Tovább nő a botrány miután vasárnap a belarusz hatóságok vadászgép segítségével kényszerítettek leszállásra Minszkben egy Athénból Vilniusba tartó Ryanairt. A „nem tervezett leszállás” után a hatóságok őrizetbe vették Raman Prataszevicset, a népszerű, de az utolsó európai diktátorként is számontartott Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szerint szélsőségesnek nyilvánított Telegram-csatorna, a NEXTA korábbi főszerkesztőjét. Mint ismeretes:
– a belarusz hatóságok bombariadóra hivatkozva térítették el a gépet, csakhogy bombát nem találtak a fedélzeten.
– A Ryanair vezérigazgatója szerint a gépen a fehérorosz Állambiztonsági Szolgálat (KGB) négy ügynöke is utazott.
– Az ok minden bizonnyal az, hogy az őrizetbe vett 26 éves újságíró rendszeresen tudósított a Lukasenka-kormány ellen folyó maratoni tüntetésekről, ami a tavalyi augusztusi elnökválasztás után robbant ki. (A választások előtt, 2020. június 5-én Orbán Viktor személyesen – magyar kormányfő a rendszerváltás óta először – tett hivatalos látogatást a koronavírus-tagadó Lukasenka által vezetett Belaruszban.) Hónapokon keresztül tíz- és százezrek tüntettek a 27 éve hatalmon lévő diktátor rezsimje ellen, ahol több ember is életét vesztette, mert a rendőrség éles lőfegyvert is bevetett a tüntetők ellen.
Halálbüntetésre ítélhetik a Minszkben letartóztatott belarusz újságírót
Ezt Franak Viačorka, belarusz ellenzéki aktivista és újságíró mondta, aki az ellenzék vezetőjével, Szvetlana Tyihanovszkajával együtt Prataszevics azonnali elengedését követelték.
A Lakusenka elleni tüntetéshullám nyári kirobbanása óta eddig mintegy 500 letartóztatott és 62 rendőrök által bántalmazott újságíróról tudni. A mostani gépeltérítéssel új szintre lépett a belarusz elnök bosszúja, miután The Independent úgy értesült, hogy a gép földre kényszerítését Lukasenka személyesen rendelte el.
Az incidenst követően több kormányfő és EU-s vezető elítélte a belarusz elnök lépését. Az Európai Tanács újabb szankciókról döntött Belarusz ellen és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt is mondta, hogy mintegy hárommilliárd eurós, Fehéroroszország támogatására szánt uniós beruházási csomag teljes összege mindaddig befagyasztva marad, amíg az ország nem indul el a demokrácia útján.
Az USA Prataszevics szabadon bocsátását követeli. A Litvániából induló és oda érkező repülőgépeknek mostantól el kell kerülniük Fehéroroszország légterét. Litvánia nem mellesleg közkedvelt célpontja a belorusz disszidenseknek. A brit közlekedési miniszter is arra kérte a légitársaságokat, hogy a repülőkkel kerüljék el a belarusz légteret. Fehéroroszország és Lettország kiutasították egymás diplomatáit. Az ukrán elnök is lépéseket tett az Ukrajna és Fehéroroszország közötti közvetlen járatok megszüntetésének érdekében.
Szlovákia és Csehország nyíltan tiltakoznak, a magyar kormány most megelégszik egy EU-s közös nyilatkozattal
A szlovák külügyminisztérium bekérette a fehérorosz ügyvivőt és tiltakozó jegyzéket adott át neki, mert Szlovákia szerint az incidens veszélyezteti az Európai Unió állampolgárainak biztonságát. A cseh külügyminiszter-helyettes szlovák kollégájához hasonlóan bekérette Fehéroroszország csehországi nagykövetét és tiltakozását fejezte ki a nemzetközi légiközlekedési jogszabályok megsértésének súlyos gyanúja miatt. Mindketten a nemzetközivé üggyé vált incidens kivizsgálását kérik az EU-tól.
A magyar külügyminisztérium a vasárnapi minszki incidenst szűkszavúan, de végre kommentálta. Az atv.hu kérdésére mindössze annyit válaszoltak, hogy
„Magyarország csatlakozott a kérdésben kiadott közös, uniós nyilatkozathoz. Ennek szövege tehát hazánk álláspontját is tükrözi.”
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Szocsiban ugyanakkor azt mondta, „nem szabad elhamarkodottan ítélkezni a minszki Ryanair-incidens ügyében, a fehérorosz fél észszerű magatartást tanúsít az ügyben”. Az orosz külügy reakciója nem lephet meg senkit sem, hiszen Vlagyimir Putyin orosz elnök hagyományos szövetségesének tekinti a belarusz elnököt.
Ez nem véletlen hiszen tavaly ősszel (miközben tízezrek tüntettek Minszk utcáin) Lukasenka arra kérte orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint, hogy szállíttasson új fegyvereket Fehéroroszországnak. 2020 őszén a két ország Breszt térségében hadgyakorlat is folytattak Szláv Testvériség – 2020 kódnéven. Emellett az orosz Roszatom (ezzel kötött Orbán Viktor is szerződést PaksII-re) egy atomerőművet is épített Fehéroroszországban, amit tavaly november elején adtak át. Putyin néhány hete pedig azzal támadta a nyugati országokat, hogy szerinte a „kollektív Nyugat” nem veszi észre Alekszandr Lukasenko belarusz elnök meggyilkolására való készülődés történetét.
A ma kezdődő uniós csúcstalálkozón is napirendre kerül a belarusz incidens
Az Európai Tanács nemcsak foglalkozni fog a Ryanair ír légitársaság járatának eltérítésével, de fontolóra veszi azt is, hogy intézkedjen-e a felelősökkel szemben, írja a telex.hu.
A május 24–25. közötti csúcstalálkozó napirendjén ezen kívül szerepel még:
- a Covid-19-járvány uniós kezelése,
- az éghajlatváltozás, azaz, hogy hogyan tartható a 2030-ra kitűzött klímacél és a 2050-re kitűzött EU-s klímasemlegesség,
- az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok (mivel május 1-jén életbe lépett (az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodás),
- és az uniós vezetők stratégiai vitát fognak tartani Oroszországról is.
