Az idei évben megnőtt a vidéki egyetemekre jelentkezők száma, és ezzel párhuzamosan a kecskeméti Neumann János Egyetem hallgatói létszáma is gyarapodhat – várhatóan őszre meghaladja az 5000 főt. A 2025-ös felvételi eljárás során összesen 129 730-an jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, közülük mintegy 89 ezren alapképzésre. A felvételizők fele vidéki intézményt választott, mely mögött azonban összetettebb tényezők húzódnak.
A legnépszerűbb képzés továbbra is a gazdálkodási és a menedzsment szak, amelyre több mint 7142 fő jelentkezett, de a pszichológia és az óvodapedagógus képzés is előkelő helyen szerepel. A jelentkezők átlagéletkora 27 év, míg a legidősebb felvételiző 83 éves. Az egyetemek közül az állami ELTE ismét a legnépszerűbb, de hasonlóan kedvelt a modellváltáson átesett Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is – jelentette be Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője Gödöllőn, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen tartott sajtótájékoztatón.
Tovább gyarapodhat a Neumann János Egyetem hallgatói létszáma
Az idei évben a vidéki egyetemek körében a modellváltott Neumann János Egyetem népszerűsége is tovább nőtt, és ennek köszönhetően az idei őszi félévben az egyetem elérheti stratégiai célkitűzését, miszerint 5000 hallgatói létszámot meghaladó intézménnyé fejlődjön. A GAMF Műszaki és Informatikai Kar alapképzései közül a legnépszerűbb az üzemmérnök-informatikus szak, ahová idén 26 százalékkal többen jelentkeztek az elmúlt évhez képest, de országosan is vonzónak számít a logisztikai mérnök szak is.
Idén a legnagyobb meglepetést azonban a Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar népszerűsége okozta, ahol több, mint 42 százalékos a jelentkezési számok növekedése az előző évhez képest. Az NJEA Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája még 2023 őszén indult el, és ezen szakterületen a második legnépszerűbbé vált az országban. A Neumann János Egyetem nemzetközi elismertsége emelkedett az elmúlt években, hiszen három évvel ezelőtt az intézmény még külföldi hallgató nélkül kezdte meg a szemesztert, idén az őszi szemeszterben pedig elérhetik a 700 fős nemzetközi diákközösséget – közölte írásban a kecskeméti egyetem a KecsUP Hírekkel.
A diplomával rendelkezők általában nagyobb kapcsolati hálóval rendelkeznek – ettől is remélik, hogy jobb munkát kapnak
Az elmúlt két évtizedben a hazai felsőoktatásba jelentkezők és felvettek száma jelentős ingadozáson ment keresztül – a valaha legtöbben 2004-ben kezdték el az egyetemi és főiskolai tanulmányukat, akkor 109 851-en a 167 371 jelentkező közül. Az utána következő években ezek a számok folyamatosan csökkentek, és meg sem álltak 2020-ig – ez az év volt a mélypont, ekkor vették fel a legkevesebb hallgatót, összesen 68 203-at.
Ebben közrejátszott az is, hogy emlékezhetünk, a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával összhangban azt képviselte, hogy a többség az egyetem helyett menjen inkább a szakképzés felé – ez a nyomás idővel csökkent, és úgy látszik mára feladták a felsőoktatási politikában az e világfolyamatokkal szembeni ellenállást.
Majd ismét növekedésnek indult a tanulni vágyók száma, miközben radikális változtatásokat vittek végbe a hazai felsőoktatás egészében – a hazai egyetemek döntő többsége magánegyetemmé vált és számos intézmény a követelményekben a könnyítés mellett döntött, mint például eltörölték a nyelvvizsgát, leszállították a ponthatárokat vagy a felvételi eljárásban számos szak esetében nem követelik meg az emelt szintű érettségit. Mindezek közrejátszottak abban, hogy 2023-ban évtizedes rekordot döntött a jelentkezők (126 ezer) és a felvettek száma (95 ezer) a magyar felsőoktatásban.
Ugyanakkor a diplomával járó képzések népszerűségének egy másik fontos oka is van: az ilyen szintű végzettséggel rendelkezők esetében a legmagasabb hazánkban a foglalkoztatottság és legalacsonyabb a munkanélküliség aránya – ezt támasztotta alá a Covid-világjárvány időszaka is. Az ezzel kapcsolatos kutatások egy másik motivációra is felhívják a figyelmet, miszerint a diplomások nagyobb kapcsolati hálóval rendelkeznek és rugalmasabban képesek alkalmazkodni a változásokhoz, mint alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező társaik. A diploma természetesen nem jelent önmagában garanciát, a cégek ugyanis előnyben részesítik a magasabb presztízsű intézményekben végzett friss diplomásokat.
A felsőoktatási intézményeknek azonban a lemorzsolódással is meg kell küzdeniük, az arány Magyarországon és nemzetközileg is magas, a becslések szerint 40 százalék feletti. “Az, hogy bekerül valaki a felsőoktatásba, még nem jelenti azt, hogy el is végzi. A kevésbé színvonalas intézményekben vagy magas a lemorzsolódás, vagy pedig nagyon gyenge a színvonal. Lemorzsolódás esetén azonban az egyetemek elesnek az állami finanszírozás egy részétől, ezért ellenérdekeltek a kibuktatásban” – mutatott rá a G7-nek adott interjúban Polónyi István oktatáskutató.
