Az Európai Bizottság elvárásai szerint a kormány 2023-ban véghez vitt egy sor igazságügyi reformot, hogy hozzájusson a befagyasztott 30 milliárd eurónyi uniós forráshoz. Többek között a 2023. május 3-án elfogadott jogszabály értelmében megerősítették a bíróságok szakmai felügyeletét végző Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreit és szerepét, amivel mostanra több mint 12 milliárd eurónyi, azaz körülbelül 4900 milliárd forintnyi uniós támogatás vált elérhetővé – írja a Telex.
Azonban a kormány megkerülte ezt a törvényi kötelezettségét, amikor nemes egyszerűséggel átverte az Országos Bírói Tanácsot a bírói kinevezések feltételeinek megváltoztatásával. A lap így szemlélteti, hogy mi is történt:
Képzeljük a következő szituációt: apuka (kormány) megbeszéli a gyerekével (Országos Bírói Tanács), hogy ha rendet csinál a szobájában, akkor kaphat egy szelet csokitortát. A gyerek meg is csinálja, amit kértek tőle, de amikor kivenné a hűtőből a vágyott süteményt, azt látja, hogy már valaki megette. Amikor kérdőre vonja az apját, ő azzal védekezik, hogy szerinte nem arra a konkrét csokitortára gondolt, hanem arra, hogy majd valamikor kaphat tortát, ha jól viselkedik – valami ilyesmit játszott el a kormány.
December 17-én fogadta el az Országgyűlés az Alaptörvény tizennegyedik módosítását, illetve ezzel összefüggésben az igazságügyi alkalmazottakról, a bírák jogállásáról és a bírói szervezetrendszerről szóló törvény módosítását, amivel 35 évre emelték a bírói kinevezések alsó korhatárát.
A módosítás ellenzői attól félnek, hogy a korhatár felemelésétől nem fog jobban működni az igazságszolgáltatás, épp ellenkezőleg. De nem csak ez a tétje a bírókkal való packázásnak. A kormánynak egy pillanatig nem állt szándékában, hogy konzultáljon a bírói testülettel, pedig az EU nyomására megalkotott szabály erre kötelezte volna.
Hacsi Gábor, az Amnesty International Magyarország kutatási vezetője blogposztjában szemléletesen összefoglalta, hogy mi történt:
A kormány nevében a pénzügyminiszter november 19-én nyújtott be egy salátatörvényt, aminek részeként a bírók jogállására és a bírói szervezetrendszerről szóló törvényt is módosították, de csak annyival, hogy egy helyen az „államtitkár részére” szöveget lecserélték arra, hogy az „államtitkár számára”. Ez a látszólag felesleges változtatás lehetővé tette, hogy törvényalkotási bizottság elé kerüljön a módosítás, majd pedig december 13-án a kormánypárti képviselők indítványára beleírják a törvénymódosításba azt, amit eredetileg is akartak, vagyis például a korhatár felemelését.
Mivel érdemi vitára ezen a ponton már nem volt lehetőség, így az Országgyűlés vita nélkül fogadta el a módosítást négy nappal később. Ugyanezzel a módszerrel írták bele az Alaptörvénybe is a bírói korhatár módosítását: ott eredetileg azon változtattak, hogy az Országgyűlés már nem csak kizárólag az ügyészek közül választhat legfőbb ügyészt, majd később beszúrták a korhatár felemelésére vonatkozó részeket is.
Az OBT, miután gyakorlatilag kiüresítették a véleményezési hatáskörét, közleményükben úgy fogalmaztak, hogy:
a jogalkotási folyamat „súlyosan sérti a jogállamiság alapelveit és a demokratikus jogalkotási folyamat alapvető szabályait.”
A kormány viszont azt mondta erre, hogy szó sincs ilyesmiről. Azzal érveltek, hogy nincs is közük a korhatár felemelését lehetővé tevő módosításhoz, hiszen nem ők nyújtották be, hanem a kormánypárti képviselők, vagyis nem terjed ki rá az OBT véleményezési jogköre. Másrészt az Alaptörvény nem jogszabály, azaz annak módosítása miatt sem kellett volna egyeztetniük az OBT-vel.
Az Európai Bizottság már az igazságügyi reformcsomag elfogadásakor jelezte, hogy az intézkedések alkalmazását is monitorozni fogják, így kockázatos játékba kezdett a kormány. Az OBT átverése miatt veszélybe kerülhetnek a még le nem hívott felzárkóztatási források is, ami több mint 20 milliárd eurót jelent.
Kérdés, hogy a kormány érvelése mennyire győzné meg az Európai Bizottságot, ha előkerülne ez az ügy, amire azért van esély. Január végéig készül el az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentése, és addig Magyarországra látogat az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) küldöttsége is.
Tavaly november 20-án írta alá az OBT és a kormány azt a megállapodást, aminek a tartalma úgy foglalható össze, hogy az OBT rábólint a kormány által tervezett igazságügyi reformokra, cserébe a bírók és az igazságügyi dolgozók megkapják a régóta várt béremelésüket.
Viszont a sietve és titokban előkészített megállapodás váratlanul heves tiltakozást váltott ki a bírók és az igazságügyi dolgozók részéről. A tiltakozók szerint az OBT engedett a kormány zsarolásának, amikor belement az igazságügy függetlenségét veszélyeztető alkuba.
„A bírói szervezetnek nem kell nyújtania és nem is nyújthat a béremelésért cserébe »ellenszolgáltatást«, mert még ha ez egy megállapodás aláírásában is nyilvánul csak meg, az a harmadik hatalmi ág függetlenségét sértené” – írta közleményében a bírók és igazságügyi dolgozók érdekképviseletével foglalkozó civil szervezet, a Magyar Bírói Egyesület (Mabie).
A legnagyobb ellenkezést a kormány két azon intézkedése váltotta ki, ami szerint alaposan átalakítanák az igazságszolgáltatás rendszerét, mivel az alsó korhatár felemelése mellett egyúttal azt is megkönnyítették, hogy külsősök is pályázzanak a bírói kinevezéseknél. Az utóbbi azt jelenti, hogy könnyebben lehetnek bírók, akik például korábban kormánytisztviselőként dolgoztak, akár egy minisztériumnál.
A kormány azzal söpörte le ezeket az aggodalmakat az OBT-vel való egyeztetéseken, hogy úgyis véleményezhetik az elkészült törvényjavaslatokat. Azonban később kiderült, a kormány a megállapodás aláírása után mindent megtett azért, hogy ne kelljen egyeztetnie az OBT-vel.
Igaza lett Szabó Péternek, az események miatt lemondott OBT elnöknek, aki kiszivárgott információk szerint még a megállapodás aláírása előtt azt mondta egy belsős beszélgetésen, hogy a reformokhoz és a fizetésemeléshez szükséges jogszabályok olyan gyorsan át fognak menni a rendszeren, hogy azok véleményezésére már nem lesz idő, és beleszólásuk sem lesz.
A történtek miatt január 15-i ülésén az OBT érvénytelenítette a kormánnyal kötött megállapodást. Pecsenye Csaba, az OBT új elnöke elmondta, arra hivatkozva érvénytelenítették a megállapodást, hogy annak aláírásakor a kormány több ponton is megtévesztette a testületet. Egyrészt az OBT annak tudatában hatalmazta fel az előző elnököt a kormánnyal való tárgyalásra, hogy a megállapodás nélkül nem kapnak béremelést a bírók és az igazságügyi dolgozók. Másrészt a kormány megígérte, hogy bevonja az OBT-t a készülő reformjavaslatok véleményezésébe, amihez egyébként is törvényileg joga lenne az OBT-nek. A harmadik ok, amiért az OBT megtévesztésről beszél, az a kormány és a Kúria titkos különmegállapodása.
A napokban derült ki, hogy a Kúria elnöke, Varga Zs. András és Tuzson Bence igazságügyi miniszter a megállapodás megkötésének napján megegyezett arról, hogy a Kúrián dolgozó bírák jóval nagyobb fizetésemelést kapjanak, mint az alacsonyabb szinten dolgozó társaik. Ezzel az lehetett a célja a kormánynak, hogy a bírói társadalom megosztásával elejét vegye a tiltakozásoknak.
Az OBT az Alkotmánybírósághoz is fordulhatott volna, mert akár törvénysértő is lehet, hogy a kormány az OBT-vel való egyeztetés nélkül verte át a parlamenten a bírói kinevezésekre vonatkozó módosításokat. Ezt a lehetőséget végül azért vetették el, mert az Alkotmánybíróság nagy valószínűséggel elutasította volna a kérvényüket, arra hivatkozva, hogy nem a kormány módosítójavaslatáról van szó.
Pecsenye Csaba szerint ettől függetlenül van még mozgástere az OBT-nek. Élhetnek a jogszabály-kezdeményezési jogukkal: javasolhatnák például, hogy az OBT is kezdeményezhesse az Alaptörvénynek való megfelelés vizsgálatát. Pecsenye hozzátette, hogy a kormány nyitottnak mutatkozott a megállapodás újratárgyalására, azonban az elmúlt hetek történései alapján az OBT nem látta indokoltnak a korábban megkötött megállapodás módosítását.
Az OBT elnöke elmondta, hogy új alapokon, új formában készek együttműködni a kormánnyal, ugyanakkor szerinte semmi nem garantálja, hogy a kormány nem fogja eljátszani ugyanazt a trükköt az OBT-vel, ha egy újabb törvényjavaslatot akar elfogadtatni.
