Az Egyesült Államok nem fog habozni felelősségre vonni olyan személyeket, mint Rogán, akik a hatalmukat arra használják fel, hogy jogtalanul gazdagítsák magukat és cimboráikat országuk és polgártársaik rovására, mondta Bradley T. Smith terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkár.
Kedden derült ki az USA Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) dokumentumából, hogy Rogán Antal felkerült a szankciós listájukra. Rogánt a Szergej Magnyickijről elnevezett törvény alapján listázták, amire felkerült két szudáni állampolgár is, akiket azzal vádolnak, hogy a tevékenységük hozzájárult Szudán destabilizációjához és a polgárháború kitöréséhez.
Az OFAC a döntést azzal indokolta, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a Magyarországon tapasztalható korrupcióban érintett. Szerintük Rogán számos kormányzati pozíciót tudhatott magáénak az elmúlt években, és ezt „arra használta, hogy önmagát és a pártjához hűséges személyeket gazdaggá tegye. A közbeszerzéseket és a közpénzeket a hozzá és a Fideszhez hűséges barátai között osztotta szét.”
Röviden annyit jelent a szankciós listára való felkerülés,
David Pressman keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ma Rogán ellen hoztak döntést, de mások is benne vannak. Kiadott egy külön közleményt az amerikai külügyminisztérium is, amelyben azt írták, hogy a fideszes politikus tevékenysége rávilágít az úgynevezett state capture, azaz az állam foglyul ejtésével és a korrupcióval kapcsolatos aggodalmakra Magyarországon, ahol az oligarchák és az antidemokratikus szereplők jelentős befolyásra tettek szert.
Tábor Áron Amerika-szakértő, egyetemi oktató a 444.hu-nak elmondta, hogy példátlan, hogy egy szövetséges ország vezető politikusa rákerül az USA szankciós listájára. EU- illetve NATO-tagállammal eddig csak olyan fordult elő, hogy a politikához közeli bűnözői körök kerültek fel a Magnitsky-listára, amin keddtől Rogán Antal neve is szerepel.
A kormánypárt képviselői pitiáner bosszúról beszélnek, Szijjártó Péter így reagált:
„Ez a bukott amerikai adminisztráció által Magyarországra küldött, innen azonban sikertelenül és dicstelenül távozó nagykövet személyes bosszúja Rogán Antallal szemben. Milyen jó, hogy néhány nap múlva már olyan emberek fogják vezetni az Egyesült Államokat, akik barátként és nem ellenségként tekintenek hazánkra.”
A HVG-nek azt írta a Miniszterelnöki Kabinetiroda, hogy „ez a lépés a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja. Január 20. után az Amerikai Egyesült Államoknak új kormánya és új elnöke lesz. Hivatalba lépésük után megtesszük a szükséges jogi lépéseket.”
Természetesen az ellenzék sem maradt csendben, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke azt írta: „Ha a titokminiszter Rogán korrupt, akkor nemcsak neki, hanem a kormánynak is mennie kell.” Magyar Péter a Facebookon reagált, szerinte „Rogán Antal mielőbbi büntetőjogi felelősségre vonása nem külföldi hatalmak feladata, hanem a magyar igazságszolgáltatás felelőssége. Ami késik, nem múlik.”
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma kiemelte, hogy a jogszabályokkal összhangban a listáról le is lehet kerülni, évente több személyt is eltávolítanak onnan, ugyanakkor a döntés alapos felülvizsgálaton alapul és egyedileg értékelik. A szankciók végső célja nem a büntetés, hanem a viselkedés pozitív változása.
Jelen esetben Rogán Antalnak az OFAC-nál kell kérvényeznie, hogy lekerüljön a listáról. A kérvényben részletesen le kell írnia, hogy miért is kellene törölnie az OFAC-nak a listáról. A hivatal 15 napon belül válaszol, de ez csak az eljárás kezdete, az pedig, hogy meddig tart, nem tudható, mivel a hivatal még kérhet további információkat, tehet fel kérdéseket a listázottól. Időigényesnek jellemezték a folyamatot, ugyanis a felülvizsgálat során ellenőrizni fogják azokat az információkat, amelyek a listára helyezést megalapozták és erről konzultálnak az illetékes minisztériumokkal is. Ha valakinek elutasítják a kérelmét, akkor utána ismét kérheti a listáról törlést, amikor új körülmény merült fel.
