Legújabb hír a kecskeméti polgári repüléssel kapcsolatban, hogy közbeszerzést írtak ki a katonai reptérre megálmodott polgári zóna tervezésére. Beleértve a terminált, parkolókat, belső úthálózatot, árukezelő épületet. Facebook oldalunkon úgy fogalmaztunk, hogy suttyomban épül ki a polgári repülés Kecskeméten. Ezt nem arra értettük, hogy soha senki nem beszélt ilyesmiről, és egyik napról a másikra átépül a lakosság tudta nélkül a kecskeméti katonai repülőtér. Hanem arra értettük, hogy véleményünk szerint a mai napig nincs egyértelmű kommunikáció arról, hogy egészen pontosan mit is jelent majd a polgári repülés Kecskemét vonatkozásában. Lássuk, hogy miért gondoljuk ezt.
1. 2016-ban kezdődött az egész történet, amikor is Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, jobbján Orbán Viktor miniszterelnökkel a városháza dísztermében bejelentették: polgári célokat szolgáló kifutópálya épülhet a katonai repülőtéren.
Majd a polgármester szavaira utalva egyenesen azt hozta az egyik internetes lap, hogy néhány év múlva családok indulhatnak nyaralni repülővel a városból.
2017-ben egy szakportál azt írta, hogy már abban az évben érkezhetnek polgári járatok a repülőtérre.
Egy jogi portál pedig azt írta egy jogszabály módosítás után, hogy a kecskeméti repülőteret olyan kategóriába tették át, amely a polgári repülésnek csak üzleti ágára ad lehetőséget, és szó nem lehet fapados gépekről.
Egy kormányhoz közel álló lap pedig arról írt Tarlós István akkori főpolgármester bejelentése után, hogy nem kizárt, hogy egy fővároshoz közeli repülőtérre irányítják a teherszállító és fapados gépeket. Ekkor megint képbe került Kecskemét.
Az önkormányzati sajtó arról írt, hogy „A kecskeméti repülőtér fejlesztése költséghatékonyan biztosíthatja a repülőtéren a polgári légi közlekedés, vagyis személy- és áruszállítás megteremtését, amely a Kecskeméten települt vállalatok fejlődését is elősegítheti.”
2. 2019. március 28-án, a KecsUP első munkanapján a közgyűlésen a felröppenő hírek alapján az ellenzék azt kérte a városvezetéstől, hogy tájékoztassa a lakosságot, kérje ki annak véleményét egy esetleges fapados gépeket is fogadó repülőtérről. Ekkor a polgármester a következőt válaszolta:
„Szó nincs arról, hogy fapadosok jönnének Kecskemétre, mert a repülőtér erre nem is felelne meg.”
Majd hozzátette, hogy nincs miről konzultálni a lakossággal, mert nem tart még ott az önkormányzat. És közben a kormánypárti képviselők kiröhögték az ellenzéket.
3. 2019 júniusában a kormány 1 milliárd 42 millió forintot hagyott jóvá a kecskeméti katonai repülőtér civil részének kialakítására.
4. 2019 szeptember 3-án Kecskeméten járt a honvédelmi miniszter, aki azt mondta, hogy Kecskemét felsorakozhat Debrecen és Sármellék mellé, mert az ottani repterekhez hasonló polgári forgalommal számol a tárca Kecskeméten.
Ekkor megírtuk, hogy „Megnéztük példának a debreceni repülőteret, és ott az a jellemző, hogy napi 5-10 járat indul onnan és ennyi érkezik is. Reggel 4.10-kor is már van repülés, és van, hogy éjjel 1.30-kor érkezik repülő.”
5. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester viszont 2019. szeptember 4-én (tehát már a honvédelmi miniszter nyilatkozata után) arról beszélt a helyi rádióban, hogy Kecskemétet nem lehet egymás mellé tenni Debrecennel és Sármellékkel, mert utóbbiak sokkal frekventáltabb helyen vannak a turizmus szempontjából.
A polgármester az interjúban azt mondta, hogy a fapadosok botrányai egymást érik, ezért kár lenne ezzel mélyebben foglalkozni. A charter járatok piaca pedig megy össze, tehát arra sincs út. Egyedül a kisgépes, üzleti polgári repülésben van fantázia, és a tanulmány is erre indul el.
Valamint arról beszélt, hogy anélkül nem fog történni semmi, hogy ezt a várossal és a közgyűléssel több soron megbeszélték volna. Íme saját hangjával.
forrás: Gong Rádió
6. 2020 szeptemberében arról számoltunk be, hogy a honvédség megállapodott a Wizz Air-rel, hogy a cég képezi ki a katonai gépek személyzetét, cserébe a fapados társaság használhatja majd a kecskeméti repülőteret.
7. Most pedig ott tartunk, hogy kiírták ugye a közbeszerzést a polgári zóna megtervezésére.
Talán a közgyűlés tagjai meg tudnák mondani, hányszor volt ez téma, hányszor kérték ki a véleményüket, hányszor döntöttek ez ügyben. A lakosságot tényleg megkérdezték arról egy online kérdőívben szeptemberben, hogy mennyire fontos “A repülőtér egyre erősödő polgári, kereskedelmi célú fejlesztése”. Ugyanakkor az nem volt benne, hogy ez alapján fognak döntéseket hozni. Ráadásul ebből a mondatból nem derül ki, hogy polgári és kereskedelmi célú repülésről van szó; vagy polgáriról, amely alatt kereskedelmi repülést értsünk. És ha jól figyeltünk, nem is tudjuk, milyen eredménnyel zárult ez a kérdőiv. Ha lezárult egyáltalán. Még mindig elérhető és kitölthető.
Vagyis amikor azt írtuk, hogy suttyomban történnek dolgok, azt arra értettük, hogy nem igazán tudunk a lakosság konkrét és egyértelmű tájékoztatásáról pro és kontra érvekkel, a lakosság véleményének erre alapuló kikéréséről. És arról sem, hogy a közgyűlésben ez többször is visszatért volna, és ott döntések születtek volna.
És végezetül arra értettük, hogy ennyi cikk és bejelentés után, talán igen sokan nem tudják még most sem, mire is számíthatnak itt bármiféle polgári repülés kapcsán.
