Az LMP népszavazást szeretne kiírni a kiemelt beruházásokról szóló törvény eltörléséről. A kezdeményezést megtámadta a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium, egy magánszemély, és – mint megtudtuk – az a tatabányai székhelyű, volt kormánypárti politikus által vezetett cég, amely Kecskeméten tervez kamionparkolót építeni 25 hektáron, jórészt szántó és gyümölcsös művelési ágú földterületen. A Kúria friss döntése nyomán egyébként mégis lehet népszavazás az ügyben, ha ehhez összegyűlik 200 ezer aláírás.
Mint azt az Átlátszó elemző cikkében szerepel, a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás” státuszt egy 2006-ban, az első Gyurcsány-kormány idején hozott törvény vezette be. Eredeti oka az volt, hogy megkönnyítsék az Európai Unió által támogatott gigaprojektek megvalósítását az engedélyezési eljárások lerövidítésével. A törvény biztosította a minimum 5 milliárd forintos és legalább 1000 munkahelyet teremtő állami beruházások kiemeltté tételét. Az előírt összeget aztán levitték 2 milliárdra, a szükséges munkahelyek számát pedig 50-re, de 2010-ig még így is jellemzően közérdekű nagyberuházások valósultak meg. A Magyar Narancs egy 2018-as cikke 2006-tól kezdődően 24 ilyen beruházást említ, melyek közt a 4-es metró, a kecskeméti Mercedes-gyár vagy a Pécs mint Európa kulturális fővárosa-projekt szerepelt.
Azonban az újabb és újabb törvénymódosításokkal (az Átlátszó szerint negyven volt) az Orbán-kormány 2010 után teljesen fellazította a feltételeket. Megszűnt az összeghatár a részben vagy egészben uniós, illetve nemzeti költségvetésből finanszírozott projektek esetében, egyéb beruházásoknál pedig az alsó határt 90 millió forintra és 15 munkahelyre szállították le. A K-Monitor összesítése több mint ezer, 2018 eleje és 2021 vége között született, kiemelt beruházásról szóló rendeletet sorol fel.
Ipari, mezőgazdasági és közlekedési fejlesztéseken kívül sport- és turisztikai beruházások, valamint oktatási, egyházi, kulturális, sőt, magánérdekeket szolgáló építkezések is minősülhetnek kiemeltnek.
Egyes vélemények szerint az ilyen beruházásokat a hatályos törvények felülírása, a környezet- és műemlékvédelmi szempontok mellőzése, a helyi önrendelkezés, a lakossági és szakmai vélemények kiiktatása jellemzi.
Az LMP próbálkozásai
- Először a 2006. évi LIII. törvény hatályon kívül helyezéséről szerettek volna népszavazást kiírni.
- A Nemzeti Választási Bizottság arra hivatkozva utasította el az indítványt, hogy a választópolgároknak nincs elég kompetenciájuk egy ilyen kérdés eldöntéséhez.
- Az LMP ugyanakkor a Kúria elé vitte az ügyet, amely tavaly november végén megállapította, hogy a kérdésről lehet népszavazást tartani.
- Csakhogy ezután a kormány áthelyezte a szabályokat egy másik, az építészetről szóló törvénybe, vagyis a jóváhagyott előző kérdés értelmét vesztette, mert megszűnt az a törvény, amelyre vonatkozott volna.
- Az LMP újra nekifutott, és így írta át a kérdést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénynek a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat megállapító 42. alcímét?”
- Ezt a kérdést a Nemzeti Választási Bizottság február 1-jén hitelesítette.
- Igen ám, de három meg nem nevezett kérelmező a Kúriához fordult, hogy változtassa meg a döntést. Egyebek közt arra hivatkoztak, hogy a sikeres népszavazás a költségvetés módosítását követelné meg, amiről azonban tilos népszavazást tartani. Továbbá nem tartották egyértelműnek a kérdést.
- A Kúria Darák Péter volt kúriai elnök vezette tanácsa viszont május 2-án úgy döntött, mégis lehet népszavazás a kiemelt beruházási törvény eltörléséről.
Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese online sajtótájékoztatóján elmondta, üdvözli a Kúria döntését.
„Így lehetősége nyílik a magyar embereknek, hogy végleg eltöröljék a végtelenül korrupt kiemelt beruházási törvényt, melynek segítségével a kormány a helyiek megkérdezése nélkül kényszerített településekre jellemzően súlyosan környezetszennyező beruházásokat” – írta közösségi oldalán. Azt is hozzátette, a Kúria állásfoglalása szerint a népszavazási kérdés nem vonatkozik a költségvetésre, így nincs akadálya népszavazást tartani a témában. Nem következik be a választópolgári egyértelműség sérelme sem, mert a népszavazásra javasolt kérdést az átlagosan tájékozott választópolgárok egyértelműen meg tudják válaszolni.
Csárdi Antal online sajtótájékoztatóján kitért a három szereplőre, akik megtámadták a Kúriánál a kezdeményezést. Elmondta, hogy
- az Építési és Közlekedési Minisztériumról,
- egy magánszemélyről
- és egy gazdasági társaságról volt szó.
Kecskemét esetében a harmadik kérelmező, a gazdasági társaság a legérdekesebb.
„A másik szereplő egy olyan gazdasági társaság, aki Kecskeméten számít egy olyan beruházásra, ahol kiemelt beruházás státuszt kaphat a beruházás egy kamionparkoló építésén keresztül” – fogalmazott Csárdi Antal.
A KecsUP-on már kétszer írtunk (itt és itt) a Kecskemét külterületén, az M5-ös autópálya déli lehajtója mellett, a Kiskertváros (Halasi úti hobbik) közelében tervezett kamionparkolóról, amelyet 25 hektár, jórészt szántó és gyümölcsös művelési ágú földterületen tervez megvalósítani a tatabányai székhelyű Gold Parking Center Zrt. Ehhez 5,2 milliárd forint uniós támogatásra pályázik, a területet beruházási célterületté nyilvánította a kormány egy januári határozatával, egy másik kormányhatározat pedig a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások közé emelte a kamionparkolót, a vele kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyek pedig így nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek lettek.
Mivel kamionparkolót kiemelt beruházásként nem gyakran építenek Kecskeméten, erős volt a gyanúnk, hogy az LMP politikusa arról a cégről beszélt, amelyről mi írtunk. De mivel Csárdi Antal sajtótájékoztatóján nem nevezte meg a gazdasági társaságot, a Kúria honlapjára pedig a határozat anonimizált formában (a kérelmezők nevének kiírása nélkül) került fel, rákérdeztünk az LMP frakcióvezető-helyettesénél: a Gold Parking Center Zrt. volt-e az a cég, amely gátolni próbálta a népszavazási kezdeményezést? A válasz igen volt.
A Kúria határozatából kiderült, a III. rendű kérelmező (információink szerint ez volt a Gold Parking Center Zrt. ) egyébként a népszavazási kérdés hitelesítésének megtagadását ugyanolyan indokokra hivatkozva kérte, mint a II. rendű kérelmező, a magánszemély. Így többek között kifejtették, hogy
- ha hatályon kívül helyeznék a kiemelt beruházásokról szóló jogszabályokat, akkor azokat a rendelkezések is el kellene távolítani, amelyek a beruházások határidőben történő befejezését biztosítják. Így viszont meglátásuk szerint „a már megkezdett beruházásokban vállalt teljesítési határidők tarthatatlanná válhatnának, ami a beruházások meghiúsulását és a támogatási összegek visszafizetésének kötelezettségét vonhatná maga után”, mindez pedig a beruházóknak az Alaptörvény által védett tulajdonhoz és tulajdoni várományokhoz való jogának sérelmével járna.
- A kamionparkolót tervező cég is utalt arra, hogy a kiemelt beruházásokat megvalósító vállalkozók pont az LMP népszavazási kezdeményezésében megcélzott „rendelkezésekben bízva eszközöltek jelentős beruházásokat, így e rendelkezések meggondolás nélkül való hatályon kívül helyezése a tulajdonhoz való jog megengedhetetlen korlátozását jelentené”
- és sértené az Alaptörvényben deklarált szabad vállalkozáshoz való jogot is.
Csak azért, mert nem lenne kiemelt, még megvalósulhat egy beruházás
A Kúria viszont nem értett egyet a kérelmezőkkel abban, hogy ha érvényes és eredményes lenne a népszavazás, és annak következményeként az Országgyűlésnek hatályon kívül kellene helyeznie a kiemelt beruházások szabályait, akkor „meghiúsulnak a kiemelt állami beruházások, ezáltal pedig a költségvetés végrehajtása is ellehetetlenül, így a költségvetés módosítása is indokolt”.
Nem kell mindent tudnia a választóknak az esetleges következményekről
A Kúria leszögezte azt is: az, hogy a szóban forgó rendelkezések hatályon kívül helyezésének „közép- és hosszú távú munkaerőpiaci, demográfiai, gazdasági, beruházás-ösztönzési és az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítására gyakorolt, közvetett következményei lehetnek, önmagában nem ok a kérdés hitelesítésének megtagadására. Az ellenkező álláspont elfogadása meg nem engedhető módon szűkítené le az alapvető jog gyakorlását” – fejtette ki a Kúria. A népszavazási törvényből „ugyanis nem vezethető le olyan elvárás, hogy a választópolgároknak a népszavazás eredménye esetleges közvetett következményeivel, tovagyűrűző hatásainak minden egyes – adott esetben még alapos hatásvizsgálattal sem teljeskörűen prognosztizálható – részletével tisztában kellene lenniük”.
Kezdheti gyűjteni az LMP az aláírásokat, hacsak…
Az LMP legkorábban július 9-én kezdheti meg a 200 ezer aláírás összegyűjtését a népszavazási kérdésben.
„A Fidesznek egyetlen lehetősége maradt semmibe venni a magyar emberek akaratát, amennyiben alkotmányjogi panasszal él, és azt jóváhagyja az Alkotmánybíróság” – jegyezte meg Csárdi Antal.
Mint arra a Hvg.hu ugyanakkor rámutatott, kérdés persze az is, hogy ha összejönne elég aláírás és kiírnák a népszavazást, az érvényes és eredményes lenne-e, vagyis részt venne-e benne az összes választópolgár legalább fele, és az érvényesen szavazók több mint fele a igent mondana-e a kérdésre.
Amit érdemes tudni a tervezett kecskeméti kamionparkolóról és a beruházóról
Hosszú ideig kormánypárti, KDNP-s politikusként vett részt a közéletben az M5-ös autópálya déli lehajtója mellé kamionparkolót építeni készülő Gold Parking Center Zrt. vezérigazgatója és egyedüli részvényese, Hegedűs Mihály. Mint a Kecsup utánajárt, 2010-ben a Fidesz színeiben indult az önkormányzati képviselő választáson Tatabányán, majd közel tíz évig a KDNP tatabányai szervezetének elnöke volt, Facebook-oldala alapján Orbán Viktor nagy tisztelője.
Volt kormánypárti politikus cége építené a kecskeméti kamionparkolót