Orbán: az EU-s csomag fele sem kell – az egyetemeken és a vízgazdálkodáson is spórolhatnak - KecsUP

  Orbán Viktor azt mondta néhány napja, hogy lényegében rendezett minden pénzügyi kérdés az Uniós gazdaságélénkítő csomag magyar felhasználása körül. 
  Orbán váratlanul közölte Ursula von der Leyennel, hogy a felkínált keretnek csak 43 százaléka kell egyelőre. 
  A hitelből és vissza nem térítendő támogatásból ugyanis csak az utóbbi részére ad be tervet a magyar kormány. Mindeközben többezer kínai és orosz hitelt vett fel az Orbán-kormány az elmúlt években. 
  Az egyetemi fejlesztések lehetnek a legnagyobb áldozatai az utolsó napokban radikálisan megkurtított tervezgetésnek. 
  A hazai egyetemek nyertesei lesznek az Unió helyreállítási alapjának, a Magyarországnak juttatott 5800 milliárd forintból 1500 milliárdot ezen intézmények használhatnak fel fejlesztésekre 2021 és 2026 között a kormány döntésének köszönhetően – mondta az innovációs és technológiai miniszter néhány hete. Legalábbis ez volt az a kormányzati kommunikáció, amikor az állami egyetemeket magánalapítványokba történő átalakítása mellett a kormányzati szereplők és az egyetemek vezetői azzal érveltek, hogy sokkal könnyebb lesz pályázati pénzeket megszerezni a fejlesztésekhez. Arról, hogy a pályázati forrásból az a néhány állami fenntartású egyetem ugyanúgy részesülhet, mint az alapítványiak, szinte szó sem esett, emlékeztet a 
szeged.hu. Orbán Viktor Brüsszelben: a felkínált pénz fele sem kell A magyar kormány tavaly ősz óta 
dolgozik azon a terven, hogy mire költené az EU gazdaságélénkítő csomagjából járó pénzt, a terveket a tagállamoknak április 30-ig kell leadniuk. Magyarországnak mintegy 5800 milliárd forint jár. A pénzt azonban bizonyos ajánlások mentén kell elkölteni, mint az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítése, a leszakadt társadalmi rétegek integrációja, mind különösen fontos témák. 
Most tényleg a Fidesz kezére kerül a Színművészeti? / Fotó: index.hu

 Orbán Viktor múlt hét pénteken, még mielőtt elutazott volna Brüsszelbe, azt mondta a 
Kossuth Rádióban, nem azért megy találkozni Ursula von der Leyennel, hogy a csomag elköltéséről beszélgessenek, mert lényegében a pénzügyi kérdések rendezettnek tekinthetők. „Van három-négy ügy, ami nyitva van, ezeket majd a szakértők lezárják” – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor váratlanul viszont azzal nyitott Brüsszelben, amiről a 444.hu is ír, hogy 
a Magyarországnak járó 5800 milliárd forintos csomagból csak 2500 milliárd forintnyit akar a kormánya egyelőre lehívni, vagyis a teljes keret nem egészen 43 százalékát.Az EU-s hitel nem, de az orosz és a kínai hitel jó Az EU-s csomagból visszautasított 3300 milliárd forintnyi keret kedvezményes hitel lett volna, amit alacsony kamatra és hosszú törlesztési időre vehetett volna fel az Orbán-kormány. Ehelyett Magyarország csak a vissza nem térítendő támogatásnak számító 2500 milliárdra tart igényt. Mindez azért ellentmondásos, mert 2010 óta az Orbán-kormány többször is felvett piaci alapon nagyobb hiteleket. A kormány tavaly piaci alapon 
vett fel 2300 milliárd forintnyi devizahitelt. Ezen felül ott van a Paks2-re2014-ben megkötött 3300 milliárd forintnyi orosz hitelkeret. Majd továbbá a Budapest–Belgrád-vasútra felvett közel 500 milliárd forintnyi, illetve a Fudan Egyetem budapesti kampuszára még további 400 milliárd forintnyi 
kínai hitel. Tehát az látszik, hogy a magyar kormányban az elmúlt néhány évben nem volt elvi ellenállás a hitelekkel szemben. Ellenkezőleg. Az egykor még atlantista Fidesz nemcsak világpolitikai oldalt cserélt, de mára lényegében feladva nemzeti szuverenista álláspontját Magyarországot pénzügyileg a keleti nagyhatalmakhoz kötötte. Ezt a változást ugyan nem minden fideszes politikus érzékeli, amint az látható a kecskeméti önkormányzati képviselő esetében, Lévai Jánosnénál is, aki az alábbi üzenettel köszönti a Fidesz szavazóit. Az egyetemekre és a vízgazdálkodásra szánt kereten húzhatják a legnagyobbat
 A magyar kormány az új, szűkített tervben leginkább az egyetemek fejlesztésére szánt összegből vesz el, ami eredetileg több mint ezermilliárdos tétel lett volna. Itt azonban várható volt, hogy a Bizottság beleköt az egyetemek privatizációjába  – éppen ezen a héten szavaz a parlament a hazai egyetemek túlnyomó részének alapítványi kézbe adásáról, írja a 444.hu. Ha az egyetemekre nem kér annyi pénzt a kormány, akkor máris megúszott egy fontos és politikai szempontból érzékeny vitát a Bizottsággal. További ágazatokon is spórolna a kormány, egyes információk szerint a vízgazdálkodásra szánt bő 160 milliárdos keretet is alaposan meghúzhatja a magyar kormány. Ez alapvetően öntözéses rendszerek kiépítéséről szólt volna. Itt a vita a Bizottsággal környezetvédelmi kérdéseken ment a magyar fél szerint, hiszen a tervek elfogadásának egyik alapfeltétele, hogy olyan beruházást nem lehet finanszírozni, ami a klímavédelmi célokat veszélyezteti, vagy árt a környezetnek: a magyar öntözési tervet elvi szinten Brüsszelben nem vitatták, inkább a kivitelezés módjával lehetett baj. A vitatott témák között volt, hogy az orvosok idén megemelt fizetésére el lehet-e költeni jó 300 milliárd forintot a keretből. Gulyás Gergely nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy ez a magyar igény át fog menni a Bizottságon, annak ellenére is, hogy a főszabály szerint a költségvetési lyukak tömködésére nem lehet költeni az EU-s támogatásokból. A magyar terv leadása napokon belül várható, utána a Bizottságnak két hónapja lesz átvizsgálni, és ajánlást tenni a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsnak, hogy elfogadják-e. 

Orbán: az EU-s csomag fele sem kell – az egyetemeken és a vízgazdálkodáson is spórolhatnak

Orbán Viktor Brüsszelben: a felkínált pénz fele sem kell

Jelentkezz be a KecsUP-ra!

Az EU-s hitel nem, de az orosz és a kínai hitel jó

Az egyetemekre és a vízgazdálkodásra szánt kereten húzhatják a legnagyobbat

Glosszár Olivér

Kulcsszavak: