A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. ezidáig nem döntött még arról, hogy a védett erdők tarvágását is engedélyező augusztus elején megjelent kormányrendelet biztosította, de időközben azt módosító miniszteri utasítás lehetőségeivel milyen formában él
– derül ki abból a közérdekű adatigénylésre adott válaszból, amit Kis-Szeniczey Kálmán LMP-és politikus tett fel a kormányrendelet megjelenése utáni napokban. Választ egy hónappal később kapott, miután az országos tiltakozás hatására egy agrárminiszteri utasítással módosult a védett erdők könnyített kivágását engedélyező kormányrendelet.
A kiskunfélegyházi képviselő azt kérdezte az állami kiskunsági erdészeti cégtől, hogy a kezelésében lévő területek közül melyekben fognak fakitermelést végezni. A kitermelés hogyan érinti az idegenhonos fafajokból álló állományt, illetve a cser és a nemestölgy fajú erdőket, és azok hogyan kerülnek pótlásra. Arra is rákérdezett, hogy az őshonos fafajokból álló erdők közül hol fognak tarvágást végezni. És arra is, terveznek-e végezni az erdőtervben nem szereplő fakitermelést.
Sulyok Ferenc, a KEFAG igazgatója szeptember 12-i rövid válaszában leírta, hogy a feltett kérdések vonatkozásában még nem döntöttek. A védett természeti területen történő őshonos fafajok tarvágása kapcsán pedig azt a tájékoztatást adta, hogy a miniszteri utasításban foglaltak szerint a KEFAG „nem is élhet a Kormányrendelet 1. § (2) b) pontjában megfogalmazott lehetőséggel.” Ez a pont volt az, ami kiváltotta a tiltakozást, mert az erdőtörvényben foglaltakkal szemben a kormány megengedte volna az állam 100%-os tulajdonában álló természetvédelmi, Natura 2000 és tájképvédelmi erdőben való tarvágást.
Országos felzúdulást keltett a tarvágásos kormányrendelet
Ezen hördült fel az ország, amikor az augusztus elején megjelent kormányrendelet a védett erdőkben is lehetővé tette a tarvágást, csökkentette a vágásérettség korát, és eltörölte az őshonos fajok telepítési kötelezettségét. Zöld szervezetek és magánszemélyek írtak petíciókat és szerveztek tüntetéseket, mert szerintük a kormány az energiahiányra hivatkozva túlságon szélesre tárta a kapukat valamennyi védett hazai erdő kitermelése előtt. Tiltakozásukat mintha meghallotta volna a kormány, mert egy héttel a kormányrendeletet követően Nagy István agrárminiszter kiadott egy miniszteri utasítást, amellyel az állami erdők esetében visszahozta a korábban egy tollvonással kivett természetvédelmi szempontokat.
Talán a legfontosabb, hogy a természetvédelmi és a Natura2000 elsődleges rendeltetésű, őshonos fafajokból álló erdőkben megtiltották a tarvágást. A miniszteri utasítás azt is szabályozza, hogy a tűzifaigényt elsősorban akácerdőkből, vagy telepített kultúrerdőkből kell megoldani. Bekerült a fokozatosság elve is, miszerint csak akkor lehet alkalmazni a gyorsított eljárású kormányrendeletet, ha az elfogadott 2022-es kitermelési terv alapján a megnövekedett tűzifaigényt nem lehet kielégíteni.
A kedélyek ugyan csillapodtak, de teljesen nem nyugodtak le. Mivel csak egy miniszteri utasításról, nem pedig magasabb erejű szabályról van szó, ami csak a 100 százalékos állami tulajdonú erdőkre vonatkozik, az országban több helyen is civil riadóláncokat hoztak létre. Az LMP kezdeményezésére megyénként, Bács-Kiskun megyében is úgynevezett erdővédő csoportok jöttek létre abból a célból, hogy valóban a miniszteri utasításnak megfelelően kerüljön kitermelésre a fa.
Ha figyelmesen olvassuk a zöld szervezetek álláspontját, akkor nem azt mondják, hogy ne legyen fakitermelés, leszámítva a legértékesebb nemzeti parki magterületeket, hanem azt, hogy a kitermelés mikor és milyen módon történjen. Azért tiltakoznak tehát, hogy az őshonos fafajú erdőkben ne legyen tarvágás és ezen erdőkben kíméletesebb módon termeljék ki a fákat. Az alföldi akácosokban még ezek a szervezetek se mondják azt, hogy ne legyen vágás, ezek az erdők természetvédelmi szempontból ugyanis nem értékesek. A pótlást és a telepítést viszont a mainál jobban szorgalmazzák a klímaváltozás negatív hatása miatt.