Kohi Habibbal, a Neumann János Egyetem Nemzetközi Irodájának vezetőjével beszélgettünk a kecskeméti egyetem nemzetközi kapcsolatairól, a hallgatói mobilitási programokról, a bennük rejlő lehetőségekről, a felsőoktatás nemzetköziesítésének Kecskemétre gyakorolt kedvező eredményeiről. És szó volt olyan kihívásokról, mint a változó demográfiai folyamat, és hogy milyen hatása volt az Erasmus+ felfüggesztése az NJE nemzetközi kapcsolataira, erről ő miként vélekedik, és mit nyújthat a helyébe lépő rövid és hosszú távú mobilitásokat egyaránt kínáló Pannónia Ösztöndíjprogram.
Rendszerszintű átalakulás zajlik a magyarországi és a nemzetközi felsőoktatásban, és ebben a folyamatban a hazai vidéki egyetemek is érintettek. Az egykori Kecskeméti Főiskolából lett Neumann János Egyetem ma már tudatosan építi nemzetközi kapcsolatait – növelve ezzel a hazai hallgatói piacon betöltött szerepét. Úgy látják a kecskeméti egyetemen, hogy aki most nem vesz részt a tudásmegosztás globális versenyében, annak később már bekapcsolódni is nehezebb lesz. De ebbe az irányba hajtják a magyarországi oktatási és kutatási intézményeket azok a társadalmi és gazdaságpolitikai folyamatok is, mint a kedvezőtlen demográfiai trend, a diplomások arányának visszaesése, az állami szerepvállalás csökkenése, és ezzel párhuzamosan az üzleti szemlélet megjelenése a felsőoktatás iparában.
A már négy éve a kecskeméti egyetem munkatársaként dolgozó és magyarul kiválóan beszélő Kohi Habibnak a nevéből is hallatszik, hogy külföldi felmenőkkel rendelkezik – apai ágon perzsa afgán származású, viszont ő már Magyarországon született. „Kiskunhalason nevelkedtem, jó református családban” – kezdte a beszélgetést mosolyogva Kohi Habib, aki egyetemi tanulmányai alatt már megtapasztalta a felsőoktatás nemzetköziesített világát, az akkori Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (jelenleg Metropolitan Egyetem).
Milyen előzményei vannak a cserediákprogramoknak a kecskeméti felsőoktatásban?
– A mobilitási programok már jó ideje jelen vannak Kecskeméten. A kezdeti, hetvenes években főleg vietnámi hallgatók érkeztek. Amikor 2024-ben ünnepeltük a GAMF hatvanadik évfordulóját, egy vietnámi öregdiákunk magyarul köszöntette az ünneplőket. Korábban a három kecskeméti karon a nemzetközi kapcsolatok lazább koordinációban valósultak meg. Ma ezt jól szervezett keretrendszerben nyújtja szolgáltatásként a diákjainak és az oktatóinak a Neumann János Egyetem.
Miről szólnak ma ezek a mobilitási programok?
– Legfontosabb célunk továbbra is megadni a hallgatóinknak azt a lehetőséget, hogy külföldi egyetemeken tanulhatnak rövid és hosszú távon. Miért jó ez számukra? Egyrészt, mert megismerkednek más kultúrákkal a tanulmányaik alatt és elmélyítenek egy idegen nyelvet, másrészt megismerkedhetnek más rendszerben működő felsőoktatási intézményekkel, például Németországban, Ausztriában, Hollandiában, vagy Európán kívül. Ez jelen volt már korábban is az egyetemünkön, ami azonban az elmúlt években – 2019-től – új szempontok szerint teljesen új lendületet nyert. Megnyílt egy új és tágabb nemzetközi spektrum az intézményünk előtt, amibe becsatoltuk a nemzetközi hallgatói rekrutációt, a nemzetközi akadémiai kapcsolatoknak a bővítését, csereprogramokat az Európai Unión belül és kívül, illetve azokat a kutatás-fejlesztési együttműködéseket azokkal az egyetemekkel, ahol hasonló karok, tanszékek léteznek és hasonló kutatási feladatokat végeznek, mint Kecskeméten. Ez a nagy egész három pillérre épül, melyek a következők: piac, logika, koncepció.
Hogyan illeszthető össze a tudomány és a piaci logika?
– Gyakran keresnek újságírók azzal a kérdéssel, hogy mit szólunk az állami normatívák csökkenéséhez, vagy milyen hatással van ránk évtizedes, megszokott szabályozások módosítása. Minket nem az határoz meg, hogy miként csökkentek az eddigi normatívák. Rendelkezünk egy világos vízióval és azt nézzük, hogyan tudjuk megvalósítani. Teljesítménymutatókhoz rendeltük hozzá a működésünket és ez alapján látjuk, hogy hány rendezvényre kell ellátogatnunk, hány személyt és céget kell megszólítanunk, hogy abból végül – a céljainkkal összhangban – megfelelő számú hallgatónk legyen. Mindeközben nagyon jelentős fejlődésen ment keresztül Kecskemét felsőoktatása azzal, hogy főiskolából egyetemmé léptünk elő. Ez hatalmas lépés egy intézmény életében, amikor korábbi, különálló karok egy nagy egésszé fejlődnek.
Nem mindenkinek kényelmes ez a piaci logika. Az akadémiai világ ezt hogyan fogadta?
– Fontos ketté választani, hogy egy egyetemen van a funkcionalitásokat ellátó szervezeti egység és van az akadémiai oldalt kiszolgáló oktatókból, kutatókból álló másik egység. És nem is biztos, hogy mindenkinek feladata a piaci működést megérteni, mint hogy nekem sem feladatom megérteni a D1 folyóiratban megjelent tudományos cikkek felépítését. De ezzel minden egyetem így van. A piaci logika nem azt jelenti, hogy idegenül állunk az akadémiai világhoz. Viszont azt is fel kell ismerni, hogy a kettő támogathatja egymást. Tehát csak azért ne dolgozzunk valamiben, mert abban van rutinunk, és ebben érezzük magunkat biztonságban. Igenis ki kell evezni új területekre és azt kell nézni, hogy mi az, amire jelenleg a piacnak és a világnak igénye mutatkozik. A nemzetköziesítés abból a szempontból jó lakmuszpapírként szolgál, hogy a külföldi hallgatók plusz forrást hoznak. Míg az államtól érkező normatíva pusztán „bejön” a rendszerbe. És ez önmagában egy erős szempont, amiből új üzlet nőhet ki, és amelyből utána tudunk az akadémiai világ fejlesztésére fordítani.
Tudomány és piac kéz a kézben? Az egyetem kiemelt célja a nemzetközi kapcsolatokon keresztül a forrásszerzés?
– Az egyik nincs a másik nélkül. Most egy picit elment a hangsúly az önköltséges nemzetközi hallgatói rekrutáció irányában ugyan, de emellett vannak olyan, államilag finanszírozott ösztöndíjprogramok, amivel külföldiek jöhetnek ide tanulni. Büszkék vagyunk, hogy vannak bejövő hallgatóink szerte a világból, de a prioritás továbbra is a saját hallgatóink külföldi kiutaztatása, rövid távú és hosszabb, egyszemeszteres áthallgatásra. És abban van felelősségünk, hogy mindezt a legjobb partnerintézményi szakmai kapcsolatokon keresztül biztosítsuk számukra. Ha ugyanis meg tudjuk adni azt a lehetőséget a hallgatóinknak, hogy elmehetnek európai országokba, vagy akár Kínába, akár a Közel-Keletre, és ott szakmai gyakorlaton vehetnek részt egy mobilitási programban, akkor az már egy olyan hozzáadott érték az egyetemtől, amivel plusz tapasztalatot szerezhetnek, és később segítheti az elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon.
Milyen kihívásokkal kell megküzdeni a kecskeméti egyetemnek a hallgatók toborzásakor?
– Az elmúlt négy év átlaga alapján folyamatosan 20 százalék fölötti növekedést értünk el. Ez egy átlag ugyan, ami változik. A legnagyobb kihívás a negatív demográfiai trend, amellyel szembe néz minden hazai egyetem és az egész magyar felsőoktatási piac. És ennek legalább két további aspektusa van. Egyrészt a kevesebb hallgató, másrészt a szakképzés átalakítása, amiből adódóan sokkal kevesebb diák jelentkezett. Ebből következően nagyobb visszaeséssel kellett számolnunk, de még így is növekedett a Neumann János Egyetem diákjainak száma. De van egy trend, amit már ismerünk, amire fel kell készülnünk.
Továbbra is a hazai hallgatói piac az első számú fókuszunk, ugyanakkor ebben a hazai zsugorodó térben külföld felé is szükséges nyitnunk.
Ha akarunk is, mégis nehezebb a hazai tortából kivágni egy nagyobb szeletet.
Az egyetemek nemzetköziesítése mögött kényszerek is meghúzódnak?
– Nyilván van egy piaci szegmentáció, de a Covid-világjárvány is hozzájárult jelentős változásokhoz. Nagyon sok online platform alakult és párhuzamosan számos kutatás-fejlesztés és együttműködés áttevődött az online térbe. A tudás és a tudásmegosztás már tényleg nem ismer határokat. Innentől kezdve pedig, aki ebbe a vérkeringésbe nem szeretne bekerülni vagy nem találja meg benne a helyét, akkor egy olyan hozzáadott értékekből álló sorból esik ki, amibe 5-10 év múlva nagyon nehéz – ha lehet még egyáltalán – bekapcsolódni.
Ezekben a mobilitási programokban egyszerre vesznek részt hallgatók, oktatók és kutatók is. A számok tükrében milyen eredményekről számolhatnak be?
– Jól látható növekedési pályán haladunk a mobilitásokkal kapcsolatokban, amit befolyásol, hogy vidéki egyetem lévén még a hosszabb külföldi tanulmányokban való részvétel a hazai hallgatóink komfortzónáján kívül esik. Ennek az érzékenyítésén dolgozunk és próbáljuk erősíteni bennük azt a szellemiséget, hogy ha nem is a világ másik felében, de Szlovákiában, Ausztriában, Németországban vegyenek részt rövid távú mobilitási programokban. Ebben nekem van egy nagy megértésem, hogy ennek nekirugaszkodni, az már egy expert szint. Pontosan ezért szervezünk rövidebb utakat, részben intézményesített keretrendszerben, részben ösztöndíjprogramokon keresztül. A számok tükrében mindez úgy fest, hogy míg a 2017-2018-as tanévben összesen 57 fő vett részt kimenő mobilitásban, addig 2023-2024-re 92 fő volt, aki valamilyen rövidebb vagy hosszabb programba bekapcsolódott. És ezen felül az előző őszi félévben szerveztünk egynapos szakmai utakat egybekötve egyetem- és gyárlátogatással, például Szabadkára, Pozsonyba, Grazba. Ebben a programban közel 400 hallgatónk vett részt.
Ezek a hallgatói mobilitások különböző programokon keresztül zajlanak?
– Az Erasmus és a Pannónia Ösztöndíjprogramon felül részesei vagyunk más hallgatói és munkatársi bilaterális programoknak is, ami azt jelenti, hogy két, vagy több egyetemmel működünk együtt. Tagjai vagyunk egy – kilenc európai, köztük német, osztrák, spanyol, francia – egyetemekből álló szövetségnek, amelyen belül is hajtunk végre hallgatói és oktatói mobilitásokat. A siker kulcsa, ha minél több hallgató kapcsolódik be, de ez nem magától értetődő. Ezért fontos az előbb már említett hallgatók körében végzett érzékenyítés, amit házon belül is végzünk. Amikor együttműködést kötünk egy másik egyetemmel, ott komoly mutatószámokat, teljesítményeket várnak el, főleg a külföldi egyetemek. Ezért fel kell venni a lendületet, tanulni kell, melyben a fiatalabb kutatói generáció is inspirálja a régebbi oktatói generációt.
Az Európai Bizottság és Magyarország között továbbra sincs megnyugtató megállapodás az akadémiai szabadságot érintő kérdésben a kuratóriumokban helyet foglaló politikai döntéshozók miatt, és ez az Erasmus+ program befagyasztásával járt a modellválltó egyetemek, így a Neumann János Egyetem esetében. Mi erről az egyetem álláspontja?
– A világ egyik legnagyobb unfair lépése, bármilyen politikai, nézeti ellentét miatt egyetemi polgárokon leverni a port, mert, hogy semmi közük hozzá. És most mégis ez történt. A legtöbb intézményi partnerünk döbbenten állt a helyzet előtt, amikor kommunikáltuk feléjük a felfüggesztés hírét. Újra kellett kötnünk az együttműködési szerződéseket, hogy most már nem Erasmus, hanem a Pannónia program keretében folytatnánk a megkezdett mobilitásokat.
A Pannónia Ösztöndíjprogramban részt vevő hazai diákok ugyanazokkal a feltételekkel vehetnek részt, mint korábban Erasmusos társaik?
– Alapvetően ugyanazokkal a feltételekkel tudnak részt venni. A hosszú távú mobilitás keretein belül a hallgatók valamivel magasabb ösztöndíjat érhetnek el, mint előtte az Erasmusban. A rövid távúak esetében a jelentkezés folyamatos. A Neumann János Egyetemmel kapcsolatban továbbá megfigyelhető az intézményi listában némi bővülés. A nemzetköziesítési stratégián belül létezik egy mobilitási irány is, amelyben igyekszünk partnerintézményeink számát folyamatosan növelni, és ezekkel kapcsolatban visszajelzéseket gyűjteni, hogy hova mennének szívesen a hallgatóink. Célunk, hogy tényleg egy tudásközpontú program kerekedjen ki, a hallgatóink és az oktatóink számára.
Mik a legnépszerűbb célállomások a hallgatók körében?
– Jelenleg Németország, amiben döntő szerepet játszik egyetemünk műszaki profilja, és a német partnerintézményeink magas száma. Hallgatóink szívesen töltik szakmai gyakorlatukat még Hollandiában, de a közeli Szabadkán is, ahol az ottani intézményekkel nagyon jó kapcsolatokat ápolunk. A turizmus-vendéglátás szakos diákjaink körében népszerű célállomás Görögország, ahol nyári szakmai gyakorlatukat végezhetik.
Ázsia mennyire kuriózum a hallgatók körében?
– Ázsiával még barátkoznak a hallgatók, de próbáljuk kibontani azokat az együttműködési lehetőségeket, hogy oda is tudjanak menni szakmai tanulmányutakra.
Hogyan foglalná össze a nemzetköziesítés terén a Neumann János Egyetem legfontosabb célját 2025-ben?
– Egy növekedési pályán állunk, és azon dolgozunk, hogy évről évre egyre több hallgató vegyen részt a különböző mobilitási programjainkban. Többek között ezt hivatott támogatni a nemzetközi hetünk is, amit minden tavasszal itt szervezünk, az egyetemen. Ide a partnereinket hívjuk, hogy bemutassák a saját intézményüket. A négynapos program kicsúcsosodása a nemzetközi piknik, ahová az éppen mobilitásban részt vevő külföldi hallgatók is bekapcsolódnak, és bemutatják a magyar diákok előtt tapasztalataikat és a küldő intézményeiket.
Minden egyetem nemzetközi kapcsolatokat épít. Ebben a globalizált versenyben – mert ez egy verseny – kell érvényesülnünk, nem orvosi képzéssel rendelkező magyar vidéki egyetemként.
A számok tükrében erősebbek és jobbak vagyunk, ha csak a jelentkezési számainkat nézzük. Például a Stipendium Hungaricum programban az elmúlt három évben duplázódott a jelentkezők száma, és ugyanígy növekedett az önköltséges hallgatók jelentkezési száma. Szóval felkerültünk egy olyan térképre, amin öt évvel ezelőtt nem így szerepelt a Neumann János Egyetem, mint ma. Számos előnnyel járó úton haladunk. Multikulturális közeggé formálódik a helyi egyetemi világunk és hozzájárulunk Kecskemét exkluzívvá tételéhez. Büszkék vagyunk arra, hogy összesen 37 országból és több kontinensről – Ázsiából és Dél-Amerikából is – voltak jelentkezőink az előző időszakban, amit szeretnénk is fenntartani hosszú távon. Bízunk benne, hogy ez a fejlődés abban mutatkozik meg a külföldiek szemében, hogy Kecskemét érdekes, és ez új lehetőséget nyújt a város idegenforgalmában, kultúrájában, életszínvonalában, oktatásában.
