2008-ban ötpárti konszenzussal döntött az Országgyűlés a Nemzeti Tehetség Program (NTP) létrehozásáról, amit húsz évre határoztak meg kiemelt feladatként a tehetséggondozás területén. Lendületet azonban az elmúlt pár évben kapott, amióta Novák Katalin szárnyai alá vette a kezdeményezést.
Novák 2020-ig az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkáraként, majd annak feldarabolása után a Miniszterelnökség alá tartozó Családokért Felelős Tárca Nélküli Miniszterként írta ki a pályázatokat. 2022-ben viszont köztársasági elnök lett, így a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz került az NTP keretében kiírt pályázatok szervezése és finanszírozása.
A program meghívásos és nyílt pályázatokból áll, aminek az aránya 2019-ben 22-21 volt. Azóta látványosan eltolódott a meghívásos pályázatok aránya: 2020-ban 26-21, 2021-ben és 2022-ben 16-11, idén pedig 10-8. A 4,3 milliárdos pályázati keret az állami pénz mellett az 1 százalékos felajánlásokból áll össze, idén több mint 2 milliárd forintot kapott az NTP.
A Stipendium Peregrinum (Stipi) ösztöndíj program kapta a legtöbb pénzt, 980 millió forintot. Ezt a projektet 2019-ben alapították, és Novák Katalin szívügye. A Stipi a legtehetségesebb magyar fiataloknak segít, hogy a világ legjobb egyetemein tanulhassanak, mindezt a tandíj és a megélhetési költségek átvállalásával.
Az ösztöndíjat közelebbről nem meghatározott képességek és készségek szerint adják, nem pedig rászorultsági alapon. A világ elitegyetemein akár 20-30 millió forintba is belekerülhet az ösztöndíj, ezt fedezik a programok. A döntési szempontok nem egyértelműek, ugyanakkor szubjektívek. A pályázatok beadását követően egy pár napos kiválasztó táborban dől el, hogy végül kik kapnak pénzt.
Novák közvetlen környezetéből kerülnek ki a döntési folyamatban résztvevők: többek közt kormánytagok, állami tisztviselők, fideszes képviselők és kormánypárti újságírók. Ilyen például Balog Zoltán exminiszter és református lelkész, Ekler Gergely, Novák volt kabinetfőnöke és későbbi államtitkára, Böszörményi-Nagy Gergely, aki jó viszonyt ápol a köztársasági elnökkel. A táborban maga Novák is aktív szerepet vállal, vezeti a reggeli futást, első sorból figyeli a diákok prezentációit, mindenkivel elbeszélget személyesen a karriertervektől a családi háttérig.
Köztársasági elnökként Novák már nem rendelkezhet a program forrásaival, viszont ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is ő döntsön annak sorsáról. Ilyenkor a megoldás, hogy ki kell szervezni az egészet egy alapítványnak. Novák februárban meg is alapította a Családpárti Alapítványt, és idén már nem az NTK-nak írták ki a meghívásos pályázatot, hanem ennek az új alapítványnak.
Évről évre nő az allokált költségvetés, míg korábban 500 millió, tavaly 800 millió volt, idén már közel egymilliárd forintos keret jut elvileg a tehetséges fiataloknak. Tavaly 23-an kaptak elsőéves ösztöndíjat, további 35 diáknak újították meg a korábbi támogatását, idén ez a szám 24, illetve 44. A tavalyi átlagos támogatás körülbelül 10 millió forint volt.
Idén meghívásos pályázatot írtak ki, a győztesek között pedig feltűnnek ismerős nevek. Hivatalosan a „Nemzeti Tehetség Program pályázati keretrendszerének kialakítására, adatelemzésre, projektátvilágításra és szakmai tanácsadásra” közel 50 milliót kapott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, az egyetem kuratóriumát vezető Böszörményi-Nagy Gergely alapította „jövőfesztivált”, a Brain Bart tavalyhoz hasonlóan idén is 30 milliót kapott.
Kérdés, hogy miért kell meghívásossá tenni több pályázatot, miközben akikre kiírták ezeket, eddig is ugyanúgy megkapták a pénzt. Maximum az adminisztratív költségek csökkennek azzal, hogy nem kell kiírásonként több anyaggal foglalkozni, válaszolni a kérdésekre, elbírálni, így meg sem kell igazán nézni, csak rá kell nyomni az „Elfogadva” pecsétet arra a két, három, esetleg négy pályázatra, és kész is.
via 444.hu
