Több igen súlyos megállapítás olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azon jelentésében, amelyet a Neumann János Egyetemért Alapítvány 2021-2023-as időszakának ellenőrzése kapcsán készítettek. Az ellenőrzés szerint az alapítvány több mint 127 milliárd forint állami forrásból származó vagyont fektetett be egy olyan vállalati kötvénybe, amelynek valódi likviditása erősen kérdéses volt. Az ÁSZ „a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg”, ezért az ügyészségen feljelentést tettek és az alapítvány törvényes működésének biztosítottsága érdekében törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek. Mindez Kecskemét szempontjából azért is különösen érdekes, mert az alapítvány kuratóriumában van Lezsák Sándor fideszes kormánypárti képviselő, az Országgyűlés alelnöke és Gaál József alpolgármester, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, felügyelőbizottságának tagja Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, az alapítvány stratégiai igazgatója pedig Szemerey Szabolcs, a polgármester férje, Matolcsy György volt jegybankelnök másodunokatestvére.
A Direkt36 oknyomozó portál hozta először nyilvánosságra a birtokába került számvevőszéki jelentéstervezet alapján, hogy súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított az ÁSZ a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.
Mint leírták, az ÁSZ a Matolcsy György MNB-elnöksége idején létrehozott és hozzá közel álló emberek által vezetett Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítványt és a szervezet vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. nevű cég gazdasági tevékenységét vizsgálta. A cég közel 500 milliárd forintnyi vagyon – amely jelentős részben közpénzből, vagyis az adófizetőktől származott – felett rendelkezett, az ÁSZ szerint azonban befektetéseit egy „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” struktúrán keresztül hajtotta végre.
A jelentéstervezet szerint ezt a hatalmas összeget rosszul fektették be, ami miatt a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent, miközben a pénzből részesültek Matolcsy György nemrég távozott jegybankelnök fiának környezetéhez kötődő cégek. Érdemes a teljes cikket elolvasni.
Mi most a kecskeméti szálra koncentrálunk, ugyanis az ÁSZ átfogó vizsgálatot folytatott a kecskeméti Neumann János Egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) működésével kapcsolatban is. A 2021. január 1-jétől 2023. december 31-éig terjedő időszakot és 2023. évi számviteli beszámolót ellenőrizték, egyes kötvények kapcsán pedig 2024. június 30-áig vizsgálódtak. A teljes jelentés itt érhető el (a 25036-os sorszámú).
Az alapítvány a kecskeméti székhelyű egyetem fenntartója, gyakorolja az egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogait, biztosítja az egyetem működési feltételeit, intézményfejlesztési céljai megvalósítását.
Nevek nem szerepelnek az ÁSZ jelentésében, ugyanakkor fontosnak tartjuk rögzíteni, a vizsgált időszakban és jelenleg is kik az alapítvány vezetői.
A kuratórium elnöke: Csizmadia Attila Norbert, aki egyben az említett Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumi elnöke. 2010-2013 között a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozott, majd a Magyar Nemzeti Bank gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős ügyvezető igazgatója volt, de 2016-ban távozott; akkori sajtóhírek szerint egyértelműen Matolcsy György 2013 és 2015 közötti jegybankelnök szűkebb köréhez sorolható, emiatt az alapítványok gyanús pénzköltései miatt kirobbant botrány egyik vezéráldozatának is tekinthető.
Kuratóriumi tagok:
- Bánkuty Tamás József, 2013-tól ő is a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, 2014 óta a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány igazgatója, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja;
- Gaál József kecskeméti alpolgármester, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke;
- Lezsák Sándor fideszes kormánypárti képviselő, az Országgyűlés egyik alelnöke;
- Nagy Zoltán, a Neumann János Egyetem címzetes tanára.
(forrás: https://nje.hu/egyetemunk/neumann-janos-egyetemert-alapitvany)
A felügyelőbizottság névsora nyilvánosan nem elérhető. Az tudható – többször meg is írtuk -, hogy tagja Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, aki ezért havi bruttó 1 millió 654 ezer forintot kap, vagyonnyilatkozata szerint ezt „civilek, tehetséges fiatalok és hátrányos helyzetűek támogatására” használja fel, bár konkrétumokat erről kérdésünkre sem közölt.
A felügyelőbizottság elnöke az NJEA honlapján elérhető dokumentumok alapján Bíró Attila, aki a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. ügyvezető igazgatója.
- Lezsák Sándor egy 2021-es posztjából tudható és egy, az NJEA honlapján megtalálható jegyzőkönyv (amely a kuratórium és a felügyelőbizottság 2024. augusztus 8-án megtartott együttes üléséről készült) pedig alátámasztja, hogy az egyetemi alapítvány stratégiai igazgatója Szemerey Szabolcs, a polgármester férje, a volt jegybankelnök másodunokatestvére.
A jelentésben – nevek említése nélkül – szerepel, hogy az Optima Befektetési Zrt. kizárólagos tulajdonosa a PADME Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke egyben a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke is volt, a PADME Alapítvány operatív vezetője, igazgatója szintén kurátor volt a kecskeméti alapítványnál.
Az állam jelentős pénzügyi forrásokat biztosított a 2020-ban létrehozott NJEA számára: az induló 0,6 milliárd forintos vagyonon felül 2020-ban 44,4 milliárd, 2021-ben pedig további 100 milliárd forint állami támogatást kapott. Az alapítvány ezeket az összegeket az egyetem fejlesztésére és működtetésére fordíthatta volna.
Ehelyett azonban az alapítványi vagyon jelentős részét, összesen 127,5 milliárd forintot a PADME Alapítvány tulajdonában álló Optima Befektetési Zrt. által kibocsátott kötvényekbe fektették – állapította meg a jelentés.
A kötvények 10 éves futamidejűek és 2,5 százalékos kamatozásúak voltak, ami az ÁSZ szerint „kirívóan alacsony”, különösen annak fényében, hogy ugyanezen időszakban a kockázatmentes állampapírok kamata akár 14,64% is lehetett.
„A kötvény vásárlás likvid, azaz könnyen visszaváltható, ‘pénzzé tehető’ befektetésként volt feltüntetve, holott a kötvény kibocsátója pontosan tudta, hogy a kibocsátásból származó forrásból hosszú távú, nem likvid beruházásokat finanszíroz, így ténylegesen reális esély nem mutatkozott arra, hogy az opció lehívása esetén annak tényleges teljesítése meg is történjen és három hónapon belül (…) veszteség nélkül, kockázatmentesen a teljesítéshez elegendő pénzeszközre legyen váltható a kötvény. Erről a befektetésről döntő Kuratóriumnak is tudomása volt, hiszen az első kötvénycsomag lejegyzésével kapcsolatos előterjesztést tárgyaló kuratóriumi ülésen az OPTIMA Befektetési Zrt. akkori vezérigazgatója ismertette a cég stratégiáját, amely szerint ‘elsődlegesen a közép-kelet-európai, magas bevételt generáló ingatlanokba történő befektetésekre koncentrál'” – áll a jelentésben.
A 2023. januári és szeptemberi kuratóriumi ülések jegyzőkönyvei szerint a tagok egyértelműen tudták, hogy „a kötvény struktúrájának módosulása kapcsán kérdés a visszaválthatóság, ami jól hangzik, de rendkívül nagy kockázatot hordoz. Nem biztos, hogy ez egy valós és reális opció, lehetőség.”
- Az ÁSZ szerint a kuratórium nem mérte fel az alapítvány jövőbeli pénzügyi szükségleteit, valamint az alapítvány „nem alakított ki olyan szabályokat, kontrollokat, amelyek alkalmasak az igen jelentős összegű befektetés mértékéből, típusából fakadó kiemelt kockázatok kezelésére, a befektetési döntések és a befektetésekkel kapcsolatos későbbi döntések megalapozottságának biztosítására”.
A számvevőszék jelentése arra is kitér, hogy a befektetési döntést megelőzően – annak ellenére, hogy az összeg nagyságrendje és koncentrációja azt szükségessé tette volna – az alapítvány nem vett igénybe befektetési tanácsadót.
„Ehelyett a PADME Alapítványnál is alkalmazásban álló könyvelővel készíttetett egy, a lehetséges befektetésekre vonatkozó szakszerűtlen, a szakmaiságot nélkülöző összehasonlító elemzést, amely az OPTIMA Befektetési Zrt. vállalati kötvényeinek előnyeit emelte ki, a kockázatait ugyanakkor nem mutatta be.”
További megállapítások az ÁSZ jelentéséből:
– a vagyonellenőr tevékenységével nem támogatta az alapítványnál a felelős vagyongazdálkodást, a befektetési döntések meghozatala során nem hívta fel a kuratórium figyelmét az alapító okiratban, illetve a törvényben foglaltakkal ellentétes működésére, sem a befektetések túlzott koncentrációjából adódó
kockázatokra;
– az első, 5 milliárd Ft értékű kötvénycsomag lejegyzésével kapcsolatban meghozott döntés nem volt szabályszerű, mert az alapító okirat összeférhetetlenségi előírásába ütközött;
– az összeférhetetlenségi előírást az alapító okiratból hatályon kívül helyezték – még a 22,5 milliárd és a 100 milliárd forint összegű kötvényjegyzések előtt -, így a kuratórium elnöke (Csizmadia Norbert) továbbra is a kuratórium tagja maradhatott;
– 2023-24-ben a kötvényekkel kapcsolatos döntéshozatalok során a kuratórium egy másik tagja, aki egyben a PADME Alapítvány igazgatója is volt (nincs nevesítve, de Bánkuty Tamás Józsefről lehet szó) a törvényi előírással ellentétben rendszeresen szavazott a befektetések további sorsát tárgyaló kuratóriumi üléseken, ugyanakkor érintettségét nem jelezte;
– a kötvényt kibocsátó Optima Zrt. kizárólagos tulajdonosa, a PADME Alapítvány és az NJEA közti „személyi összefonódások is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a Kuratórium az Alapítvány szervezeti érdekei elé a kötvényt kibocsátó érdekeit helyezte”.
– A kötvényjegyzést követően az alapítvány nem gondoskodott az Optima pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetének folyamatos nyomon követéséről, „a kibocsátó kockázatainak transzparens nyomon követését biztosító monitoring rendszer működtetéséről”, „nem értékelte a globális trendeket, nem vette figyelembe a kötvényhez kapcsolódóan a legjelentősebb vagyontömeget képviselő GTC részvények részvény-árfolyamának tartós és trendszerű esését, hitelminősítésének romlását”.
Mint azt a Portfolio.hu megjegyzi, a lengyelországi érdekeltségű GTC ingatlankezelőben az Optima Zrt. jelentős ingatlanportfóliót épített ki, amely a Pallas Athéné alapítványi vagyon egyik legfontosabb eszközévé vált. A Portfolio cikke arra is felhívja a figyelmet, hogy az Optima Zrt. emellett az MNB ingatlanberuházásainak egyik központi szereplője volt, amely különböző alapokon keresztül számos értékes épületet szerzett meg: így a budapesti Duna Tower, Spirál, Center Point és Pillár irodaházakat. Az ingatlanok egy része először a Quartz Befektetési Alapkezelőhöz került, majd a GTC Group vásárolta fel őket, hogy aztán továbbértékesítsék őket jelentős árréssel.
– 2022-ben az alapítvány készíttetett ugyan független szakértői elemzést a befektetéséről, de annak megállapításait figyelmen kívül hagyta, „nem tett lépéseket a befektetései diverzifikálására, a kötvények visszaváltására, és nem élt az eladási jogával”;
– A kuratórium 2024 januárjában döntött a kötvények egy éven belüli visszaváltásáról és tárgyalásokat kezdeményezett az Optimával, de az Optima „nem tudta a kötvényeket a szerződéses kötelezettségeinek megfelelően visszavásárolni, a kibocsátó és az Alapítvány között a tárgyalások – a kötvény vételára kiegyenlítésének módjáról és ütemezéséről – az ÁSZ ellenőrzés lezárásának időpontjában is folyamatban voltak”.
– Az alapítvány a 2021-es bekerülési értéken vette nyilvántartásba a lejegyzett kötvényt, a 2022. és a 2023. évre vonatkozó számviteli beszámolóiban változatlanul ezen az bekerülési értéken mutatta ki őket, értékvesztést nem számolt el. Pedig ezt indokolta volna, hogy a legjelentősebb vagyontömeget képviselő GTC részvények árfolyama a tőzsdén folyamatosan csökkent, és az is, hogy az alapítvány „döntéshozói számára nyilvánvaló volt”, hogy az Optima az NJEA részére nem képes megfizetni a kötvények vételárát a szerződésben foglalt határidőre.
– „Az Alapítványt jelentős kár érte a kötvények nagyon alacsony kamata miatt is” – áll az Állami Számvevőszék jelentésében és hozzáteszik: „ha jó gazda gondosságával kezelte volna a Kuratórium a rábízott és OPTIMA kötvényekbe fektetett 127,5 milliárd Ft vagyont, akkor figyelembe vette volna a kötvények jegyzése óta eltelt időben a hozamkörnyezet drasztikus megváltozását, értékelte volna, hogy az OPTIMA Befektetési Zrt. által a kötvények után fizetett fix 2,5 százalék kirívóan alacsonyabb a kockázatmentesen (!) elérhető állampapírpiaci referenciahozamnál”. Mint megjegyzik, ennek maximuma 2023 márciusában 14,64 százalék volt, ami 12,14 százalékponttal magasabb, mint „a kockázatmentesnek egyáltalán nem mondható” Optima Befektetési Zrt. által kibocsátott kötvények 2,5 százalékos kamata. „Így amellett, hogy a kötvénybe fektetett teljes összeg megtérülése is kétségessé vált, önmagában az elmaradt haszon formájában jelentkező kár 2023 márciusi befektetés esetén az első teljes évben akár a 15,4 milliárd forintot is elérhette”.
Mint a jelentésből kiderül, az ÁSZ az ellenőrzés során a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért az ügyészségen feljelentést tett, valamint az alapítvány törvényes működésének biztosítottsága érdekében törvényességi felügyeleti eljárás indítványozását kezdeményezte.
„Akár súlyosan befolyásolhatja Magyarország nemzetközi megítélését”
Az ÁSZ megállapításaira részletesen válaszolt március 5-én kelt levelében Csizmadia Attila Norbert kuratóriumi elnök (az ÁSZ nyilvánosságra hozott jelentése ezt is tartalmazza).
Az NJEA többek között leírta, hogy:
– „a jelentéstervezetben foglalt törvény által védett titokra tekintettel” kérik az ÁSZ-t, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatalát teljes egészében korlátozzák, „hogy az ne juthasson illetéktelen személy tudomására”,
– mivel az ÁSZ által feltárt tényállás „több tekintetben is változott”, és „a jelentéstervezetben is javasolt intézkedések megtétele folyamatban van”, kérték, hogy a vizsgálati eljárást ne zárja le a számvevőszék és biztosítson lehetőséget egy záró megbeszélésre a megállapítások, következtetések, intézkedések egyeztetésére;
– kérte az NJEA emellett az ellenőrzési eljárás 3 hónapra történő felfüggesztését is, vállalva, hogy lejárta előtt részletesen tájékoztatják az ÁSZ-t a megtett intézkedésekről.
– Azt is kérték, hogy az ÁSZ „a végleges jelentés nyilvánosságát teljes mértékben korlátozza”, többek között azért, mert a benne szereplő információk közül üzleti titoknak, valamint bennfentes információnak minősülnek az Optima Csoport gazdasági tevékenységéhez és befektetéseihez kapcsolódó információk; emellett a jelentés a GTC eredményességéhez kapcsolódó gazdasági, üzleti információkat tartalmaz, „amelyek nyilvánosságra hozatala a tőzsdén jegyzett társaságok részvényeinek árfolyamára jelentős hatást gyakorolna”.
– Az NJEA kuratóriumi elnöke azt is megjegyezte, hogy „a jelentéstervezetben foglalt megállapítások Magyar Nemzeti Bankot érintő érintettsége miatt a jelentés nyilvánosságra hozatala akár súlyosan befolyásolhatja Magyarország nemzetközi megítélését és kormányközi kapcsolatait is, valamint Magyarország nemzetbiztonsági érdekét sértheti, kiemelt figyelemmel az ország törvényes rendjének védelmébe vetett bizalom megtörése esetén”;
– Az NJEA kuratóriumi elnöke szerint az alapítvány „felelős döntéshozói az akkori lehetőségeket részletesen megvizsgálva, az akkor hatályos jogszabályokat, illetve belső szabályokat és eljárásrendeket betartva (…) egy hosszútávú, ám mégis rugalmas befektetés érdekében döntöttek az OPTIMA kötvények jegyzése mellett”.
– Arra is felhívták a figyelmet, hogy 2021 nyarán és őszén, amikor az NJEA a stratégiai befektetési döntéseit hozta, az állampapírok piaci kamata alacsonyabb volt az Optima kötvények kamatainál és befektetési szabályzatuk alapján állampapírt csak a másodlagos piacon tudtak volna venni ebben az időszakban.
Az ügy kapcsán megkerestük a Neumann János Egyetemért Alapítványt, mi a véleményük az ÁSZ jelentéséről? Megkérdeztük, milyen felelőssége van egy ilyen pénzügyi döntésben a kuratóriumnak és a felügyelőbizottságnak és miért, milyen indokok miatt és milyen előzetes kalkulációk alapján döntött az alapítvány 127,5 milliárd forint összegben Optima kötvény vásárlásáról? Felvetettük, közpénznek tartják-e az MNB által juttatott forrásokat, és végül arra is rákérdeztünk, az egyetemi campus építését mennyiben befolyásolja a mostani ügy?
Ha kapunk válaszokat, új cikkel jelentkezünk a témában.
