Amíg Kecskeméten hol fel-, hol eltűnik egy többnyelvű városnév tábla, addig a Vajdaságban nagyobb gonddal néznek szembe. A szerb jogszabályok szerint cirill és latin betűvel is ki kell írni a települések nevét szerbül, illetve a térségben élő kisebbség nyelvén is, így a Vajdaságban magyarul. Viszont a magyarlakta területeken sok helyen kicserélték a táblákat, és azokon már csak cirill betű látható.
Ez a vajdasági magyar szervezetek szerint a kisebbségek elleni támadásként is értelmezhető.
Eltűntek a latin betűs táblák Zenta, Ada és Magyarkanizsa melletti utakról is, valamint a Martonos és a szerb–magyar határ mentén fekvő Horgos környékén is szép számmal találni csak cirill betűs táblákat.
Miután pár hónapja a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) szóvá tette, majd jogi útra terelte az ügyet, miszerint számos település határában csak szerb nyelven lehet elolvasni hova érkezett az ember, kiderült, hogy ténylegesen jogsértés történt. A hatóságok el is rendelték a feliratok pótlását magyar, illetve horvát nyelven.
Majd feltűntek a csak cirill betűs táblák, amelyek „nemzeti alapú diszkrimináció és alkotmányellenesek” – írta a Magyar Polgári Szövetség közleménye. Többször is javasolták a táblák kijavítását, de szerintük a kérésüket a hivatalos szervek meg sem hallották.
Így fogalmaztak a közleményben:
„Próbáltunk megértőek, toleránsak lenni a szerb–magyar megbékélés jegyében, ám egyértelmű, hogy ez csak felbátorította a szerintünk sovén, magyarellenes viselkedést”.
Közlekedésbiztonsági kockázatnak tartja a kisebbségi nyelvű útirányjelző táblákat a szerb Közlekedésügyi Minisztérium. A Szerb Kormány Köztársasági Jogalkotási Titkárságának igazgatója szerint pedig „a többnyelvűség, vagyis a több nyelven megjelenő feliratok csak megzavarnák a forgalomban részt vevőket, ami esetleges balesetekhez is vezethetne, vagyis »közlekedésbiztonsági kockázatot« jelentene.”
A VMDK elnöke elmondta, hogy az új táblákat a másodrangú, regionális utak mentén helyezték ki. Csonka Áron szerint ez azért érdekes, mert a Vajdaságban élő kisebbségek mellett sok gondot okozhatnak a turistáknak is, akik nem ismerik a cirill írásmódot. Úgy véli, hogy a szerb alkotmány mellett több szerbiai törvényt, és a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának rendelkezéseit is sértik a kizárólag cirill betűs táblák.
Több minisztérium és felügyelőség is a VMDK-nak adott igazat, „azonban a terepen, az önkormányzatokban az általuk kiadott határozatok, döntések végrehajtásánál ellenállásba ütköztünk” – mondta Csonka, majd hozzátette:
„Mondvacsinált okokból, mint például az anyagi források hiánya, nem hajtják végre a törvényes kötelezettségüket. Időhúzásra és idegharcra játszanak, ami számunkra elfogadhatatlan, hiszen a törvény nem ismeri az ilyen kategóriákat”.
A kisebbségi nyelvhasználat területén máshol is vannak gondok. Ilyen az igazságügy, a felsőoktatás, a foglalkoztatás és a hivatalos ügyek bonyolítása is. Csonka szerint ez a gyakorlat a kisebbségek elleni támadásként is értelmezhető, hiszen a többség erőszaka nem csak fizikai értelemben nyilvánulhat meg, hanem a nyelvi erőszakban is.
Szerbia elvileg be szeretne lépni az Európai Unióba, de az elnök úgy látja, hogy az elmúlt években hatalmasat csökkent a csatlakozási kedv az EU-hoz. Növekszik az elmarasztaló álláspontok száma az országról szóló jelentésekben, köztük a kisebbségi kérdéskörben is.
„Sokszor az a benyomásunk, hogy Szerbia jelenlegi vezetése nem is akar igazán csatlakozni az EU-hoz, hanem csak az előcsatlakozási forrásokat akarja szipolyozni” – mondta Csonka.
A kisebbségi kérdésekre szűkítve ez azt jelenti, hogy Szerbia papíron eleget kíván tenni a feltételeknek, de a gyakorlatban nem akarja alkalmazni a vállalt kötelezettségeket.
A cikket a Szegeder és a KecsUP együttműködésének keretében szemlézzük, a teljes cikket itt olvashatja.
