- Advertisement -
– Abszurd, hogy adót kell fizetnie egy önkormányzati cégnek azért, mert ivóvizet szolgáltat az embereknek.
– A 8 éve tartó igazságtalan adózási folyamatban elfogytak a fejlesztési források: 3 ezer milliárd forrásra lenne szüksége a vizes ágazatnak.
– A közműadó mostani módosítása nem általános adóemelés, hanem átrendezi az adóterheket: a nagyvárosi vízművek a közműadó korábbi sokszorosát, míg a falvakat is kiszolgálók annak töredékét fizetik.
– A törvénymódosítás kedvezően érinti a BÁCSVÍZ Zrt.-t, a fizetendő közműadó várhatóan legalább 35%-al (200 millió forinttal) csökken évente.
A hazai víziközmű szektor válságos helyzetéről először 2017-ben értesülhetett a nagynyilvánosság, amikor a Megyei Jogú Városok Szövetsége drámai hangvételű dokumentuma nyilvánosságra került. A megyei jogú városoknak szétküldött dokumentumban azt írták, hogy 3 ezer milliárd forintra lenne szükség a vízközművek felújításához. Egy évvel ezelőtt hasonlóan ekkora összegről beszélt a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke, Kurdi Viktor az nrgreport-nak adott interjúban, miszerint 1000 – 3000 milliárd forint közé tehető a víziközművek felújítási, pótlási igényeinek költsége.
A közműadóval az állam saját magát adóztatja meg, ami nemcsak értelmetlen, hanem igazságtalan is, mert a közösségi tulajdonban lévő víziközművek közszolgáltatást nyújtanak
Az állami és önkormányzati tulajdonban lévő víziközműveknek – így a Bácsvíznek is, amelyben Kecskemét többségi tulajdonos – 2013-tól adót kell fizetniük a vezetékek után, méterenként 125 forintot. Ezt az Európában „egyedülálló” adónemet Matolcsy György, volt nemzetgazdasági miniszter javaslata alapján vezették be, amiről nem csupán a szolgáltatóknak, hanem az Európai Uniónak is aggályai vannak a költségvetési bevételek ily módon való növelésének.
Az Orbán-kormány által 2013-ban bevezetett közműadó teljesen differenciálatlanul, egyszerűen a vezeték hosszát figyelembe véve vetette ki az adót a szolgáltatókra. A közműadó nem véletlen vált ki vitát a vonalas infrastruktúrát üzemeltető szolgáltatók között, hiszen a közszolgáltatók szerint olyan plusz teherről van szó, ami miatt nem jut elég pénz a hálózatok karbantartására, fejlesztésére.
Az ingatlanok közműcsatlakozásának egyszerűsítése okán, október végén nyújtott be javaslatot Palkovics László, az ITM minisztere. Ez számos ponton valóban egyszerűbbé teszi a villany, a gáz és a vizes csatlakozásokat, csakhogy a törvényhez benyújtott módosítási javaslatokban volt egy csavar. Nevezetesen az, hogy:
a vízművezetékekre kivetett adót úgy differenciálta most az Orbán-kormány, hogy ezután a nagyvárosi vízművek a közműadó korábbi sokszorosát, míg a falvakat is kiszolgálók annak töredékét fizetik.
Az ellenzéki vezetésű Szeged és Budapest példája szembeötlő. A közműadó átalakításán 554 milliót bukhat a Szegedi Vízmű és a többségi tulajdonos város közösen. Budapest főpolgármestere pedig úgy kommentálta a parlamenti döntést, hogy:
Sajátos születésnapi ajándékot kapott a 147 éves Budapest a parlamenttől. Négy és félszeresére (!) emelték a vízközművek után fizetendő adót. Abszurd, hogy adót kell fizetnie egy önkormányzati cégnek azért, mert ivóvizet szolgáltat az embereknek.
Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke szerint igazságtalan a közműadó
Kurdi Viktor a trendfm-nek adott rádiós interjúban a törvénymódosításról beszélt néhány napja, ahol többek között az alábbiakat mondta:
Nem általános adóemelésről van szó, hanem arról, hogy 2013-ban a víziközműcégeket megterhelték egy ún. vezetékadóval. A mostani törvénymódosítás arról szól, hogy figyelembe veszi, hogy az adott vízszolgáltató cég ezen az adott vízhálózaton mennyi köbméter értékesítéssel rendelkezik.
A korábbi szabályozás rendkívül eltérő módon érintette a vízműcégeket. Voltak olyan cég, amely az árbevételének a 1,5%-át fizette közműadóként és volt olyan cég, amely a 10,5%-át. Nyolc-kilencszeres különbség is előfordult a teherviselésben.
A törvényalkotó most igazságosabbá próbálja tenni ezt az adót, ami azzal jár, hogy azok a szolgáltatók, akik főként városi környezetben szolgáltatnak, jelentős adóemelést fognak elszenvedni. És azok a szolgáltatók, akik az elmúlt nyolc évben sokkal több adót fizettek, azok sokkal kevesebb adóteherrel fognak szembesülni.
A Magyar Víziközmű Szövetség eddig is és most is azt mondja, hogy:
vezessék ki ezt a közműadót, mert alapvetően igazságtalan az, hogy az állam és az önkormányzat tulajdonában lévő csövek után, amelyek után közszolgáltatás valósul meg, adót kelljen fizetni, mert ezek az adóterhek az üzemeltetés elől, a fejlesztési és pótlási lehetőségek elől veszik el a forrásokat.
A központi költségvetés a törvénymódosítást követően is ugyanakkora bevételre fog szert tenni. A változás annyi, hogy a törvényalkotó átrendezi az egyes cégek adóterheit.
A körülbelül 40 magyarországi víziközmű cég közül 30 kevesebbet fog fizetni, 10 pedig többet. A fővárosi cégek jóval többet fognak fizetni közműadó gyanánt.
300 milliárd bevétel képződik ebben a szektorban. Ebből 15 milliárd forintot fizet be az ágazat adóként. De nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy mindenhol emelkedtek az árak és a költségek. Összességben a teljes ágazat drágább lett. Ezért 8 év alatt elfogytak azok az eredmények és lehetőségek, amelyekből akár fejleszteni lehet a közmű vagyonon, akár a működésen.
A Magyar Víziközmű Szövetség elnöke azt is elmondta, hogy ez a 15 milliárd forint, ami alapvetően állami és önkormányzati tulajdonból származik: jobb helyen lenne egy olyan fejlesztési és rekonstrukciós alapban, ami a víziközmű rendszer megújítását szolgálná.
Arról kérdeztük Kurdi Viktort hogyan érinti az adóváltozás a Bácsvíz Zrt-ét, amelynek többségi tulajdonosa Kecskemét
A Bácsvíz 60 településen, többségében kisebb településeken látja el a vizes szolgáltatásokat. A legnagyobb részvényes, több mint 50%-al Kecskemét. Az ország 10 legnagyobb víziközmű-üzemeltetőinek egyike. Alkalmazotti létszáma több mint 600 fő, árbevétele 2019-ben elérte a 9,4 milliárd Ft-ot. Magasfokon végzett munkája után a cég több elismerő díj nyertese.
kecsUP: A víziközműcégeket érintő adóváltozás hogyan érinti a Bácsvíz Zrt-ét?
Kurdi Viktor: A törvénymódosítás kedvezően érinti a BÁCSVÍZ Zrt.-t, a fizetendő közműadó várhatóan legalább 35%-al (200 millió forinttal) csökken évente. Ennek a 2021. évre vonatkozó pontos összegét akkor látjuk majd, amikor a 2020. év lezárásra kerül és az értékesítési mennyiségeink ismertekké válnak.
kecsUP: Az adóemelés hogyan érinti a mindennapi működésen túl a tervezett fejlesztéseket?
Kurdi Viktor: Az adó megtakarításból származó összeget a Társaság elsődlegesen a folyamatosan növekvő működési költségeinek fedezésére, másodsorban saját fejlesztéseinek finanszírozására tervezi felhasználni.
kecsUP: Szó lehet-e arról, hogy a közösségi tulajdonban álló társaságokat, mint a BÁCSVÍZ Zrt., államosítani, esetleg idővel privatizálni akarják?
Kurdi Viktor: Közgazdasági szempontból a közműadó minden víziközmű-szolgáltatónak terhet jelent, ennek mértéke ugyanakkor nagy szórást mutat az egyes szolgáltatók között. Ott, ahol egységnyi hosszúságú vezetékhosszra kevesebb értékesítés jut (kisebb népsűrűségű települések), az adó mértéke a bevétel arányában számítva magasabb; míg nagyvárosi környezetben ez a mérték jóval kisebb. Az eddig használt számítási mód szerint egy kedvező földrajzi elhelyezkedéssel bíró szolgáltató vezetékadó terhét az éves árbevételének 1,5%-át tette ki, míg a legkedvezőtlenebb adottságú cég esetében az árbevétel 10,5%-át vitte el az adó. Mindezek alapján, a fedezeti elv szempontjából a közműadóra vonatkozó döntés indokolt. A törvénymódosítás a tulajdonosi szerkezet megváltoztatását nem említi, továbbá az adó átstrukturálásával a víziközmű-szolgáltatók zöme teherkönnyítést kap, amely elősegíti a további önálló, jelenleginél gazdaságosabb működést. Mindezeket figyelembe véve nem számítunk arra, hogy államosítás vagy privatizáció kezdődne a víziközmű ágazatban.
- Advertisement -
