Jakab Attila, a Szalkszentmártoni Petőfi Vadásztársaság hivatásos vadásza talált rá a repülni képtelen rétisasra. Dr. Pigniczki Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető és ifj. Turny Zoltán gyepvédelmi tanácsadó a helyszínre sietett, és sikerült elfogniuk a madarat. A beszámoló szerint külső sérülés nem volt látható a sason, a szeme ép, a tekintete tiszta volt, de repülni nem tudott. A 2020-ban, Fejér vármegyei Sárszentágota térségében meggyűrűzött madarat a Kecskeméti Vadaskertbe vitték további ellátásra.
A szigorú védelmi intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt 15 évben folyamatosan növekedett a rétisasok hazai száma. Jelenleg stabilan 300 pár felett vannak, ebből az állomány 10 százaléka, mintegy 30 pár él a Kiskunságban.
Ez a faj érzékeny a zavarásra, különösen fészkelési időszakban, így leginkább az élőhelyek elvesztése veszélyezteti. Szándékos és véletlen mérgezések is előfurdalhatnak, illetve áramütés is gyakran okozza halálukat. A mérgezések felderítése, az áramütés elleni védekezés, az ismert fészkek védelme védőzónák kijelölésével és az apróvadvédelmi intézkedések mind hozzájárultak a sasok korábban igen aggasztó helyzetének javulásához.
Egész évben a fészkük körül találhatóak a rétisas párok, a fiatalok pedig kóborolnak. Hazánkban télen több sas tartózkodik nálunk, mivel a Kárpát-medence a kedvező időjárás és a táplálékbőség miatt megfelelő telelőhely az északon élő példányoknak is.
A rétisasok már március elején a tojásokon ülnek, így ők a legkorábban költő madarunk. A kotlás időszakában a párok különösen érzékenyek a zavarásra. A fészekalj rendszerint két tojásból áll, a fiókák március végén – április elején kelnek ki. A rétisas fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1 millió Ft.
via knp.hu
