A városi fák és zöldfelületek azért létfontosságúak, mert tisztítják a levegőt, javítják az egészségünket és a közérzetünket. A városi döntéshozóknak ezért is kellene nagyobb gondot fordítaniuk arra, hogy jobban bevonják az érintett lakosokat a zöldfelületek sorsát érintő egyeztetésekbe. A parkok, a fás ligetek, vagy egy-egy tér felújítása ma már többet jelent, mint puszta építési terület. Gondoljunk csak a Centrum Áruháznál történt vitákra, ami a nagyobb zöldfelületért folyt tavaly.
A zöldfelületek a vegetációs időszakban vízpótlást igényelnek, különösképpen így van ez a nyári kánikulai időszakokban. Fenntartásuknak ez az egyik legköltségesebb tétele. Kétféle megoldás létezik: az a legrosszabb, ha nem vagy korlátozottan kapnak öntözést, így azonban károsodnak a növények, vagy pedig jellemzően az ivóvízhálózatból oldják meg az öntözést. Vízelvezetés helyett ezért a vízvisszatartásra azért is lenne szükséges, mert így éves szinten súlyos milliókkal csökkenthető lenne az amúgy is szűkös fenntartási ráfordítás.
Egymásra várnak, miközben kitört a kánikula
A kecsUP azzal a kérdéssel fordult Falu György fideszes alpolgármesterhez, hogy a kecskeméti önkormányzat hogyan birkózik meg (eszközök, munkaerő, pénz, civilek és a lakók bevonása) a szükséges locsolással ebben az iszonyatos forróságban? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy terveznek-e külön forrást elkülöníteni a jövőben faültetésre és az ezzel járó munkákra? Kérdéseinkre (ismét) nem kaptunk választ a városvezetéstől.
Az ügyben megkerestük a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság elnökét, a Szövetség a Hírös Városért frakció önkormányzati képviselőjét, Király Józsefet is. Egy levelet is eljuttatott a szerkesztőségünknek, amit még áprilisban, jóval a nyár beállta előtt címzett Szemereyné Pataki Klaudia fideszes polgármesternek. Király ebben ezt írja:
„Az utóbbi időben egyre több zöldfelületi fejlesztés, faültetés valósult meg városunkban. Ennek egy része civil kezdeményezésre, más része pedig a Kecskeméti Termostar Kft., valamint a Kecskeméti Városüzemeltetési Kft. segítségével valósult meg.
Azonban azt tapasztalom, hogy az ültetést követő gondozás kívánnivalót hagy maga után, és a növények sok esetben öntözés, karbantartás hiánya miatt tönkremennek. Mivel közterületeken lévő zöldfelületekről van szó, ezért azok utógondozása, karbantartása véleményem szerint a Városüzemeltetési Kft. feladata. Tudomásom szerint azonban a cég sok esetben nincs ezzel tisztában, valamint sem eszközök (pl. locsolókocsi, vízvételi lehetőség), sem pedig elegendő létszám nem áll rendelkezésükre.”
Király azt is felvetette, hogy az egyre szárazabb időjárás miatt „megfontolandó az öntözőrendszerek kiépítése, melyek a legkorszerűbb vízutánpótlást biztosítanák.” Majd azt kérte a polgármestertől, hogy mielőbb tekintsék át azt, hogy milyen zöldfelület fejlesztések, faültetések várhatóak, és melyek azok, amik az elmúlt időszakban megvalósultak, de nem kerültek át a Városüzemeltetési Kft. feladatkörébe. Az egyeztetésbe Király bevonta volna az érintett civil szervezeteket, köztük a 10 millió Fa – Kecskemét és a Kecskeméti Városszépítő egyesületeket, szakmai bizottságokat, felelős alpolgármestereket és tanácsnokokat.
Király elmondása szerint a polgármester akkor azt válaszolta az írásbeli kérdésére, hogy mindezt Falu György alpolgármester intézi. Azóta azonban beköszöntött a nyár, de nem történt semmi sem és komoly gondot okoz, hogy sok helyen kiszáradnak a fák. A Centrum Áruháznál ezt elégelték meg és a 10 millió Fa – Kecskemét önkénteseivel ideiglenesen megpróbálják a locsolást megoldani – mondta a belváros képviselője, Király József.
10 millió Fa – Kecskemét: nagy segítség lenne egy víz tartálykocsi vagy egy olyan platós kisteherautó, amire vizes tartályokat tudunk rakni
Farkas-Barta Kata, a 10 millió Fa – Kecskemét vezetője hangüzenetet küldött megkeresésünk után, amiben elmondja, hogy:
aki fát ültetett annak nagyon oda kell figyelnie a növények gondozására az első 2-3 évben, míg a fa gyökérzete megerősödik. Hetente minimum egyszer 50-100 liter közötti vízre van szüksége a fának, de 35 fok feletti hőségben heti kétszer is szükséges lehet öntözni. 10-15 cm vastagságban pedig takarjuk a fa környékét mulccsal, faaprítékkal, szalmával a nedvesség megtartása céljából.
Sajnos, akkor is locsolni kell, ha esik az eső, ugyanis a föld felszíne alatt már nagyon száraz a föld. A téli csapadék nagyon kevés, így szinte egész évben feladat az öntözés – folytatta a zöld önkéntes, aki azt kéri a kecskeméti lakosoktól, ha látnak az utcán kiszáradt vagy levelét hullató fát, azt jelezzék feléjük, hogy gondoskodni tudjanak az öntözéséről.
Farkas-Barta Kata ehhez azt fűzte hozzá, hogy a városüzemetetésnek nincs kellő kapacitása a jelenleg öntözésre kijelölt fák locsolására, ezért is van nagy szükség a lakosság bevonására az öntözésben. Ez az egyesületük részéről is nagy kihívást jelent, mert a saját maguk által elültetett fák locsolását ugyan megoldják, de sokkal több önkéntesre lenne szükségük.
A locsolást sokféleképpen oldják meg, valahol kannákkal és vödrökkel, máshol, ahol van kút, ott saját tömlővel öntöznek. De mivel sok helyre kell menniük és gyakran nehéz a vízvételi lehetőség, ezért – mondja Farkas-Barta Kata:
nagyon nagy segítség lenne az önkénteseink számára, ha lenne egy víz tartálykocsink vagy egy olyan platós kisteherautónk, amire vizes tartályokat tudunk rakni a nagyobb mennyiségű vízszállítás céljából.
A klímaváltozás olyan súlyos tehertétel az életünkben, ami megköveteli a mainál sokkal nagyobb volumenű faültetést Kecskeméten. Rövid időn belül duplájára kellene növelnünk a faállományt, beleértve a magán és a köztereket is, ahhoz, hogy élhető legyen a városunk. Fontos, hogy mielőbb megtervezzük a faültetéseket, részben azért, mert fahiány van, részben pedig azért, hogy az elültetett fák utógondozása is biztosított legyen – mondja zárógondolatként a 10 millió Fa – Kecskemét mozgalom nevében Farkas-Barta Kata.
