Az országban Bács-Kiskun vármegyében a legalacsonyabb a közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya, holott közegészségügyi szempontból ez a legbiztonságosabb ivóvízforrás. Müller Cecília hivatala, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ ugyanakkor kézben tartja a helyzetet, így már vizsgálja, hogy mely társadalmi csoportok nem jutnak biztonságos ivóvízhez.
„Az ivóvízhez való hozzáférés emberi alapjog, így a vármegyei kormányhivatalok és az önkormányzatok bevonásával megkezdtük azoknak a csoportok az azonosítását, akik nem jutnak biztonságos ivóvízhez” – közölte a Kecsup.hu megkeresésére a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). A Müller Cecília vezette hivatalt azután kerestük meg, hogy kiderült, a legfrissebb, 2023-as ivóvízminőség jelentés szerint valamelyest romlott a közüzemi ivóvízellátás, országosan a lakosság 95,5 százaléka számára érhető el, és a közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya Bács-Kiskun vármegyében a legalacsonyabb (88,3 százalék, ami az előző évhez képest kb. 1 százalékos emelkedést jelent).
Az NNGYK szerint ugyanakkor jelenleg a közműves ivóvízellátás tekinthető közegészségügyi szempontból a legbiztonságosabb ivóvízforrásnak, és minden egyéb alternatív ellátási mód – ideértve a saját telken található kútvíz fogyasztását – nagyobb kockázatot jelent a fogyasztók egészségére. S hogy mi az oka ennek? Az, hogy a közműves ivóvíz minőségét az ivóvíz-szolgáltató és a népegészségügyi hatóság is folyamatosan ellenőrzi, bármilyen előforduló ivóvízminőségi kifogás esetén azonnal beavatkoznak, és tájékoztatják az érintetteket. Vizsgálatuk során különös gondot fordítanak az ivóvízszolgáltatók a vízbázis védelmére is, hogy ne kerülhessen szennyezés az ivóvízbe.
Amit azonban látni kell, hogy a közműves ivóvíz a települések belterületein Bács-Kiskun vármegyében ugyan mindenhol elérhető, ám a külterületeken és a tanyás térségekben ez nem mindenhol van így. Itt a lakosság jellemzően kútvizet fogyaszt, a legalacsonyabb rákötöttség oka elsősorban a vármegyére jellemző településstruktúrában, a tanyás térségek nagyobb arányában keresendő.
Sok kúttulajdonos elfelejti ellenőriztetni az ivóvizet
Az NNGYK válaszában felhívta a figyelmet arra is, hogy az ivás céljára használt saját kutak ellenőrzése a tulajdonosok feladata, a jogszabály 3 évenként ír elő vizsgálatot. „A kutakat használók túlnyomó többsége viszont nincs tisztában ezzel a kötelezettséggel, és nem ellenőrizteti a vízminőséget” – hívta fel a figyelmet Müller Cecília hivatala. Pedig az általuk fertőző kockázatot jelentő baktériumok és az egészséget károsító kémiai anyagok gyakran jelentenek problémát a magánkutak esetében. A várandós nőkre és csecsemőkre különösen veszélyesek ezek a szennyezések, ezért a saját kutat használó, gyermeket váró vagy 3 év alatti kisgyermeket nevelő családok jogosultak egyszeri kútvízvizsgálatra is.
Végül az NNGYK a témával kapcsolatos mondandóját összegezve kijelentette, hogy a közműves ivóvíz minősége országos szinten is kimondottan jónak tekinthető, Bács-Kiskun vármegyében pedig nincs jelentős eltérés az országos adatoktól. A vármegye valamennyi településén biztonságosan fogyasztható az ivóvíz.
