elmondja a véleményét, mi nem működik a kórházban, elveszítheti a munkahelyét is.
A közönség sorából ekkor előlépett egy középkorú hölgy, karján sárga szalag – nem fotóztuk. Sok szó esik az orvosokról, annál kevesebb a szakdolgozókról, 38 éve vagyok a szakmában – kezdte lendületesen a kórházi dolgozó, aki a problémát abban látja, hogy a többségük 50 pluszos, és nincs utánpótlás. Nincs laborasszisztens, műtőssegéd, beteghordó, hiányoznak tehát a szakdolgozók, akik nélkül a rendszer nem fog működni – osztotta meg tapasztalait. Kulja így reflektált, egy személyes példát említve: az édesanyja osztályvezető főorvos, pszichiáter, és ő mondta neki: „Jegyezd meg jól, egy tapasztalt ápoló sokkal többet ér egy friss diplomás orvosnál a gyakorlatban, hallgasd meg őket, és tanulj tőlük.”
A közönséget szemmel láthatóan legjobban az egészségügy rossz állapota érdekelte az este folyamán. Részletes programismertetésre azonban nem kerülhetett sor, a politikusok a beszélgetés elején leszögezték: kérdéseket, véleményeket és konkrét problémákat gyűjtenek, hogy ezeket a hamarosan felálló munkacsoportokon keresztül programba önthessék.
Tarr Zoltán: Magyar Péter a rocksztár, a siker közös
„Új alkotmányra és új törvénykezésre van szükség ahhoz, hogy normális állapotba jusson az ország, ahonnan el lehet kezdeni azokkal a dolgokkal foglalkozni, amelyek igazán meghatározzák az életünket, és számunkra valóban fontosak” – lépett elő Tarr Zoltán. Nem viselt slim-fit inget, a Tisza Párt alelnöke azokra a tanárokra emlékeztetett, akik 2016-ban a közoktatás állapota elleni tiltakozások idején kockás inget húztak, ami egy pillanat alatt a sztrájk legfőbb szimbóluma lett.
Tarr, aki a kevés, rutinos tiszás szónokok egyike, bonyolult szakpolitikai elemzés helyett rövid lelkesítő üzenetet intézett közönségéhez. Ezt mondta:
„Mindenekelőtt el kell higgyük, hogy képesek vagyunk változtatni. Mi vagyunk azok, akiknek lehetőségében és hatalmában áll a változtatás, nagyon sok munkával, nagyon nagy odafigyeléssel, komoly szakértelemmel és odaadással. A Tisza Párt eredménye nemcsak azért kiemelkedő, mert bár Magyar Péter elsősorban a rocksztár, aki át tudott hatolni a médiacsöndön, hanem ez a siker alapvetően a jelen lévők sikere.”
Majd kiemelte: változásra van szükség, Magyarország letért ugyanis a fejlődés útjáról, mert a kormány rosszul fektet be az iparba, feléli a meglévő gazdasági és társadalmi erőforrásokat, elhanyagolta az oktatást, leépítette a környezetvédelem intézményrendszerét, miközben az ország a külföld befolyása alá került.
Kulcskérdés lesz az Erasmus-program folytatása – Tarr ezzel arra utalt, hogy jelenleg több tízezer magyar diák számára kérdéses a csereprogram elérése a „magyar kormány rendkívül rossz és pimasz működése okán”. Hozzátette: a Tisza politikusai azon fognak dolgozni, hogy Magyarországot visszavegyék azokba a forrásalapokba, amelyeket ideiglenesen elzártak előtte.
A közoktatásról elmondta, hogy három funkciót kell ellátnia: az oktatást, a nevelést és a gyermekmegőrzést. Ebből a gyermekmegőrzés rész működik, a többi már alig – a tanár- és szakemberhiány, valamint a tanári pálya elértéktelenedése miatt. Szerinte ez vezetett odáig, hogy elképesztő aránytalanság alakult ki a társadalomban, és a kevésbé tehetős rétegek nem engedhetik meg maguknak, hogy gyermekeiket minőségi oktatásban részesítsék. Számukra gyakorlatilag ezzel a társadalmi mobilitás lehetősége is megszűnik. „Még a kommunizmus idején is több lehetőségük volt a fiataloknak, mint ma kikerülni egy nehezebb sorsú családi közegből egy tehetősebb vagy egy polgáribb világba” – érvelt Tarr.
A korrupció azért fáj mindenkinek, mert sok pénzbe kerül
Kollár Kinga Magyarországot a balti államokkal vetette össze, amelyeket húsz évvel ezelőtt sok tekintetben a mai magyar állapotok jellemeztek. Az északiak ekkor úgy döntöttek, hogy visszafogják a korrupciót, és igyekeznek tisztán tartani a közéletet. Nagyon szigorú szabályokat hoztak a közbeszerzésekben, és azokat be is tartották – foglalta össze röviden a baltiak útját az EP-képviselő. Ez szerinte megtérült: Észtország és Litvánia ma messze Magyarország előtt jár, sok saját startupcégük működik, és a külföldiek számára is kedvelt gazdaságok.
Kollár a korrupció áráról is szót ejtett: elsősorban azért fájdalmas, mert nagyon sok pénzbe kerül mindannyiunknak. Ráadásul nemcsak a hazai forrásokat, hanem az európai uniósokat is ellopják, amelyekből így az adófizetők így nem profitálhatnak. A másik ok, amiért vissza kell szorítani a korrupciót: akkor van kedve vállalkozást építeni bárkinek is, ha bízhat abban, hogy amit csinál, annak lesz eredménye, és nem jönnek esetleg fekete táskás emberek ajánlatot tenni a cég felvásárlására – mondta Kollár, aki az ehhez hasonló módszerek ellen küzdött, amikor még a Gazdasági Versenyhivatalnál dolgozott.
A nap már lement, amikor a közönségtalálkozó véget ért. A szervező aktivisták még buzdították a szimpatizánsokat, írjanak nekik, és jelentkezzenek, ha csatlakoznának a párthoz, ez most a legnagyobb feladat ugyanis, ami a Tisza Párt előtt áll. A rendezvény közös fényképpel zárult. Ezt követően indulhatott a különjárat vissza a belvárosba.
