A Neptun (a felsőoktatási intézmények tanulmányi, pénzügyi adminisztrációs szoftvere) segítségével küldött toborzó levelet Lengyel Miklós külügyminisztériumi helyettes államtitkár. A levél arról szól, hogy a Magyar Diplomáciai Akadémia pályázatot hirdet a diplomáciai pálya iránt érdeklődőknek Diplomataképző Programjára, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakmai együttműködésének keretében valósít meg.
A Telex egyik olvasója így reagált a toborzásra:
„Én eddig úgy tudtam, a diplomataképzés egy hosszú és kemény művelet, magas szintű diplomáciatörténet, nemzetközi jog, protokoll, egy halom olyan dolog, amit tényleg alapból tudnia kell egy diplomatának. Erre most a Semmelweis Egyetem diplomás ápoló hallgatójaként érkezett nekem egy olyan, mindenkinek szóló Neptun-üzenet, hogy a szám tátva maradt”.
Már a második félévben szakmai gyakorlatra lehet utazni a magyar külképviseletekre, két féléves képzés után pedig állást lehet kapni a külügyminisztériumban – áll a felhívásban. Még felsőfokú végzettség sem kell a jelentkezés pillanatában, elég, ha azt a képzés végéig megszerzi a hallgató. A képzésben részt vevők havi nettó 275 ezer forint ösztöndíjat kapnak.
A lap megkereste Jeszenszky Géza volt külügyminisztert, akinek a szakmai véleményére voltak kíváncsiak:
„A diplomataképzés a fejlett országokban posztgraduálisan történik, azaz a hallgatók jogi, történelmi vagy közgazdasági diploma után, magas szintű tudás birtokában mehetnek különböző diplomataképző iskolákba” – mondta a politikus.
Feltételnek szabták ugyan a felsőfokú végzettséget, de ezt gyengíti az, hogy bármilyen diplomával lehet jelentkezni, és elég ha a tanfolyam végéig megszerzi a hallgató. Jeszenszky szerint ez nagyon kevésnek tűnik, és hozzátette, hogy ráadásul minimum két évet igényelne egy ilyen képzés, nem pedig két félévet, ahogy a pályázatban áll.
Ez a gyorstalpalókurzus-alapú diplomataképzés beleillik a kormányzatnak abba a törekvésébe, hogy új, lojális értelmiségi réteget nevelnek ki, a többi területhez hasonlóan a diplomácia terén is, az sem baj, ha nem annyira szilárd alapokon – véli a volt külügyminiszter.
A lap kereste a külügyminisztérium sajtóirodáját is, ahonnan azt a választ kapták, hogy levelüket továbbították az illetékesnek megválaszolásra. A következő kérdésekkel provokálták a tárcát:
- A nemzetközi tapasztalatokhoz képest nem tartják-e túl kevésnek a két féléves diplomataképzést?
- Nem tartják-e túl könnyűnek a feltételrendszert? (Diploma a jelentkezéskor még nem szükséges; nincs kikötve jogi, történelmi vagy közgazdasági irányú felsőfokú végzettség; a második nyelvvizsga elég, ha középfokú.)
- Mennyire van hiány Magyarországon diplomatából?
A cikk megjelenéséig nem válaszoltak.
„Ez az első olyan magyar diplomataképző, amely biztosítani tudja a magyar diplomáciai szolgálat egységes, magas szintű elméleti és gyakorlati képzését és az utánpótlás-nevelést” – olvasható a Magyar Diplomáciai Akadémia honlapján. Az akadémia a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő oktatási intézmény.
E szerint az akadémia világszínvonalú hazai és külföldi oktatókkal rendelkezik, valamint nemzetközi szinten versenyképes képzést nyújt. Az utánpótlás-nevelést biztosító Diplomataképző Program, valamint a diplomáciai továbbképzést szolgáló Diplomáciai Vezetőképző Program szakmai támogatását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosítja a Ludovika Campuson.
A honlap köszöntőjében, Szijjártó Péter külügyminiszter tollából az olvasható, hogy az elmúlt években sok fiatalra számíthatott a magyar külpolitika megújításában. Nélkülük nem tudta volna sikerre vinni azt a célkitűzését, hogy a magyar külpolitikai döntések egytől egyig kizárólag a magyar nemzeti érdek alapján szülessenek meg.
A külügyminiszter a Fidelitas 16. tisztújító kongresszusán jelentette be a diplomáciai akadémia 2020. szeptemberi indítását. Mint mondta, ennek elvégzése a feltétele lesz annak, hogy valaki a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozzon.
„A minisztériumban a Fidelitasból érkezők nagy szerepet vállaltak abban, hogy a magyar külpolitikát meg tudták újítani, túl tudtak lendülni „a merjünk kicsik lenni hozzáálláson”, azon, hogy ha valami konfliktus adódott, az volt a cél, hogy „húzzuk össze magunkat kicsire”.
Mint mondta, ezzel szemben mára a magyar külpolitika alaptézise, hogy büszkék arra, egy több mint ezeréves keresztény államot képviselnek, amely a történelem során sokszor védte a keresztény értékeket, amelynek tagjai hosszú ideig küzdöttek a nemzet szabadságáért, és amely elérte, hogy kimondhatja: „velünk senki sem szórakozhat”. Mindebben a fiatal, a Fidelitasból érkező kollégáknak nagy szerepük van, szögezte le.
via Telex
