A távozó államfő egy újjávarázsolt és kibővített rezidenciát kap otthonául, a beruházást pedig kormányrendelettel segítették, mivel nagyobb lett a ház, mint amekkorát építeni lehetett volna a XII. kerületi előírások szerint.
Egy 720 négyzetméteres ingatlanba költözik Áder János búcsúzó köztársasági elnök, miután május elején lejár a mandátuma. Az ingatlan mindössze pár száz méterre van a Béla király úti köztársasági elnöki rezidenciától, vagyis a politikus maradhat a már jól megszokott svábhegyi környezetben.
A 24.hu-nak így kommentálta a Köztársasági Elnöki Hivatal :
„A volt köztársasági elnökök ingatlanhasználatára vonatkozó szabályok nem változtak, ezért második elnöki ciklusa végén Áder János államfőt se több, se kevesebb juttatás nem illeti majd meg, mint a köztársaság első elnökét, Göncz Árpádot. Göncz Árpád tíz éves mandátuma lejárta után, 2000. augusztusában, a II. kerületi Vérhalom tér 7. alatt található reprezentatív neobarokk villába költözött, Áder János pedig elfogadta a számára felajánlott XII. kerület, Béla király út 3/a. alatt található ingatlant”
A vonatkozó jogszabály szerint a volt köztársasági elnök kérheti, hogy az állam gondoskodjon a „megfelelő” lakhatásáról. Sólyom László egy akkor épült svábhegyi társasházi lakást választott, Áder elődje, a plágiumbotrányba belebukó Schmitt Pál pedig nem kért állami ingatlant, inkább visszaköltözött a sajátjába.
A volt elnökök juttatásai életük végéig járnak.
Kormányrendelet segítette a villa megnagyobbítását
Az ingatlan korábban az amerikai nagykövetségé volt, csere révén került a magyar állam tulajdonába még 2007-ben. Egy 364 négyzetméteres, átlagos állapotú ház állt ott, amit tavaly kezdtek el bővíteni és felújítani. Ehhez a kormány jogi segítséget is nyújtott, amikor az ingatlant egy 2020. decemberi kormányrendeletben hozzácsapta a korábban már nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított Normafa Park beruházáshoz, noha távolabb esik a Normafától. A rendelet a telekre vonatkozó beépíthetőségi korlátot megemelte 15-ről 20 százalékra, a minimális zöldterületre vonatkozó mutatót pedig csökkentette 65-ről 60 százalékra.
