2025. április 18-án hajnalban Soltvadkert lakói egy szempillantás alatt ébredtek fel arra, hogy egy pusztító szélvihar rongálta meg otthonaikat, tört ki fákat, és okozott jelentős károkat egy keskeny sávban. A jelenség egy-két perc alatt lezajlott, és mivel sötét volt és a szabadban nem tartózkodtak, így a felhő és égképről sem készültek fényképek. A legmegdöbbentőbb azonban az, hogy a legközelebbi meteorológiai állomás szinte semmilyen rendkívüli időjárási jelenséget nem észlelt. A káreseményektől alig néhány kilométerre lévő meteorológiai mérőállomáson mindössze 7 m/s legerősebb széllökést regisztrált a HungaroMet Zrt. hitelesített szélműszere.
A HungaroMet Zrt. április 24-én közzétett tanulmánya szerint a soltvadkerti vihar hátterében egy szupercellához kapcsolódó tornádó állhatott. A káresemények vonalszerű elhelyezkedése és a helyszíni beszámolók is ezt támasztják alá. A legközelebbi meteorológiai állomás mindössze 7 m/s-os széllökést mért, ami messze elmarad a vihar által okozott károkhoz szükséges szélsebességtől.
A helyiek elmondása szerint a vihar hajnali 2 órakor csapott le, mindössze egy-két perc alatt okozva jelentős pusztítást. A szél ereje robbanásszerűen erősödött meg, majd jégeső követte. A károk főként egy szűk sávban jelentkeztek, ami tovább erősíti a tornádó jelenlétének gyanúját, amit utólag a radarképek is megerősítettek. Eszerint a vihar egy kétcellás zivatargóc részeként érte el Soltvadkertet. A második, erősebb cella volt felelős a szélviharért és a jégesőért. A rendszer gyorsan mozgott észak felé, de hasonló mértékű károkról más területekről nem érkezett jelentés.
Magyarországon évente átlagosan mintegy 70 szupercella képződik, bár ez a szám évről évre jelentős ingadozást mutat. Tornádó ezeknek csak 10–20 százalékában alakul ki, ám a szupercellákhoz kapcsolódó jégeső, erős szél, vagy a zivataros kifutószél mentén keletkező kisebb forgószelek (gustnadók) önmagukban is súlyos károkat okozhatnak. A rendelkezésre álló adatok alapján ezúttal Soltvadkertet valószínűleg egy „klasszikus” tornádó érte el. (A tanulmány teljes terjedelemben elérhető a HungaroMet weboldalán.)
Kiszolgáltatottak vagyunk a Homokhátságon
Ez az eset rávilágít arra, hogy a jelenlegi meteorológiai megfigyelőrendszerek nem mindig képesek időben észlelni a helyi, intenzív időjárási jelenségeket. A tornádók előrejelzése és észlelése továbbra is kihívást jelent, különösen éjszaka, amikor a vizuális megfigyelés is korlátozott.
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatjuk, hogy az időjárás szélsőséges formákat ölt. Hirtelen lecsapó szélviharok, villámárvizek és tartós, pusztító szárazságok váltják egymást, gyakran ugyanazon térségen belül. Mindez szoros összefüggésben áll a klímaváltozással, amely Magyarországon, különösen a Homokhátságon okoz súlyos problémákat. Az elsivatagosodás, a vízhiány és az időjárási szélsőségek egyre nagyobb kihívások elé állítják a helyi közösségeket és a gazdasági szereplőket is.
Ez is érdekelheti:
A Kárpát-sivatag nem fikció – üzenték gazdálkodók és kutatók Lakitelekről
